A hetvenes évek 0 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
Öregedés
Még mindig nem törtem meg, látod, látod,
ha szeretnél, se lennék melegebb.
Vállamra tetted ezt, mint hűvösben a nagykabátot,
behoztál még egy vajaskenyeret,
s magamra hagytál sötét délutánban,
mint vak apát, unalmas beteget,
s a búcsúzásnak, ajtócsukódásnak
hét perce, hét órája, hete lett.
Elhagytál, miként Hannibált az ókor.
Átöltöztél, mert te vagy a világ.
És ültem, és beláttam talán jókor,
hogy okosabb, ha nem is várok rád.
Ha van kinek, hát bebizonyítottam,
hogy megmaradok világ nélkül is.
Csupán a csendem hülye, nem nyugalmas,
s persze a füttyöm nem hegyes, hamis.
Fehér
Milyen szép:
egy okos délután s egy okos
ember ül egymással szemben,
s nem szólnak.
Milyen szép:
semmi sem zavarja őket, pedig
itt van a pillanat, mikor
mindig félbeszakítják az
ilyen megnyilatkozásokat
az egészség nevében.
Hallgatnak.
Egy csodaszép délután
s egy csodálatos ember
nézik egymást az ablakon át.
Látod, így tudtunk volna mi
ketten is meglenni hosszan,
míg elmúlik ez a földi január.
mentsétek előlem a gyermekeket
s a szökőkutakat,
ember vagyok,
tehát felfegyverezhető,
ki félelmében
még igazságos és nagyszerű
szellemekre is rálő.
69. oldal (A hetvenes évek)
hallgasson el a föld egy pillanatra,
és csak nézzen a nap után.
Estefelé az ablakom elnéz messze.
A szobám fejében járok, mint nyugtalan
gondolat.
52. oldal (A nyugati fekvésű szoba)
Népvándorlás
Tiszteltem álmaid,
tisztelted álmaim,
laktunk a szülőföld
örökzöld halmain,
ezeregy emelet
ezeregy szerelme
életből-halálba-életbe
terelne.
De most már elég volt,
de most már elég lesz,
türelmem körbeért,
végre egy kerék ez;
ki forog, mi pörög?
utazni lehetne
elhagyott terekről
megtalált terekre.
Népvándor örökre:
elmegyünk, elmegyek,
földgömbnyi szekéren
földgömbnyi kerekek.
67. oldal
Az esték
Az erdőben valaki jár.
Tenyérrel eltakart zseblámpa villan néha.
A figyelő csendben zörren a kukoricaszár.
Az erdőben valaki jár.
Lesben dobogó szivek, hallgatózók!
Csak egy iramodás!
Neki a sötét mezőnek, áttörni, odafutni!
Felfedni a tolvajt! Ki lenne más?
Meglepni, mert rabló!
A késére ütni, arcába vágni, megverekedni félelemmel!
Az elnyugodott esti szállások körül
mért ólálkodik ez az ember?
Átvonul lassan, rémülten, sandán,
gonosz vagy bántott? Leüt vagy szóba áll?
A sapkával letakart zseblámpa villan néha.
Az erdőben valaki jár.
45. oldal
Kolumbuszok
Hajóztak őseink az óceánon,
s az elbeszélő hullámzás felett,
mint véletlen, mint vízre képzelt lábnyom,
egy csöpp riadt szünetre este lett:
a lehunyt szemek pillanata, ennyi.
A természet a magáét locsogja,
de odabent a szó madara végre,
mint parti jel, leszállt az árbocokra.
S a türelemnek, nagy hasú hajóban
az állottvíznek, nincs többé keletje.
A még nem látott forrásokról máris
mennek a hírek, haza, napkeletre.
77. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kányádi Sándor: Felemás őszi versek 93% ·
Összehasonlítás - Hervay Gizella: Az idő körei 95% ·
Összehasonlítás - Hervay Gizella: Kettészelt madár 95% ·
Összehasonlítás - Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén ·
Összehasonlítás - Dsida Jenő: Leselkedő magány 88% ·
Összehasonlítás - Hervay Gizella: Reggeltől halálig ·
Összehasonlítás - Berde Mária: Seherezádé himnusza ·
Összehasonlítás - Áprily Lajos: Az aranyszarvas ·
Összehasonlítás - Orbán Ottó: A föltámadás elmarad ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 97% ·
Összehasonlítás