„A könyv is valóság! – mondja László Gyula. – A könyv éppen annyi, mint egy ember, egy fa, egy kavics, vagy akár valamelyik régészeti lelet. A könyv: élet.” E könyvből megtudjuk, hogyan éltek honfoglalás kori őseink. Hogyan laktak, milyen volt agyag- és téglaházuk, jurtájuk, boronaházuk. „Mert ahol a leletek tanúsítása szerint olyan magas fokon állott a kovács-, a nyerges, az íjasmesterség vagy a csontfaragás, mint nálunk a honfoglalás korában, ott hasonló fokon kellett állnia a házkultúrának is.” László Gyula könyvéből feleletet kap az olvasó arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, milyenek voltak az Árpádok, a nomád és a földművelő magyarok, hogyan éltünk és hogyan temettünk."
Számadás népünkről 2 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1986
Várólistára tette 3

Kiemelt értékelések


A kiadó – Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó – e könyvvel tisztelgett a 76 éves László Gyula professzor előtt 1986-ban. A könyvet 1988 március 31-én megszerezte Szabó – Fintha (Debrecen), majd valamikor már nélkülözhetőnek tartották és eladhatták. Én a Bookline antikvár könyvei közül vásároltam meg, s nagyon örültem, amikor egy tanulmány-gyűjteményt találtam a kötetben, amely egy válogatás a tanár úr legjobb nyilvánosságot kapott tanulmányaiból. Nagy örömömre a tanulmányok közt szerepel egy, amely a Kovrat- fiak sorsát és népeik letelepedésének történetét és helyét elemzi a régészeti leletek alapján, megerősítve azon tényeket, amelyek a kettős, ill. hármas (https://moly.hu/tagok/bla/ertekelesek) honfoglalás irányába mutatnak. Végkövetkeztetése, hogy a régészeti leletek és a korabeli írásos dokumentumokból levont következtetések alapján a VII. század utolsó negyedében valóságos onogur települési sáv választotta el egymástól Bizáncot és Avarországot az Adriától a Fekete-tengerig. Bizonyosra vehető tehát – László szerint – hogy a Kovrat-fiak közül három népükkel hazánkba és az észak-balkáni sávba telepedtek, s a népek összefoglaló neve onogur volt. A kagán-fiak népei nem voltak, nem lehettek azonos származásúak, hisz tudván tudjuk, hogy a kagán fiai a meghódított, vagy csatlakozott népek élére kerültek. Ez a nép pedig Kuber népe kellett legyen, mert az onogur név csak a magyar néppel kapcsolatban maradt fenn a mai napig Európában. Így erősíti ez a hagyomány a kettős-hármas honfoglalást. S így nem véletlen, hogy „az avar uralom helyébe lépett Árpád-ház első pillanattól kezdve(Bulcsuék hadjárata!) egészen a terület korai meghódításáig a maga érdek-, sőt felségterületének tekintette Horvátországot és Dalmáciát!”
Egyre közelebb kerülünk a tisztánlátáshoz! Ez felemelő!
Népszerű idézetek




Régészetünknek a Jankovich Miklósban testet öltött emberközpontú irányát még színezi Érdy János kitűnő leletközlésekkel (pl. Vereb), az utána következő korszakot költőien a „lélek kiveszése” korának nevezném. A tanulmányokban a tárgyak szinte légüres térben, mintha egymagukban „fejlődtek” volna, jelennek meg, mintha nem emberek csinálták és használták volna őket: ez lett a „tudomány”. Minden más „lírai szempontot” száműztek a munkából, a régészet helyett tiszta tárgytörténetet, időrendet és elterjedést kutattak. Mentségül szolgáljon, hogy egész Európában így volt, különösen pedig régészeink mintaképeinél, a német régészeknél. Ez az elidegenedési folyamat mind a mai napig érzékelhető a mi régészetünkben is.
61.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Benkő Elek – Bondár Mária – Kolláth Ágnes: Múlt, jelen, jövő ·
Összehasonlítás - Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány ·
Összehasonlítás - Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig ·
Összehasonlítás - Derek de Solla Price: Kis tudomány – Nagy tudomány ·
Összehasonlítás - Donald E. Knuth: Számok valóson innen és túl ·
Összehasonlítás - Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe ·
Összehasonlítás - Bognárné Kocsis Judit: Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai ·
Összehasonlítás - Kálmán Anikó: Andragógiai interdiszciplináris kutatásmódszertan ·
Összehasonlítás - Selye János: Bonckés alatt a kutatás ·
Összehasonlítás - Richard Osborne: Szociológia másképp ·
Összehasonlítás