Egyszervolt 149 csillagozás

László Zoltán: Egyszervolt

TE ​IS AZT HISZED, HOGY A MESÉK CSAK A KÉPZELET SZÜLÖTTEI?
TALÁN JOBB IS ÍGY.
AZ IGAZSÁG NÉHA KIFEJEZETTEN ÉLETVESZÉLYES.

Karsa Harlan egy budapesti kórház patológiai osztályán dolgozik, és időnként emlékezetkiesései vannak. E két tény önmagában is beárnyékolja az életét, na meg a nőkhöz való viszonyát. Amikor azonban akaratán kívül belekeveredik a mesehősök leszármazottainak belső intrikáiba, egy csapásra vonzóbbnak tűnik a korábbi józan, unalommal bélelt élete.

Csakhogy a normálishoz már nincs visszatérés, ha az ember megtudja, hogy elfeledett gyerekkora egyáltalán nem nevezhető hétköznapinak. Ha iratmániás hétfejű sárkányok, a parlamenti képviselőket manipuláló óriások és legalább két potenciális barátnő teszi kiszámíthatatlanná a mindennapjait.

Harlan csak úgy élheti túl az egyre veszélyesebb kalandokat, ha a maga kezébe veszi a dolgok irányítását, és dacolva az ellene szövetkezett erőkkel, fényt derít saját múltjára. A nyomok pedig a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272240
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
206 oldal · ISBN: 9786155442599

Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Bruncik Tivadar · Faragós Ella · Karsa Harlan · Tótfalusi Réka · Vágó Károly

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton · Lánchíd, Budapest · Vörösmarty tér


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

pat P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Na most az van, hogy rettenetesen mérges vagyok.
Rettenetesen jó volna, ha meglenne az író telefonszáma, jól elhívhatnám sörözni, és alaposan beolvashatnék neki ezért a könyvért. Mert akinek ilyen jó ötletei vannak, ennyire jól ír mondat- és bekezdésszinten, meg elméletileg könyvet írni is tud (és gyakorlatilag is, bár még csak két könyvét próbáltam), az nekem ne okozzon ilyen csalódást! Mert a történet súlyos gerinc-gyengeségben szenved, nincs egy épkézláb szereplője, szálakat és poénokat hagy elsorvadni, és ami a dinamikáját illeti… A közepén azt akartam írni, hogy bizony vannak benne dinamikai mélypontok, de most már úgy látom, hogy az egész egy dinamikai fekete lyuk, hogy ne mondjam, szingularitás. Áááá!
Aztán, a második sör mellett jól elbeszélgetnénk és nagyokat röhögnénk, mert az azért látszik, hogy anyáink a szomszéd homokozóban terelgettek minket, abszolút egy nyelvet beszélünk, félszavakból is értjük egymást, a hiteldíjmutatótól a rovásíráson és az új építésű társasházakon át a barátságos savgerincig. Aztán jól megmutathatnánk egymásnak a sci-fi gyűjteményeinket… Egyszóval, kebelemre, de legközelebb aztán na!

31 hozzászólás
ViraMors P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, árva legény, Karsa Harlan, aki az ő meglehetősen furcsa nevével meglehetősen átlagos életet élt a XXI. század Budapestjén, míg be nem kopogtak az életébe a mesék. És amikor kiderült, hogy a világban sokkal több rejlik, mint amit az emberek többsége lát, és ezeknek is egy része ifjú hősünk életére tör, a szegény legény a nyakába vette a tarisznyát a hamuban sült pogácsával, és útra kelt, hogy rendet tegyen a jelenben, keressen magának egy kis múltat, meg némi jövőt…
Szerepet kap továbbá egy különös busz, egy dark beállítottságú lányzó, egy nyomozónő, néhány furcsa anomália, egy marék népmesei és sff utalás, meg persze a sárkány… és még sokan mások…

Tulajdonképpen tetszett. Az ötlet jó, a világ nagyon érdekes, a világ ábrázolása egyszerűen fenomenális. Csak éppen a főbb karakterekkel meg a történetvezetéssel nem vagyok kibékülve. Olyan kis egyszerű mindenki, és annyira gördülékenyen, nagyrészt előre kiszámíthatóan, de legalábbis sejthetően történnek az események. Hiányolok még plusz 50-100 oldalt, ami adna egy kis mélységet az egésznek.

Könnyed, esti mese típusú olvasmánynak remek, de sokkal többet ne várjatok.

