Variációk ​egy párra 296 csillagozás

Laura Barnett: Variációk egy párra

„Tizenkilenc ​éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem – reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő.”

Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye.

Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Park, Budapest, 2021
444 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633557990 · Fordította: Komáromy Rudolf
>!
Park, Budapest, 2016
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552599 · Fordította: Komáromy Rudolf
>!
Park, Budapest, 2016
444 oldal · ISBN: 9789633553282 · Fordította: Komáromy Rudolf

Enciklopédia 3


Kedvencelte 29

Most olvassa 49

Várólistára tette 312

Kívánságlistára tette 232

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Nikolett_Kapocsi P>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Ugyan ki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mi lett volna, ha az életének egy adott pillanatában máshogy dönt? Vajon másként is alakulhatott volna minden, vagy egy adott ponton később mégis úgy hozza az élet (sors, véletlen), hogy a végkifejlet ugyanaz lesz? Laura Barnett debütáló regénye ezzel az ígéretes felvetéssel indít és 3 különböző lehetséges variációt is felvázol előttünk egy pár(kapcsolat) közel 60 évének alakulására. Nagy érdeklődéssel vettem kezembe a könyvet, de sajnos számomra nem hozta azt, amit előzetesen vártam. Az alapötlet remek, azonban a kivitelezés hihetetlenül unalmasra sikeredett. Az írónő mindhárom variáció minden egyes életszakaszát néhol éves, néhol 10 éves időszakonként próbálja bemutatni, de ennek következtében túlságosan szétaprózott a történet, a karakterek pedig meglehetősen kidolgozatlanok. A könyv közepe felé már annyira telítődtem a rengeteg érdektelen vacsorával, fogadással és partival, hogy szívem szerint a könyv végére lapoztam volna, hátha ott már történik valami érdemleges is. Az írónő szinte vég nélkül sorolta a szereplőket, a berendezési tárgyakat, az öltözékeket és oldalakat töltöttek meg a semmitmondó beszélgetések, de mindent olyan távolságtartó módon írt le, hogy egyik élethelyzet sem tudott igazán életszerű és ezáltal hihető lenni. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a kezembe vettem, jó érzés volt ismét elmerengeni a saját életemre vonatkoztatva is a kérdésen, hogy mi lett volna, ha… Azonban a különböző életvariációk témájában sokkal inkább ajánlom mindenkinek Paul Auster: 4 3 2 1 című regényét, amely minden szempontból egy igazi monumentális remekmű.

Bea_Könyvutca P>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Egyedi, eredeti történet, melynek olvasása közben óhatatlanul eszünkbe jutnak saját életünk döntései, és el-elmélázunk felette, hogy ha vajon, akkor úgy döntünk, akkor most hol lennénk, és vajon sajnálnánk-e, hogy nem ezt az életet éljük, amit most. Nem, nem sajnálnánk, mert akkor a mostaniról nem tudnánk.
Nagyszerű karakterek, bámulatos történetvezetés, az élet és döntéseink sokszínűségét mutatja meg, a lehetőségeink végtelenségét, a szerelem erejét. Szívszorító, lenyűgöző, fantasztikusan jó olvasmány volt.
Ám ne olvasd el, ha egy könnyed regényre vágysz. Ne olvasd el, ha csak egy szerelmes, romantikus történetet szeretnél, és akkor sem, ha egy gyors, laza olvasmányélményre van szükséged. Ebbe a könyvbe bele kell tenned magad, ott kell figyelned minden fejezet minden variációjánál, és ha így teszel, akkor érezni fogod a könyv nem mindennapi hatását, mely egy egyedülálló, páratlan élménnyel ajándékoz meg.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2020/07/laura-barnett-var…

