Verset ​mondok 16 csillagozás

Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok
Latinovits Zoltán: Verset mondok Latinovits Zoltán: Verset mondok Latinovits Zoltán: Verset mondok

„… valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak… Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli.”
(Latinovits Zoltán)

Tartalomjegyzék

>!
Holnap, Budapest, 2002
276 oldal · ISBN: 9633465192
>!
198 oldal · ISBN: 9635641621
>!
198 oldal · ISBN: 9635630476

3 további kiadás


Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Latinovits Zoltán


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

zördög P>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok.

Engem nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy Latinovits egy zseni, mert eddig is oda-vissza voltam a munkásságáért. A Szindbád életem egyik meghatározó filmélménye volt, talán akkor éreztem először, hogy nincs külön színész és szerep, hanem ez a kettő egyben van, úgy passzol egyik a másikhoz, mint kulcs a zárba. Ritka az ilyen.
Latinovits érti, érzi a költészetet. Különösen tetszett a végén az Izgága Jézusok (önálló est 1969-ből), nagyszerűen megszerkesztett műsör. Voltak olyan levelek (pl. Ady válasza Csinszkának), amit eddig nem ismertem, ezeket külön öröm volt olvasni.

Felfoghatatlan, hogy nem engedték rendezni, az utolsó interjúban erről beszél. Sajnos a magyar népnek nem igazán van tehetsége abban, hogy megőrízze az olyan embereket, amilyen Latinovits is volt, abban meg végképp nincs, hogy lehetőséget biztosítson számukra a kibontakozásban.

Az a fránya minusz fél csillag azért, mert pont azokról a költőkről nem volt tanulmány, akik érdekeltek volna (Balassi nem az esetem, Petőfi még oké, Ady, József Attila, Radnóti meg nem volt sehol),viszonylag sokszor ismételte önmagát, és a szocializmus, be' csodás szintén kicsit lehúzta az egészet (bár gondolom, anno meg se jelenhetett volna, ha ez nincs).

1 hozzászólás
madárka>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Egész életemben mindig a versekhez menekültem. Amikor szerelmes voltam, amikor magányosnak éreztem magam (netán fölöslegesnek), amikor boldog voltam, amikor megbántottam valakit, amikor engem bántott valaki. Ady, József Attila, Radnóti gondolatain, versein nőttem fel. A diákszínpadon, a szavalóversenyeken megszólaltathattam őket, akik nyomot hagytak és hagynak bennem a mai napig is.

A társaim legtöbbször értetlenül néztek, valahányszor versenyre készültem (amit sosem a nyerésért csináltam), nem érthették azt a folyamatot, amíg egy-egy vers minden szavát, mondatát, sorát ízlelgetnem kellett, hogy aztán valamit létrehozzak.
A versek életem meghatározó szereplői. Sokszor nem értem, „csak” érzem őket.

Egyszer régen, már arra sem emlékszem, hogy ki, de megkérdezte gimiben, hogy ki mennyit olvas verset. Mindenki meglepődött, mikor azt mondtam, hogy nálam nem telik el nap, hogy ne ütnék fel egy-egy verseskötetet. Miért? Mert minden hangulathoz, minden érzelemhez, gondolathoz tartozik egy vers, és jó tudni, hogy más is érzett már ilyet.

Sok szempontól jó volt olvasni Latinovits gondolatait. Egyrészt mert zseniális versmondó, előadóművész, színész volt, akit egészen páratlan tehetséggel ajándékozott meg a sors. Másrészt majdnem elsírtam magam, amikor olvastam azt, amit én is érezni szoktam az „alkotás” során, csak én ezt soha nem tudtam (talán nem is akartam) megfogalmazni.
Mindenképp kedvenc lett.

(Nem tudom, hova sodor majd az élet, egy biztos: a versek szeretetét soha senki nem veheti el tőlem. Ezt pedig hatalmas áldásnak tartom.:) )

Balog_Judit>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Azt hiszem, nagyszerű irodalomtanár is lehetett volna.

Hajnalcsillag>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

A Ködszurkáló sokkal jobban tetszett. Ebben kicsit sok volt az idézet, vannak ettől sokkal jobb Latinovits könyvek…

szodav>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Latinovits zsenialitása ebben a könyvben is érvényre jut!

monkati>!
Latinovits Zoltán: Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Ha eddig nem hallgattátok, tegyétek meg!


