Variációk ​egy párra 33 csillagozás

Laura Barnett: Variációk egy párra

„Tizenkilenc ​éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem – reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő.”

Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye.

Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az… (tovább)

Eredeti mű: Laura Barnett: The Versions of Us

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Park, Budapest, 2016
444 oldal · ISBN: 9789633553282 · Fordította: Komáromy Rudolf
>!
Park, Budapest, 2016
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552599 · Fordította: Komáromy Rudolf

Kedvencelte 6

Most olvassa 14

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nita_Könyvgalaxis
Laura Barnett: Variációk egy párra

Engem mindig is érdekelt a mi lett volna, ha. Szívesen megnézném, hogy életem egyes fordulópontjain ha másképp döntök, milyen irányba tartana most az életem.

Laura Barnett ezzel játszik el a könyvében, amelynél ugyanazt az esemény háromféleképpen történik meg, ezáltal három variációja jön létre ugyanannak a történetnek. Mind a háromban Jimet és Evat ismerhetjük meg, de mindegyik történetben más-más dolgok történnek velük, sőt, ők maguk is másképp viselkednek a velük történtek függvényében.

Érdekes volt így végigkövetni, mi is történik a szereplőinkkel. Bevallom, egy idő után mondjuk nehéz volt megjegyezni, melyik variációban vagyunk, főleg, mikor már a gyerekek és unokák is képbe kerülnek. De egyébként meg nagyon élvezetes volt olvasni, mennyire másképp alakulhat az ember élete, ha az élete egy bizonyos pontján nem abba az irányba indul el, hanem egy másikba. Hogy nünansznyi különbségek mennyit is számíthatnak egy ember életében.

Én hiszek abban, hogy alapvetően tudjuk befolyásolni, hogyan is zajlik az életünk, de abban is, hogy aminek meg kell történnie, az meg is fog történni. Hogy akikkel találkozunk, azoknak mind megvan a szerepük a mi történetünkben, csak sokakról csak utólag derül ki, hogy fő- vagy csak mellékszereplők.

Akiket érdekel a hasonló gondolatkísérlet, azoknak nagyon ajánlom a regényt, és nem kell félnie, szerencsére egyáltalán nem szirupos a történet. A végén én meghatódtam, de hát na, úgy fest, egyre szentimentálisabb leszek.

>!
cseri P
Laura Barnett: Variációk egy párra

A könnyűnyári olvasmányom! Hát ez is megtalált a végére.
Ritkán veszek ki könyveket csak úgy, tervezés nélkül, de ez a könyv, ez olyan agresszív volt a központi Szabó Ervinben, hogy nem hiszitek el. Még a molyon is rákerestem gyorsan, hogy tényleg érdemes-e kivennem, az értékelések mérsékelt lelkesedést tükröztek, a könyv pedig besorolása szerint „szerelmes”. Jaj, ne. Mit keresek én annál a polcnál?
Jó, de mondjuk visszaviszem, ha nem tetszik, ez lett a döntés, és aztán rájöttem, hogy sok minden félrevezető ezzel a könyvvel kapcsolatban, először is van ez a könnyed borítója, mintha humoros könyv lenne, de nem, a molyon fel van címkézve romantikusnak, na ez nem olyan romantikus, meg chick litnek is, hát szerintem nem is az, bár arra jöttem rá, hogy olyan kevés chick litet olvastam, hogy tulajdonképpen nem is tudom, végül is mi az, hol vannak a határai, szóval lehet, hogy tényleg az, bár én nem ilyennek képzelem a chick litet.
Gyanítom, hogy a mérsékelt érdeklődés és a nem túl lelkes értékelés viszont valahol ennek tudható be. Más az elvárás.
Én inkább családregénynek nevezném, a szórakoztató fajtából, és annak igazán jó. spoiler
Hasonló alapötletből – egy történet többféleképpen – Lionel Shriver írt könyvet (Születésnap után), de szerintem ez jobban sikerült. Nemcsak azért, mert itt három variáció is van, és ez tök izgi, hanem amúgy is, úgy emlékszem, Shriver könyve kicsit unamas volt, sok volt benne a lelkizés és kevés a szereplő, ennek viszont minden fejezete izgalmas volt, cselekményközpontú, mindig történt valami érdekes a szereplőkkel a történet mindhárom változatában, bővült(ek) a család(ok), fordulatokat vettek a sorsok, szóval nem lehetett rajta unatkozni.
Agytornának is jó egyébként ezt a három változatot követni, hogy épp melyikben is járunk, és mik voltak ott az előzmények. Izgalmas, amikor ugyanaz a konkrét esemény máshogy játszódik le a különböző változatokban.
spoiler
Úgyhogy tetszett, és nem bántam meg, hogy kivettem.