Gyöngyi0309 P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Kellemes fantasy volt, főleg azért mert nagyon szerettem, hogy Budapest a fő helyszín. Érdekes volt a történet is, néhol éreztem némi kidolgozatlanságot, de összességében tetszett az elgondolás, annak ellenére is, hogy nem minden mesét ismertem fel.
Az író stílusa nekem tetszett, gördülékeny, gyorsan haladós, nem szájbarágós és néhol a humor is meg-megcsillan. Jókat szórakoztam az új építésű házakon, három év után már gondok vannak….Na igen, jó kis fricska a magyar építőiparnak.
Ella karaktere volt a kedvencem, illetve néha-néha én is megkóstolnám Virág borát. :)

Odett>!
László Zoltán: Egyszervolt

Számomra a regény ereje a meglepő képzettársításokból és ötletekből fakadt. A népmesei flórklórból ismert motívumokat úgymint kacsalábon forgó palota a modern fizika elméleteivel magyarázni… Parádés :) A céh működése megidézte a kaffkai abszurdum világát, a krimiszál és a nyomozás feszültségteremtése valamennyire összetartotta az amúgy kissé diszkréten széthulló cselekményt, urban fantasyként valóban alkalmas volt Gaiman szellemének megidézésére, főleg a Sosehol jutott róla eszembe, de szerintem nem lett ahhoz hasonló erejű alkotás, talán a túl szikár történetvezetés miatt, egy plusz ötven oldalnyi világmagyarázat nekem jólesett volna. Talán feldereng némi mögöttes mondanivaló, de nincs ideje kiformálódni. Nagyon tetszettek a matrijoskababaként létező valóságok, amely kapcsán a létezés és tudat természetéről lehetne megkísérelni elmélkedni, párhuzamba állítva az írói világteremtés aktusával, de annyiszor csavarint egyet a végkifejleten a szerző relatíve nagyon kevés oldalszám alatt, úgy, hogy a háttérvilág alig kapott kifejtést az azt megelőző cselekmény során, hogy elmarad az a nagy megdöbbenés, meg hűha-érzés, inkább együtt nevetünk a főszereplővel az újabb ősellenség színrelépésén. De talán nem a siker jele ez, ha izgulás helyett csak a szemünket forgatjuk, hogy most mivan? :D Humora találó. Vágó dumáját nagyon imádtam. A regény erős kezdéssel nyitott, vitt az olvasás lendülete a második női karakter megjelenéséig, ott valamennyire mintha irányát vesztené a cselekmény, és a női karakterek kissé sutácska megformálása sem segített. De mindent összevetve sok író szeretne akárcsak egy olyan eredeti ötletet, amelyek hemzsegtek ebben a szövegben.

Molymacska P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Annyira… nem lehet!
Nagyon jól kezdődött a történet, majd még jobban folytatódott, igazán kellemes volt benne a népmesei vonal, az urban fantasy és azt gondoltam: igen, erre volt szükségem. Aztán jön a két nő, és ahogy a nők szokták, mindent elrontottak. Emiatt a nagy csatajelenet se volt számomra annyira menő, sőt… én ott nem bírtam magammal, hiszen ha az egészet nem 20 hanem még 100 oldalba írta volna le, akkor nem lett volna ennyire.. idegesítő? gyors? ilyesmi…
Mindent egybevéve a koncepció és a történet legalább háromnegyede tetszett, és jó volt, én elolvasnék egy ebben a világban játszódó könyvet. Többet is… mert jó :)
(extra információ: a borítóba és a rajta lévő srácba is beleszerettem :D )

1 hozzászólás
meseanyu P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Egy zseniális alapötlet kitűnő megvalósítása. Hihetetlenül olvasmányos, pörgős könyv, nagyon szórakoztató. Vigyétek el nyaralni, nem fogjátok megbánni!

2 hozzászólás
Holdbéli_nyúl P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Na most az a helyzet, hogy éppen 500 oldalnyi magyar népmesén voltam túl, amikor úgy éreztem, hogy jó lenne ezt a könyvet elolvasni. Hasznomra volt ez az időzítés, örömmel ismertem fel a „mindenhová IS látó tündérkirálykisasszony alakját”, aki kontextus nélkül csak egy random ötletnek tűnt volna, így viszont sokkal jobban tudtam értékelni.
Nem egy nagyeposz persze, egy-két helyen izgalmas lett volna még olvasni a háttérsztorikat, mert nincs minden kifejtve, valamit kinyilatkoztatás alapján el kell fogadnunk, de szintén az 500 oldalnyi népmesére alapozva mondom, hogy ez ott sincs másképp. spoiler
Objektív mutatók:
– hangosan felnevetés: pipa
– átugrott bekezdések: nulla
– hajnalig ébren maradás miatta, pedig másnap munkanap: pipa