Népszerű idézetek

Carmilla >!

[…] …lelkem jobbik fele szemére húzott kalappal járkál bordáim között, szégyenében ki se mer ülni szemembe.

(József Attila – Vágó Mártának)

160. oldal, Az izgága Jézusok (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: lélek · szégyen
Ninácska P>!

A vers olyan emberi beszéd, ami a dallal, az ősi dallal rokon, rokon avval a kimondhatatlannal, ami már-már titkos, sámáni mesterség. […] A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában, a halhatatlanságra tart igényt.

Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Carmilla >!

     …Édesem, ha szeretsz, akkor már megismertél volt – ne akarj pszichológiával megismerni, mert azzal csak a mechanikus, fizikai életű embert lehet, azt is bajosan: mintha zúzott cserepekkel akarnál befödni egy mennyei napfénynek nyitott tornyot. Nagyon szeret és jóságodban alszik el este
                                                                                             Attila.

161. oldal, Az izgága Jézusok (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: pszichológia
Ninácska P>!

A poéta-életű ember érzékeny antennájú, égi fogantatású, mégis emberformájú gyerek-ember. Olyan talán, mint mindnyájan voltunk. Vagy inkább szeretnénk lenni.
Játszó-ember, Hívő-ember, gyerek-ember.

Verset mondok

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

zördög P>!

Most megpróbálok felidézni verseket, amelyek kedvesek voltak, titkon gyógyítók, ápoltak, ha beteg voltam, fölemeltek, ha elestem, és néha amikor rajtam volt a fény, repülni is tudtam általuk. „Hétért magamat kérdem, adsz-e hatot, játszom, azé az érdem, aki játszhatott.”

Radnóti Miklós: Mivégre
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
József Attila: Kedvesem betegen
József Attila: Karóval jöttél
Somlyó György: Halálhír
Illyés Gyula: Óda a törvényhozóhoz

70. oldal

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

zördög P>!

Sehol, kérem higgyék el, még azok is, akik előbb ismerik meg 70 dollárért Párizst vagy Londont, Moszkvát vagy Leningrádot, mint Debrecent vagy Zalaegerszeget, sehol nem született ennyi égi-antennás, ennyi kiválasztott, ennyi poéta, mint éppen itt, itthon, minálunk Magyarországon.

124. oldal

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · Leningrád · London · Moszkva · Zalaegerszeg
Carmilla >!

TYUHAHÉ, RÓKAPRÉM, MÁS IS KURVA NEMCSAK ÉN!

(Nagy László)

176. oldal, Az izgága Jézusok (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: Nagy László · rókaprém
Carmilla >!

Igenis: legelőször a gyermekeket vegyük el rossz ellenségeinktől, a szánt szándékkal butítóktól. Kerítsük kezeink közé az embergyúró műhelyeket, az iskolákat.

125. oldal, Az izgága Jézusok (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: iskola
Carmilla >!

Kíváncsiságból megkíséreltem egyszer, hogy van-e erőm nyolc-tíz hónapig egy csöpp alkohol nélkül élni. Volt: gyönyörűen bírtam, de szenzibilitásom, ami a legelőkelőbb művésztulajdonság s az új-román fajták után, csak szemita fajtákban s talán a japánban van meg nagyobb mértékben, az őrületig kezdett fokozódni. A szürke, por-színű magyar élet még szürkébbé és átkosabbá borult előttem s a halál veszedelmesen nekem indult.

131. oldal, Az izgága Jézusok (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok

Kapcsolódó szócikkek: alkohol
Carmilla >!

Hitem szerint a „magyar” nem faj, hanem Hunyadi János óta: vállalás. Hunyadi korában Nándorfehérvárnál a háromszínű lobogó a földet védte, Európát védte, a keresztény kultúrát védte a mohamedánok ellen. És annál inkább magyar. Petrovics is, tót apával felküzdötte magát a nép és földje védelmében a legnagyobb magyarrá.

41. oldal, Petőfi Sándor (NPI, 1978)

Latinovits Zoltán: Verset mondok Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok


Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Zalán Vince: Gaál István krónikája
Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
Dobai Péter: Angyali agresszió
Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre
Hevesy Anna – Hevesi Katalin – Kincses Károly: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve
Horváth János: Horváth János irodalomtörténeti munkái I.
Lengyel András (szerk.): Milyen volt
Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében