Szíriusz ​kapitány és Csillaglány (Szíriusz kapitány 2.) 52 csillagozás

László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A szerző nagy sikert aratott Jó holdat Szíriusz kapitány! c. regényének folytatását kapja az olvasó.
A hangjátékokból már ismert kalandok hőseit egy titokzatos „küldött” keresi fel; Csillaglány, aki elképesztő képességekkel rendelkezik. Lábát belelógatja Leonida néni tűzforró levesébe – és semmi baja nem történik. Könnyedén átsétál házak falán, graviplánok acélüveg ajtaján, emberek testén. Váratlanul megjelenik a kormányozhatatlan, halálba zuhanó űrhajó parancsnoki fülkéjében – és a kapitány engedelmeskedik neki. Küldői árulással vádolják, eltüntetik. Élete veszélyben forog… A „béke és barátság” jelszóval kezdődött kapcsolatkeresésből az egész Földet elpusztítani készülő világkatasztrófa bontakozik ki. Berci azt állítja: „Ha megmentjük Csillagocskát, megmentjük az emberiséget is.” Vajon hogyan sikerül ez nekik?
A rádióhallgató gyerekek is biztosan szívesen találkoznak majd újra kedvelt hőseikkel, hogy elkísérjék őket az újabb kalandokra.

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1984
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631138704 · Illusztrálta: Gönczi Béla

Kedvencelte 5

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Chöpp
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Nagyon szeretem László Endre könyveit. A csillaglány különösen kedves volt nekem. Többször is elolvastam gyerekkoromban.

1 hozzászólás
>!
regulat
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Szíriusz kapitány megmenti a holdat, meg a földet… természetesen az emberiség legnagyobb létező ellenségétől, az embertől.
Esetünkben egy őrült tudós tör világuralomra…
A felvezetés szokás szerint cammogós, hogy aztán az író gyorsan le is rendezze a kalandot.

Izé, mint minden Szíriusz történetben ebben is az a nagyszerű, hogy rengeteg ismeretanyagot ad át, úgy mellékesen. Hogy a technikai jóslatai mára kissé avétosak? Hát istenem.

Fenntartom rádiójátékként izgalmasabbak ezek a történetek, mint olvasva. De azért jók.

>!
Móra, Budapest, 1984
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631138704 · Illusztrálta: Gönczi Béla
>!
EssentialHencsi P
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

1986. karácsony. Többek közt ezt a könyvet is hozta a Jézuska. Másnap estére ki is olvastam. Aztán évente kétszer. Egyszerűen nem tudtam megunni, pedig komplett mondatokat tudtam már kívülről belőle. Aztán pár éve először hozzájutottam először a teljes rádiójáték-sorozathoz, utána az összes könyvhöz. Imádom őket. Kár, hogy nem mindegyik részt tudta már könyvre adaptálni László Endre, én mindet szivesen olvasnám. Tudom, hogy szájbarágós, meg szocialista, meg minden, de Szíriusz kapitány, Leonida néni és a Négyek Tanácsa örök szerelem marad.

4 hozzászólás
>!
Erzsébet_Szászi
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Hányszor, de hányszor olvastam el ezt gyerekkoromban (pedig nem is ez volt a kedvencem a sorozatból). Felnőtt fejjel az eleje kissé vontatott, a végén pedig gyorsan lezavarja az író az izgalmas részt. De a szereplők itt is zseniálisak (Leonida néni forever!). És persze ebben a kötetben is megkapjuk az ismeretterjesztést is finoman belesimulva a történetbe.

>!
Habók P
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Ez a kedvencem a sorozatból. Ebben a kötetben nem találtam hibát. (Talán csak azt, hogy rövid.)

>!
Jávori_István I
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

XXV. századi mondás: „Minden erőnk forrása anyánk, a Nap!”

2480-ban a Világállamban élők nyugalomban és békében élnek. A népek összefogásának köszönhetően a korábban gazdasági versenyre és véres háborúkra elpazarolt pénzt, energiát, időt a betegségek legyőzésére, az emberek életszínvonalának emelésére és az űrkutatásra fordíthatják.

A Naprendszer felderítése folyamatban van, kutatóbázisok létesültek már a Marson, a Vénuszon és a Merkúron, a Holdon létesített kupolavárosokban 10 ezer ember él.

Itt, a Föld kísérőjén kezdődik László Endre 6 regényből álló, 1981 és 1989 között megjelent Szíriusz-sorozatának második része.

Az első kötet címe: Jóholdat, Szíriusz kapitány!

A szerző a Jules Verne-i hagyományokat követő: aprólékosan technokrata, részletezően nyomozó, ismeretlen tájakat bebarangoló, földrajzórával felérő – közben a karosszékéből ki nem mozduló – világutazó.

+++

A Szíriusz kapitány és Csillaglány 51 ártatlan betűből álló ismeretlen eredetű szöveg megfejtésével kezdődik. Kiderül, hogy egy 500 fényévre lakó ismeretlen civilizáció próbálja meg felvenni az emberiséggel a kapcsolatot.