pwz I>!
László Zoltán: Egyszervolt

Na, na, na – de tényleg! :D Gaiman-es, de mégis olyan magyarosan az, már-már mondhatnám azt is, hogy Lászlósan az! :D
Ezek a mi világunkban, annak is a peremén, elmosódva látszó átjárók és a mögöttük levő giga- és mikro-zsebvilágok nem egy írót megmozgattak már Gaimantől Rowlingig és a jelek szerint erre a „világra” van kereslet az olvasók körében. Attól, hogy ez az Egyszervolt magyar, még jó! Azok a népmesei és való világból vett utalások, nemegyszer egy-egy fricskába oltva igenis ülnek – annak, aki veszi az adást!
Én vettem. Vétel.
Jöhet az újabb egytálétel!
Akár folytatás formájában is! :D

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272240
Csöre P>!
László Zoltán: Egyszervolt

Lendületes történet, a maga helyenként esetlen valójában is szórakoztató. Hát, vagyis inkább szórakoztató, mint izgalmas, annak ellenére, hogy történnek benne meredek dolgok.
Tele zseniális ötlettel, beleszőve a mesevilágot (ezt akár a címéből is kitalálhattuk), Budapestet, a mai magyar valót (tömegközlekedéssel, munkahelyi helyzetképpel, stb…)
Szereplőink kissé esetlenek, bár emellett mindig több van bennük, mint mutatják.
A megalkotott világ Transzóperenciával, és annak megvalósításával ügyes, elképesztő spoiler

trombitang >!
László Zoltán: Egyszervolt

Harmadik László Zoltán mű, amit olvastam, és most is azt érzem, mint az előzőeknél: annyira kevés hiányzik, hogy csillagos ötös történet legyen… Itt egy kicsit a fülszöveg is megtévesztő volt; ez alapján a mesehősök kész garmadájára számítottam: a Hétszünyű Kapanyányimonyóktól a Vasorrú bábáig mindenre, ehhez képest azért szegényesebb volt a felhozatal. Viszont érdekesek voltak a szereplők, és a magyar helyszíneknek is köszönhetően végig nagyon otthonosan mozogtam a regényben. Egyszóval szórakoztató volt, és tovább erősítette bennem a késztetést, hogy László többi kötetét is beszerezzem.


Népszerű idézetek

Rémálom P>!

– Nem fontos. Figyelj, Réka, én… Nos, én igazán jól éreztem magam veled – Réka ismerte már annyira a pasikat, hogy tudja, ez azt jelenti: „kipróbáltam, nem működik” –, és szívesen találkoznék még veled, ha te is úgy gondolod – „egy patronra még jó lehetsz, ha unatkozom” –, de kicsit zűrös lett körülöttem minden – „lehet, hogy visszakönyörgöm magam a volt csajomhoz” – és… hát lehet, hogy meg akarnak ölni. De mindegy, szóval még egyszer: ne haragudj. Adsz még egy esélyt?
Réka a megöléses részt nem tudta dekódolni.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tótfalusi Réka
kacago_Morfinista I>!

Amikor a leghalálosabb dolog az életében az volt, hogy megnézte a Kör című horrort, és elalvás előtt azon töprengett, vajon a torrent mennyiben tér el a videószalag átmásolásától.

49. oldal

ViraMors P>!

– Ha nem adsz azonnal egy kávét, meg kell hogy öljelek!

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kávé
ViraMors P>!

Olyan ostobának érezte magát, mint még soha. Pedig volt gyakorlata benne.

219. oldal

Szirmocska>!

Szóval, fiatalember, néha ott vannak a dolgok az orrunk előtt, csak nem vesszük észre. Azok a részei a világnak, amiket az utcán kitakar egy reklámtábla, vagy egy elhaladó autóbusz. A helyek, ahol senki nem jár, és ahol megbújnak a dolgok, amiket a legtöbb ember nem akar már észrevenni. A szobánk perspektívája, ahogy még sosem láttuk, csak amikor egy létrán felmászunk kicserélni az égőt a lámpában.

53. oldal

ppayter>!

– Valami titkos kormányhivatal? – Harlan úgy érezte, egy filmbe csöppent.
– Nem igazán titkos, csak nem kifejezetten ismert egyéb körök számára. Mint például a kormánykörök. Úgy képzelje ezt a szervet, mint ami az egyéb zsigereket veszélyeztető méreganyagokat szűri ki. Mint a vese. Szereti ön a veséjét, Karsa úr?
– Hát… nem nagyon szoktam a vesémre gondolni.
– Na látja. Egy órra múlva ott vagyok. És Karsa úr!
– Igen?
– Gondoljon azért időnként a veséire. Megérdemelnék: jó kis szervek, értékesek.

