50 ​rajz a honfoglalókról 47 csillagozás

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Egy évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai – ifjú és idősebb – olvasónak.

Eredeti megjelenés éve: 1982

>!
Kairosz, Budapest, 2019
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636629915 · Illusztrálta: László Gyula
>!
Kairosz, Budapest, 2014
110 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636626891 · Illusztrálta: László Gyula
>!
Kairosz, Budapest, 2007
keménytáblás · ISBN: 9789639484342 · Illusztrálta: László Gyula

4 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

táltos


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Jagika P>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

László Gyula munkássága elismerést érdemel. Ez a könyve különösen értékes, hiszen a saját művészi illusztrációit tartalmazza. A magyarság mindennapi életmódját bemutató mű így nemcsak a régész-történész, hanem a képzőművész egységes munkája. Minden sorából és vonásából érződik a múlt szeretete, melyet nemcsak a történelmi tények bemutatásával, hanem a családi kötődések megjelenítésével is személyessé tesz.

Emmi_Lotta I>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Nagy kedvenc. Felnőtteknek is ajánlott!

>!
Móra, Budapest, 1982
110 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631127484 · Illusztrálta: László Gyula
4 hozzászólás
Nienna001 P>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Nagyon hasznos könyv, hogy láthatóvá teszi a történelmet. László Gyula nemcsak régész volt, hanem tehetségesen rajzolt. Örülök ennek a könyvnek és nem is értem miért nem ajánlották annak idején az egyetemen vagy akár középiskolában. @Szürke_Medve javasolta, hogy olvassam el, mert szerinte tetszene nekem. Jól gondolta.

1 hozzászólás
Chöpp >!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Fantasztikus kötet!
Mikor az ötödikesek tanulták a honfoglalást, akkor bukkantam rá. Szemléletes (és nagyon klassz) rajzokat tartalmaz elődeink életéből. De ez még nem minden: a másik oldalon levő szöveget is érdemes hozzáolvasni, mert új dolgokat tanulhatunk meg, kiegészítve történelem tudásunkat az általános, de még a középiskolából is!

borga>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Gyönyörű rajzok voltak benne, rövidke, de informatív leírásokkal.

2 hozzászólás
Tauri P>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Szépen illusztrált könyv a honfoglaláskori szokások, viseletek bemutatására, amik a hiteles bizonyítékok hiánya miatt, legtöbbször más forrásokból származó leletek összehasonlításán alapulnak.

Alíz_Simon P>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Mindig lenyűgözött László Gyula zsenialitása… mint régész-történész és mint művész is! Ebben a könyvecskében nemcsak korrekt és informatív leírásokat találhatunk, hanem gyönyörű, korhű rajzokat is. Nézegessétek csak minél többen! :))

attatoth P>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Évtizedekig alapmű volt, erősen meghatározta milyennek képzeljük a honfoglaló őseinket, legalábbis én még ma is ilyennek látom őket. Ugyanakkor az ismereteink gyarapodásával, e könyv tudásanyaga is kezd helyenként elavulni. Szép és hatásos rajzok, tömör és elgondolkodtató szöveg, igazán érdemes lapozgatni, olvasgatni. (A jurták ábrázolása azért engem zavart kicsit, túlságosan hajlított tetőrudakat rajzolt László Gyula, szerintem a valóságban nem ennyire félgömbszerű a tetejük.)

balike>!
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Gyerekkoromban kaptam ajándékba a 80-as években és most sikerült elolvasni :D Pedig egyébként nagyon érdekel a honfoglalás kora.
Nyilván azóta már rengeteg új felfedezés van a korról, mégis páratlanul érdekes ahogy feltárul előttünk ez a világ ennek a könyvnek az olvasása során.


Népszerű idézetek

Jagika P>!

Bár a magyar táltos szerepe egészen más, mint a sámáné, lehetséges, hogy néhány nemzetségünkben, néprészünkben megvolt az ázsiai sámánhittel rokon táltosképzet is.