12 hozzászólás
>!
theodora
Laura Barnett: Variációk egy párra

Szuper első regénynek tartom ezt a könyvet, az alapötlet nagyon jó, a stílusa szintén, a szereplők érdekes karakterekké válnak a szemünk előtt. Több fontos témát is boncolgat az írónő: az alkotás szükségét, vagy két művész pár kapcsolatrendszerét amiben előfordul a szakmai féltékenység is; az egymástól való elfordulás, szenvedélybetegségek, a család fontossága. Érdekes volt látni, hogy amiről először azt gondoltam igen, itt lesz a happy end, nem épp úgy alakult a szereplők élete. Talán ezért sem szabad élni ezzel a 'játékkal', mert nem tudhatod – csak viszonylag kevés eseménynél –, hogy tényleg rosszul döntöttél egy esetben, vagy épp úgy történt jól.

Elsőre zavarosnak éreztem a könyvet, nehéz volt követni a szálakat, mindig újra és újra emlékeztetnem kellett magam, hogy az egyes variációkban milyen is a viszony Jim és Eva között. Ez elvett az olvasmányélményből ezért az egy csillag levonás. Lehet, hogy ha egy szuszra, és nyugodtabb körülmények között olvasom, akkor ez nem jön elő. Szeretném majd újraolvasni és akár a polcomon is tudni, mert igények könyv – külsőre és belsőre is :)

>!
szabadosági
Laura Barnett: Variációk egy párra

Szinte mindig hiszek a moly-nak, itt nézem meg először a könyveim.. de ez az a nap, amikor bebizonyosodott, hogy nem mindig szabadna. A tökéletes véletlen folytán olvastam el ezt a könyvet (milyen érdekes, hogy véletlenül talált rám, úgy hogy ez is a véletlenekről szól) és ha a moly-nak hittem volna, lehet meg sem veszem. Mekkora hiba lett volna! Életem egyik legnagyobb olvasmányélménye lett, és régen zokogtam ennyire könyv végén – szentimentális vagyok mondjuk ez tény.

Írok majd hosszabban is, de most röviden hirtelen a legfontosabb: kikérem magamnak a szerző nevében is a chic lit címkét!! Talán pont ezért áll „csak” 83%-on, mert nem jó a kategorizálás, nem azok olvassák, akiknek szól, akik az ilyenre fogékonyak. Ez egy komoly könyv, elképesztő mondanivalókkal és hatalmas írói teljesítmény egy fiatal írótól! Emelem kalapom! Köszönöm Laura Barnett az élményt! Biztosan újraolvasom!

És most itt a szokásos űr… valaki ajánljon még ilyet!! Vagy ehhez hasonlót!

>!
tonks
Laura Barnett: Variációk egy párra

A lány kerékpározik a borítón; ezen akadt meg a szemem a könyvtárban, az új könyvek részlegnél. Aztán a fülszöveg is felcsigázott: a különböző döntések különböző következményei, a mi lenne ha téma.
Fejezetenként váltakozik a három variáció, úgyhogy rögtön az elején jónak láttam jegyzetelni, és jól is döntöttem, mert anélkül tuti elvesztem volna.
Tetszett az írónő stílusa, a fejezetek elég rövidek és pörgősek, Eva és Jim karakterei, a különböző variációkban megjelenő hasonlóságok. Tetszett, hogy nehezen szakadtam el a könyvtől, szinte együltömben olvastam ki az első 260 oldalt.
A vége már nem tetszett annyira, vagy inkább a könyv második felében történt dolgok miatt lett kevesebb csillag, mint ahogy indult. Kedvenc variációt sem tudok választani, talán a harmadik, de csak mert az egyes variáció egy hirtelen fordulattal hatalmas robajjal zuhant ki a kegyeimből.
Mindenképp érdekes kísérlet volt számomra ez a könyv, attól függetlenül, hogy néha olyan érzésem volt, mintha Laura Barnett nem tudott volna választani a fejében kirajzolódó ötletekből, és végül leírta mindet.

u.i.: Külön megjegyeztem magamban, hogy Jim más könyvet olvasott az elején (előbb a Szép új világot, aztán a Mrs. Dalloway-t), ill. hogy a különböző variációkban más-más nevet kaptak a gyerekek.

>!
Edit_Zsuzsa_Nagy
Laura Barnett: Variációk egy párra

Nos,nos…az elején kedveltem.Aztán annyi név lett és annyi életút,annyi ugrás az időben,hogy csak kapkodtam a fejem.Egy-egy okos gondolat és a mi lett volna,ha? érzés kerített hatalmába(meg az,hogy ennél értelmesebbet és kevésbé terjengőset olvasnék most szívesebben).Összességében nem tetszett,de nem is volt annyira rossz.Néha magamra ismertem,meg arra,aki valaha szerettem volna lenni,de ennyi.Nem több,nem kevesebb.