2 hozzászólás
cseri>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

A könnyűnyári olvasmányom! Hát ez is megtalált a végére.
Ritkán veszek ki könyveket csak úgy, tervezés nélkül, de ez a könyv, ez olyan agresszív volt a központi Szabó Ervinben, hogy nem hiszitek el. Még a molyon is rákerestem gyorsan, hogy tényleg érdemes-e kivennem, az értékelések mérsékelt lelkesedést tükröztek, a könyv pedig besorolása szerint „szerelmes”. Jaj, ne. Mit keresek én annál a polcnál?
Jó, de mondjuk visszaviszem, ha nem tetszik, ez lett a döntés, és aztán rájöttem, hogy sok minden félrevezető ezzel a könyvvel kapcsolatban, először is van ez a könnyed borítója, mintha humoros könyv lenne, de nem, a molyon fel van címkézve romantikusnak, na ez nem olyan romantikus, meg chick litnek is, hát szerintem nem is az, bár arra jöttem rá, hogy olyan kevés chick litet olvastam, hogy tulajdonképpen nem is tudom, végül is mi az, hol vannak a határai, szóval lehet, hogy tényleg az, bár én nem ilyennek képzelem a chick litet.
Gyanítom, hogy a mérsékelt érdeklődés és a nem túl lelkes értékelés viszont valahol ennek tudható be. Más az elvárás.
Én inkább családregénynek nevezném, a szórakoztató fajtából, és annak igazán jó. spoiler
Hasonló alapötletből – egy történet többféleképpen – Lionel Shriver írt könyvet (Születésnap után), de szerintem ez jobban sikerült. Nemcsak azért, mert itt három variáció is van, és ez tök izgi, hanem amúgy is, úgy emlékszem, Shriver könyve kicsit unamas volt, sok volt benne a lelkizés és kevés a szereplő, ennek viszont minden fejezete izgalmas volt, cselekményközpontú, mindig történt valami érdekes a szereplőkkel a történet mindhárom változatában, bővült(ek) a család(ok), fordulatokat vettek a sorsok, szóval nem lehetett rajta unatkozni.
Agytornának is jó egyébként ezt a három változatot követni, hogy épp melyikben is járunk, és mik voltak ott az előzmények. Izgalmas, amikor ugyanaz a konkrét esemény máshogy játszódik le a különböző változatokban.
spoiler
Úgyhogy tetszett, és nem bántam meg, hogy kivettem.

13 hozzászólás
szabadosági I>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Szinte mindig hiszek a moly-nak, itt nézem meg először a könyveim.. de ez az a nap, amikor bebizonyosodott, hogy nem mindig szabadna. A tökéletes véletlen folytán olvastam el ezt a könyvet (milyen érdekes, hogy véletlenül talált rám, úgy hogy ez is a véletlenekről szól) és ha a moly-nak hittem volna, lehet meg sem veszem. Mekkora hiba lett volna! Életem egyik legnagyobb olvasmányélménye lett, és régen zokogtam ennyire könyv végén – szentimentális vagyok mondjuk ez tény.

Írok majd hosszabban is, de most röviden hirtelen a legfontosabb: kikérem magamnak a szerző nevében is a chic lit címkét!! Talán pont ezért áll „csak” 83%-on, mert nem jó a kategorizálás, nem azok olvassák, akiknek szól, akik az ilyenre fogékonyak. Ez egy komoly könyv, elképesztő mondanivalókkal és hatalmas írói teljesítmény egy fiatal írótól! Emelem kalapom! Köszönöm Laura Barnett az élményt! Biztosan újraolvasom!

És most itt a szokásos űr… valaki ajánljon még ilyet!! Vagy ehhez hasonlót!

cicus61 P>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Nem volt rossz, de annyira jó sem. Egyszer olvasós. Nekem kicsit zavaró volt az állandó ugrálás a variációk között. Nem igazán tudtam követni, hogy most ebben a variációban mi is történik. Viszont érdekes volt, hogy mennyi minden közrejátszik abban, hogyan éljük az életünket, milyen választás kell ahhoz, hogy jó, vagy nem annyira jó legyen az életünk. A szereplők nem igazán voltak a kedvenceim.

IrodalMacska P>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Közel három éve várakozott ez a könyv a könyvespolcom első sorában, hogy végre rá essen a választásom. Nem hiszek a véletlenekben, így a sors keze lehet csak abban, hogy augusztusban ez a regény lett a ’Nincs időm olvasni!’ kihívás közös könyve és bizonyos okokból kifolyólag én is most éreztem magam fogékonynak ennek a különleges történetnek a befogadására.

Ahogy írtam, nem hiszek a véletlenekben. Hiszek a döntéseink erejében, de mindenekfelett a sorsban (vagy magában Isten mindent átható akaratában, mindenki döntse el maga). A tunéziai kultúra és ezáltal az iszlám vallás évekkel ezelőtt óriási hatással volt rám és eszembe jutott a szó, amit a tunéziai ismerőseim, barátaim sokat mondogattak: maktoub. Arabról magyarra fordítva: meg van írva. Hiszek benne, hogy életünk sarkalatos pontjai előre meg vannak írva és ez a könyv tökéletesen egybecseng az én megingathatatlan hitemmel.