45. oldal - Második - A Klubtagság

Kapcsolódó szócikkek: Karsa Harlan · Vágó Károly
Shanara>!

– Biztos, hogy ezeknek a deszkáknak kellett volna megtartaniuk a zuhanytálcát? – kérdezte óvatosan. – Eléggé elkorhadtak.
– Persze, hogy elkorhadtak, mert víz érte őket! – fogott a magyarázatba Szabó úr. – Látja, a lefolyó víz nem mind a csatornába került, hanem egy része körbe kifolyt a zuhanytálca alá.
– De miért van ott a hézag? Nem kellene a lefolyónak és a csatornának hézagmentesen találkozni?
– Az a hézag nem szándékosan kialakított. Nem része a technológiának, tehát semmilyen szín alatt nem lehet garanciális a meghibásodás.
Harlan feltérdelt, és a vállalkozóra nézett. Szinte biztos volt benne, hogy a hiba nem lesz garanciális, mégis különösnek találta az érvelést.
– Úgy érti, hogy mivel szakszerű munka esetén a hézag nem lehetne ott, ezért nyilvánvalóan a beszerelés után alakult ki?
– Természetesen. Hát kóklernek néz minket? Nézzen körbe, ez a ház áll! Úgy értem, masszív! Nem végeztünk fércmunkát, mi bizonyítja jobban?
Harlan rámutatott, hogy egy hároméves ház esetében nem sok bizonyító ereje van annak, hogy még nem dőlt össze.

59-60. oldal (Agave könyvek, 2013.)

4 hozzászólás
Shanara>!

– Szóval nekem úgy tűnik, hogy valami gond lehet ott a bekötéssel – kezdte Harlan. – Ilyen fiatal háznál nem hinném, hogy eltörne a cső…
– Nem hinném! – forgatta a szemét Szabó úr sértett önérzettel. – Egy ilyen szivárgásnak sok oka lehet. – Kis ideig töprengett, aztán láthatólag felderült attól, ami az eszébe jutott: – Biztos ránehezkedett.
Harlant kezdte elönteni a méreg. […]
– Hát hogy a fenébe ne nehezkedtem volna rá?! Mégis hogy zuhanyozzak? Csimpaszkodjak a zuhanyrózsába?
Szabó úr felháborodva pislantott fel a szóban forgó szerelvényre: – Csimpaszkodni? Arra nem terjed ki a garancia!
– Nem csimpaszkodtam! Pont hogy nem csimpaszkodtam! Ráálltam a zuhanytálcára, ahogy mindenki, aki rendeltetésszerűen használja a zuhanytálcát!
– Jól van na, nem kell itt idegeskedni meg kiabálni. csak azt mondom, hogy a zuhanyfej meg a cső a falban nem arra van méretezve, hogy csimpaszkodjanak rajta. Örülök, hogy nem tette. Remélem, a jövőben se teszi, mert könnyen kiszakadhat a falból az egész felmenő cső.
– Kiszakadhat?
– Persze nem magától. Fogja az a csempe meg a ragasztó alatta. Ez egy mai technológia, a csövet nem véssük bele a falba mélyen. Inkább csak mélyítjük. Egy kicsit. Kevésbé kopik a vésőfej, kisebb a gép áramfogyasztása. Környezetvédelem, mert tudja, mi erre is gondosan ügyelünk. De ehhez maga, gondolom, nem ért. Teljesen szabályos minden. És hadd emlékeztessem, hogy átvette a beköltözéskor.
Harlan szerette volna viszontemlékeztetni, hogy már a beköltözéskor sem rendelkezett röntgenszemmel, így nem látta, hogy mi van a csempe alatt, de letett róla.

57-58. oldal (Agave Könyvek, 2013.)

Rémálom P>!

– Mit tetszik ezzel mondani?
– Azt, fiam, hogy ami elsőre különös, az később egészen megszokottá válhat. Mint egy új íz a süteményben. Nem kell félni tőle.
– Egyszer ettem Csokolicát. – Harlan némileg összezavarodott.
– Hogy?
– Mangalicatepertő csokiba mártva. Édességnek szánták. Nem olyan rossz, mint amilyennek hallatszik.

53. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Virág Emília: Sárkánycsalogató
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Meiszner Krisztina: MásValaki problémája
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír
Fróna Zsófia: Démonok közt
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél
Rick Riordan: A titán átka
Leda D'Rasi: Lidércfény
Csóti Lili: Hetedvérig