>!
zsoo
Laura Barnett: Variációk egy párra

Ezt fogom olvasni, ha szerelmes leszek, vagy ha szakítok.
Ezt fogom olvasni, ha gyermekem születik, vagy ha eltávozik valaki.
Ezt fogom olvasni, ha beteg leszek, és amikor meggyógyulok.
Ezt fogom olvasni, ha magányos leszek, vagy amikor százon pörgök az életben.
Annyira élem ezt a történetet, hogy olvasnom sem kell, hogy értsem.

De tényleg…mi lett volna, ha igent mondasz?

>!
Maya1990
Laura Barnett: Variációk egy párra

Kedvencem lett. Imádtam a történetet. Egyet kell értenem másokkal, hogy ez a könyv nem a klasszikus értelemben vett romantikus könyv és pont ettől volt olyan jó. Elsőre, egy kicsit nehéz volt a szálakat követni, hogy mikor melyik variációban vagyunk és ott ki kivel van. De nagyon tetszett az elgondolás, hogy életük végéig nyomon követhettünk az életük alakulását. A könyv olvasása közben, folyton az az érzés motoszkált benne, hogy mi emberek mennyire nem tudjuk értékelni amink van. Mindig mást szeretnénk, vagy hamar meg tudjuk szokni a jót és olyan hétköznapivá válik, hogy utána már nem lesz olyan fontos. A különböző variációkban nagyon sok megpróbáltatáson mentek keresztül a szereplők és ötletes volt, hogy 1-1 szituációt 3féle változatban is elolvashattuk. Megkönnyeztem a végét, csak ajánlani tudom.

>!
Lucky_Saint
Laura Barnett: Variációk egy párra

Az ötlet nem rossz, sőt a kivitelezés sem. Mindazonáltal szerintem félreteszem későbbre, nagyon kell figyelni és erre most képtelen vagyok.

>!
silverlight78
Laura Barnett: Variációk egy párra

Nem hibátlan, de akit érdekel a „mi lett volna, ha”, meg az elszalasztott lehetőségek, meg a sors kontra akaratlagos döntések kérdésének témaköre egy nem filozófiai mélységű, de nem is habkönnyű regénybe ágyazva, annak szerintem tetszeni fog. Az első variáció végén potyogtak a könnyeim.


Népszerű idézetek

>!
tonks

(…) elég öreg már, hogy tudja, milyen is a boldogság: kurta és tünékeny, nem egy állapot, amire törekednie érdemes, amiben élni próbálhatna, hanem olyasvalami, amit meg kell ragadnia, amikor elérkezik, azután kapaszkodnia belé, ameddig csak bír.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
>!
Lívia_Mester

Fölborította a dolgok természetes rendjét: megsértette a törvényt, amely kimondja, hogy az ember egyetlen esélyt kap a boldogságra, egyetlen személlyel, és ha az meghiúsul, nem kaphatja meg még egyszer ugyanazt az esélyt.

362. oldal

>!
Lívia_Mester

-Mivé lett volna nélküled az életem?
A férfi nem válaszol, mert erre nem létezik válasz: nincs más, csak az, hogy együtt állnak, érzik egymás melegét, nézik a gyülekező árnyékokat, amint beesteledik.

>!
Lívia_Mester

Azután elnémulnak. Előttük a triptichon. Olajfestékkel vászonra vetett ecsetvonások. Három emberpár. Három élet. Három lehetséges variáció.

437. oldal

>!
csucsorka 

Tudja, miután újra rátalált, most sokkal súlyosabban érintené a veszteség. Elképzelni sem bírja, hogyan viselné el, de természetesen rákényszerülne. Az emberek nap mint nap elviselik az egyedüllétet. Azt hiszik, képtelenek rá, azt hiszik, bele fognak halni, de valahogy az egyik másodperc átsiklik a másikba, összeáll egy órává, egy nappá, egy hétté, és még mindig élnek.
Mèg mindig magányosak, akár a tömeg közepén is. Akár egy társsal, gyermekkel is.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magány
>!
janee P

elvégre egymagunkban jövünk a világra és egymagunkban hagyjuk el. A házasság – legalábbis a jó házasság – azonban elhomályosítja ezt az alapvető igazságot.

369. oldal


Enciklopédia 2


Hasonló könyvek címkék alapján

Jojo Moyes: Páros, páratlan
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
Natasha Solomons: A Tyneford-ház
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Sebastian Faulks: Madárdal
Sophie Kinsella: Tudsz titkot tartani?
Milly Johnson: Yorkshire puding Klub
Jojo Moyes: Miután elvesztettelek
Barbara Taylor Bradford: Egy gazdag nő
Rosamunde Pilcher: Otthon I-II.