Ami ennél is érdekesebb, hogy nem szeretem a ”Mi lett volna, ha…?” kérdést. Igyekszem úgy élni, hogy ami tőlem függ és amire a döntéseim hatással lehetnek, annak a végére járjak, fejest ugorjak a közepébe, hogy ne maradjon létjogosultsága ennek a kérdésnek. Ennek ellenére az életemben akadt néhány pont, ahol nyitva maradt az ajtó és a résen a mai napig halkan beszivárog az a bizonyos „Mi lett volna, ha…”. Talán emiatt is érintett meg annyira a történet, mert mostanában kicsit hangosabbá vált a szél súgása…

A történetben a kettő főszereplő a biztos pont, a három variáció pedig kettejük sorsának három lehetséges alakulását meséli el. A verziók váltják egymást, így jó kis agytornának bizonyult az „életek között való ugrálás”. Szerettem olvasni és ugyan résen kellett lenni, de pontosan ez adta meg a kötet dinamikáját. A szabadság persze jó táptalaja volt az éber olvasásnak, így ajánlom, hogy ne fejezetenként olvassátok, mert akkor előfordulhat, hogy követhetetlenné, élvezhetetlenné válik a könyv. Szánjátok rá az időt, megtérül!

Nehéz úgy írni a könyvről, hogy az olvasó ne áruljon el semmit a három lehetséges életútról, de igyekszem, mert senkitől nem akarom elvenni az izgalmat, amit a regény olvasása ad. Épp csak annyit említenék meg a történet kapcsán – ami igazán csak egy apró részlet –, hogy egy ponton jött az óriási „Heuréka!” érzés: amikor egy festmény formájában is megjelennek a ”Variációk”.

Tovább fokozta az olvasás élményét, hogy „Az utolsó szerelmes levél” című film megnézésével egy időben olvastam a könyvet, és a két történet, a hangulatuk és az általuk kiváltott érzések fantasztikusan rímeltek egymással.

Végül: hogy kiknek ajánlom a könyvet? A javíthatatlan romantikusoknak. Azoknak, akik nem szeretik a bugyuta szerelmes történeteket, de az életszagú családregényeket annál inkább. Akiknek nem elég a happy end. Az érzelmes realistáknak. Akik tud(ná)nak egy életen át szeretni, akkor is, hogyha fáj. De legfőképpen azoknak, akik nem hisznek abban, hogy csak egy elszalaszthatatlan esélyünk van a boldogságra.

>!
Park, Budapest, 2016
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552599 · Fordította: Komáromy Rudolf
pjutko >!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Igen elmés regény, nekem bizony először jegyzetelni kellett :)
Miután aztán „rááll az ember szeme”, már könnyebben olvasható.

Tulajdonképpen három regényt kapunk egyben: a két főhős, Eva és Jim életének három verzióját, mindháromban más és másképp keresztezik egymás életútját.
Egyszer csak pici megszakítással élnek le együtt egy életet; egyszer csak éppen egy kis közös élet jut nekik öregségükre és egyszer pedig egy közepesen hosszú életút. Viszont ahogy én láttam, mindkettejüknek szánt a másikból egy kicsit a sors, csak a döntéseik kérdése, hogy mégis hogyan és mennyit.
Nagyjából bármelyikünk élete szerepelhetne a lapokon, mert itt aztán van minden életérzésből, helyzetből, ami két ember között előfordulhat: szerelem, csalódás, megcsalás, megbocsátás, gyász, gyereknevelés, betegség, beteggondozás, aggodalom, félelem stb.

Szerintem nagyon jól ír Laura Barnett, végig fenn tudta tartani a figyelmem és adott gondolkodnivalót is eleget!

Nita_Könyvgalaxis>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Engem mindig is érdekelt a mi lett volna, ha. Szívesen megnézném, hogy életem egyes fordulópontjain ha másképp döntök, milyen irányba tartana most az életem.

Laura Barnett ezzel játszik el a könyvében, amelynél ugyanazt az esemény háromféleképpen történik meg, ezáltal három variációja jön létre ugyanannak a történetnek. Mind a háromban Jimet és Evat ismerhetjük meg, de mindegyik történetben más-más dolgok történnek velük, sőt, ők maguk is másképp viselkednek a velük történtek függvényében.

Érdekes volt így végigkövetni, mi is történik a szereplőinkkel. Bevallom, egy idő után mondjuk nehéz volt megjegyezni, melyik variációban vagyunk, főleg, mikor már a gyerekek és unokák is képbe kerülnek. De egyébként meg nagyon élvezetes volt olvasni, mennyire másképp alakulhat az ember élete, ha az élete egy bizonyos pontján nem abba az irányba indul el, hanem egy másikba. Hogy nünansznyi különbségek mennyit is számíthatnak egy ember életében.

Én hiszek abban, hogy alapvetően tudjuk befolyásolni, hogyan is zajlik az életünk, de abban is, hogy aminek meg kell történnie, az meg is fog történni. Hogy akikkel találkozunk, azoknak mind megvan a szerepük a mi történetünkben, csak sokakról csak utólag derül ki, hogy fő- vagy csak mellékszereplők.