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sámán · táltos
Tauri P>!

Székelyföldön a század elején megtörtént, hogy a kikosarazott legény társaival felment az erdőbe farkast lőni. Aztán a farkas bőrét, húsát elásták a hidak alá, amelyeken a lakodalmas menet a templomba ment volna. De a lovak a híd előtt megtorpantak, nem mentek rá a farkasszagú hídra. Ezek után vagy keresés, vagy alkudozás kezdődött, vagy verekedés. A szertartásos alkudozás néha még a templomban az Úrasztala előtt is folyt, mígnem megegyeztek.

91. oldal

Tauri P>!

A névadás első törvénye, amit még ma is sok helyen betartanak, hogy a névadás keresztelés előtt a gyermek nevét nem volt szabad kiejteni. Szeged környékéről jegyezte fel Kálmány Lajos, hogy a gyermeket keresztelés előtt Nemtudomkának hívják, mégpedig azért, hogy a rosszak ne tudják meg a nevét, mert keresztelés előtt könnyen megronthatják a gyermeket. Szőregen például arra a kérdésre, hogy: No, kisbabátok van? – úgy felelnek: Nincsen nékünk kisbabánk, csak pogánykánk van!

94. oldal

Fainthoar>!

A magyar gyermek tehát évezredes, ősi soron való hagyományokat őriz – anélkül, hogy tudna róla. Érdekes esete ennek a hagyományőrzésnek, hogy a nyelvüket magyarra cserélő kunok ősi kun miatyánkját s a gyermekszáj őrizte meg, amolyan „értelmetlen” mondóka formájában. Ez az egyetlen élő kun nyelvemlékünk.

47. oldal

1 hozzászólás
Fainthoar>!

Érdekesek azok a nyomok, amelyeket a nyelv őrzött meg: a vogulban és az osztják hősi énekekben pedig egy szó jelöli a lakodalmat és a háborút.

90. oldal - A leányrablás

Fainthoar>!

Se szeri, se száma nem volt a zengő nyilaknak: „… a röptében fütyülő, zizegő, zúgó, brummogó hangot kibocsátó nyíl ijedt felugrásra vagy figyelő megtorpanásra késztette a vadat, a nyíl vasa pedig azonnal súlyos vagy éppen halálos sebzést okozott. A hím szarvasokat bőgés idején a nőstény állat hangját utánzó nyíllal megállásra késztették, ugyanúgy a nőstényt a szopós állat hangját utánzóval. Vízen, nád, káka között rejtőző víziszárnyast a ragadozó madár rikkantását hallató nyíllal felreppentettek…”

50. oldal

Tauri P>!

A rangban legidősebb vezér sisakján a napkorongot látjuk.
Erre az indított, hogy a mohamedán írók feljegyezték a magyar uralkodó címét: „kündü". Ez pedig nyelvészeink szerint a török „kün" (nap) szó szarmazéka.

22. oldal

Tauri P>!

Rajzomon elsősorban a fegyelmet szerettem volna érzékeltetni, ahogy a csatarendbe fejlődött íjasok parancsszóra azonos pillanatban lövik nyilukat a távolban levő ellenség felé. Később, amikor az íjkészitéssel ismerkedünk meg, szó lesz arról, hogy íjászaink több száz méterre röpítették ki a nyilakat, ugyanakkor,
amikor a nyugati íjak alig vittek száz méternél messzebbre.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: honfoglalás

Hasonló könyvek címkék alapján

Petkes Zsolt – Sudár Balázs (szerk.): Hétköznapok a honfoglalás korában
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon
Hanák Péter (szerk.): Hogyan éltek elődeink?
Krász Lilla: Magánélet a Habsburgok korában
Botos János – Vértes Róbert: Boldog békeidők
Nagy Kati – Horváth Dezső – Kemény György: Nálatok esznek-e állatok?
Magyar László András: A csámcsogó hullák és egyéb érdekességek
Köves J. Julianna: Illik tudni
Lilu: Rutin