A történelem homályában született, legalább 3500 éve ismert és máig tisztelt istenség a különböző korokban, vallásokban és alakokban felbukkanó Mithras, a fény. A kötet az isten történetének forrásait taglalja, középpontban a római kori Mithras-misztériumokkal. A szövegek elemzése során kiderül, hogy Mithras eredetileg nem napisten, nem csak perzsa és a közhiedelemmel ellentétben nem áldoztak neki bikát, születésnapját pedig nem karácsonykor ünnepelték.
A római korban a világteremtő és -uraló Mithras híveinek túlvilági életet ígért, ha beavatást nyertek a misztériumokba és titoktartási fogadalmukat nem szegték meg. Minden esélye megvolt arra, hogy ő váljon a Birodalom egyetlen istenévé.
Mithras és misztériumai 3 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kultusz és Logosz Kairosz
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Apuleius · Mithrasz · Sztrabón
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 31
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
László Levente alapos munkát végzett és igyekezett rengeteg forrást felsorakoztatni azért, hogy kicsit jobban megismerhessük a Mithrasz-kultuszt. Sajnos nekem így is kevésnek bizonyult a sok (olykor felesleges) adat, pont a lényeg maradt ki. Bár tisztában vagyok a téma nehézségeivel is, emiatt nem adok 4-esnél rosszabbat. A törekvést és a hosszas kutatómunkát díjazom, de pont azt ami legjobban érdekelt volna, azt hiányoltam. Ugyan 600 oldalas a két kötet egyben, az utolsó pár száz oldalon csak megjegyzések, kiegészítések és képek találhatóak.
Népszerű idézetek
A Mithrakana ünnepe ősi iráni Nap-ünnep, amely a napéjegyenlőséghez kötődik; eredetileg a Mithráról elnevezett Bágajádis hónap havában ülték.
I. kötet, 50-51. oldal
Feltehető, hogy a keresztény szerzők hermészi vonásai miatt kárhoztatták a marhatolvaj Mithrast is. Több olyan isten és hérosz van, akik akár egyetlen, de akár egy csorda marhát is elhajtottak – főleg a Nap állatait –, azonban tolvajnak csak Hermészt tartják. Az iráni istenalaknak ilyen oldala nem ismert.
I. kötet, 79. oldal
Isteneitek között látjuk a Gyümölcshozónak nevezett oroszlán vörösborral bekent, különösen félelmetes arcát.
I. kötet, 146. oldal
→ |
---|
Említett könyvek
- Apuleius: Az aranyszamár
- Órigenész: Kelszosz ellen
- Tertullianus – Minucius Felix – Commodianus – Arnobius – Sulpicius Severus – Jean-Michel Poinsotte: Ókeresztény latin írók
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nevill Drury: Mágia és boszorkányság 77% ·
Összehasonlítás - Iván Katalin (szerk.): Az ókori görögök ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Fény és káosz 93% ·
Összehasonlítás - Erik Hornung: Az egy és a sok ·
Összehasonlítás - Pogányság története ·
Összehasonlítás - Volkert Haas: Mágia és mitológia Babilóniában ·
Összehasonlítás - Hegedüs Géza: A Nagy Parázna szemtanúja ·
Összehasonlítás - Ignatius Donnelly: Atlantisz ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Halottaskönyvek igazságai ·
Összehasonlítás