Akiket érdekel a hasonló gondolatkísérlet, azoknak nagyon ajánlom a regényt, és nem kell félnie, szerencsére egyáltalán nem szirupos a történet. A végén én meghatódtam, de hát na, úgy fest, egyre szentimentálisabb leszek.

Dsheavenofbooks>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

"Bevallom, nem igazán tudtam, hogy mire számítsak ettől a regénytől. Kissé talán a komfortzónámon kívül eső olvasmány, de néha jó próbálkozni valami újjal, és azt kell, hogy mondjam: kifejezetten megérte, hiszen hatalmas pozitív meglepetés lett számomra.

Az alaptörténet szerint Jim és Eva 19 éves korukban találkoztak egy véletlen folytán a cambridge-i egyetemen. A könyv különlegessége, hogy három különböző variációban vezeti végig az életüket: megmutatja, hogy a legegyszerűbb döntéseknek is milyen hatásuk lehet az életre, hogy miképpen alakulhatott volna Jim és Eva kapcsolata, ha egy-egy szituációban mást választanak. Mind a három variáció rendkívül életszerű történetet tár elénk, egyik sem egy tündérmesébe illő romantikus kapcsolat, hanem mindhárom magáról az életről szól. Megmutatta, hogy milyen könnyen változhat a boldogság fájdalommá, hogy mennyire megváltozhatnak az emberek az idő múlásával. Akit egykor a legjobban ismertünk, talán mindvégig valaki más volt. Talán sosem ismertük igazán. Ez a könyv három kissé fájdalmas, de igaz történetet tárt elém, melyeknek számos tanulsága is volt."

A teljes értékelésem olvasható a blogomon: http://dsheavenofbooks.blogspot.com/2021/10/konyverteke…

Kaduszka>!
Laura Barnett: Variációk egy párra

Érdekes könyv volt. Az alap történet nem volt rossz, de hosszú volt a könyv, és rengeteg név szerepelt benne. Pár rész nyugodtan kimaradhatott volna. Elején követhetetlennek tartottam, de amikor kialakul a variációk története akkor jó volt. Lehet évek múlva újra elolvasom.


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

Az emberek nap mint nap elviselik az egyedüllétet. Azt hiszik, képtelenek rá, azt hiszik, bele fognak halni, de valahogy az egyik másodperc átsiklik a másikba, összeáll egy órává, egy nappá, egy hétté, és még mindig élnek. Még mindig magányosak, akár a tömeg kellős közepén is.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magány
Bea_Könyvutca P>!

Talán mindig így jön el a szerelem, írta a jegyzetfüzetébe: észrevehetetlenül siklik át ismertségből bensőséges viszonyba.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
tonks>!

[…] elég öreg már, hogy tudja, milyen is a boldogság: kurta és tünékeny, nem egy állapot, amire törekednie érdemes, amiben élni próbálhatna, hanem olyasvalami, amit meg kell ragadnia, amikor elérkezik, azután kapaszkodnia belé, ameddig csak bír.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
Nikolett_Kapocsi P>!

Egyik nap különösen mulatságos kártyát talált Alice Munro Asszonyok, lányok élete című regényének recenziós példányába dugva. Rendkívül kiábrándító olvasmány, írta Ted, minthogy az itt megjelenített életek egyike sem Eva Edelsteiné, márpedig a recenzenst kizárólag az ő életének felfedezése érdekli.

196. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Tudod, hogy küzdeni kell ahhoz, ha az ember bármiféle igazi értéket akar alkotni.

125. oldal

janee>!

[…] elvégre egymagunkban jövünk a világra és egymagunkban hagyjuk el. A házasság – legalábbis a jó házasság – azonban elhomályosítja ezt az alapvető igazságot.

369. oldal

Csigalány>!

– Kalitkát építettél magadnak, kedvesem. Azt hiszed, lehetetlen kijutni belőle. Pedig nem az. Csak az ajtót kell kinyitnod.

146. oldal

pjutko >!

Platón barlangja jutott eszembe, az a rettenetes gondolat, hogy a legtöbben a fénynek háttal, a falon táncoló árnyékokat figyelve töltjük életünket.

pufirizs>!

Hogy talán nem az a legjobb anya, aki az egész világgal szemben a gyermekeit igyekszik megvédelmezni, hanem az, aki őszinte, boldog, hűséges önmagához és saját vágyaihoz.

270. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

David Nicholls: Mi
Jennifer Probst: Elhibázott házasság
Kate Morton: Az órásmester lánya
Tracy Chevalier: A hölgy és az egyszarvú
William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban
Jodi Taylor: Semmi lány
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk
Colleen Hoover: Confess – Vallomás
Bauer Barbara: A fényfestő
Deborah Moggach: Tulipánláz