Az idegenek küldötte, egy világnyelven beszélő anyagtalan kivetülés, amely emberi alakot ölt: egy csinos leányzó személyében. A kedves lényt – kíváncsi természete lévén – minden érdekli, ami az emberiséggel kapcsolatos. Bár állítása szerint a megbízói 10 ezer évvel megelőzik a földieket a technikai fejlettség terén, részletesen vizsgálódik a holdi kolónia épületeiben, intézményeiben, az emberek mindennapjaiban. A Csillagocska „eredetije” igazság szerint egy – a Holdtól – 20 millió km-re lévő láthatatlan és bemérhetetlen űrállomás akciócellájában tartózkodik.

A sci-fi főszereplői, a Négyek Tanácsának tagjai. A francia származású Pierre Renard, a félig osztrák, félig finn származású, vörös hajzuhatagú Liuna Steff, a magyar Kocsis Berci – ők 16 éves fiatalok – és Pinton Casteiro, a 10 éves spanyol kisfiú, akit az első regényben megment az akkor még Hármak Tanácsa.

Valamennyien rokonszenvesnek találják a földönkívüli lányt, ezért idegenvezetőként segítik az adatgyűjtésben.

Eleinte fel sem merül bennük, hogy az ismeretlen létforma rosszindulatú, netán ellenséges szándékú lehet az emberiséggel szemben. Később azonban, egy-két furcsa, megmagyarázhatatlan esemény után gyanakodni kezdenek, elképzelhető, hogy a lány valójában álcázott felderítő, megtévesztett kém, aki egy merényletterv akaratlan részese?!

A 100 éves nyugalmazott űrhajós-orvoskapitány, Viktor Szíriusz és fiatal barátainak történetében szellemesen keveredik az ismeretterjesztő szándék (szólásmagyarázatok, fizikai, kémiai, matematikai, történelmi, irodalmi, biológiai miniokfejtések, stb.) a kalanddal és a tudományos-fantasztikus elemekkel.

A könyvben megtalálható a mobiltelefon őse: a videofon, az űrrepülő graviplán és a graviton néven fut, az óriási vízicsiborhoz hasonlatos koleopterben a minihelikopterre ismertem.

A fotonhajtású csillaghajó, a lézerfegyver talán nem is kíván magyarázatot…

A beláthatatlan technikai fejlődés további termékei: a plasztikinó: dvd-lejátszó és a lunabusz: csoportos, turisták által igénybevett űrközlekedő- eszköz; a „repülő bogár”: miniatűr távirányítású lehallgató-készülék.

A legaranyosabb az emberbarát robot: Csibész, a műpuli szerepeltetése a regényben.

A talányos és utópisztikus Bíbor bolygó bemutatásával László Endre egy másik – lehetséges – jövőbeli világot fest le, ahol elsődleges a rend, a pontosság, a munkaszeretet; ahol mindenki szorgalmas, becsületes, okos és egészséges. Bár cserébe lemondanak minden feleslegesről: ott se mese, se vers, se színdarab, se regény, se tánc, se zene…

Érdemes-e idáig, e tökéletesen érzelemmentes falanszteri társadalomig fejlődni?

Hihetetlen, de a tudósaik által kifejlesztett űreszközük a fénysebesség 500-szorosával is képes haladni.

Vajon melyik galaktikából érkezhettek?

A történetet végigkíséri ez a mondás: „A szerencse nem vak, a bátran, a határozottan cselekvőket segíti.”

Csillagocska anyaggyűjtése szokatlan következményekkel jár, felderítői küldetése nem várt eseménnyel záródik.

>!
Syssy922
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Mivel az előző kötet tetszett nem volt kérdés, hogy folytatom a sorozatot, de azt hittem, hogy csak később kerül rá sor. De aztán mégis hamarabb vettem kézbe. Most, hogy a második részt is elolvastam, szinte sajnálom, hogy gyerekként nem ismertem ezt a történetet, akkor talán még jobban is tetszett volna, mint most. Így, hogy már nagyjából tudtam, hogy milyen jellegű könyvre számíthatok még jobban tetszett, mint az előző rész.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen kalandjai lesznek még Szíriusz kapitánynak, tehát mindenképp folytatom a sorozatot.
Ami kicsit zavart az, az, hogy ahhoz képest, hogy már majdnem tizenhat
évesek a fiatalok, az illusztrációkon sokkal kisebbek a felnőtteknél. Az előző kötetnél erre nem is figyeltem.

>!
Fanni_Dorottya
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Mikor ezt a sorozatot olvasom, mindig arra gondolok, milyen szép lenne egy ilyen jövő, ahol mindenki békében él a másikkal (kivéve a gonosz bácsikat és néniket akiket senki más nem tud legyőzni, csak egy csapat kamasz és egy jóságos és bölcs – nyilván orosz – kapitány), mindenféle menő találmányok vannak (ez a csőpostás kajarendszer meg a csapból folyó tejszínhab nagyon bejön), meg úgy általában az egészből sugárzik az idill (és én is szeretnék a Holdon lakni). A másik, amire gondolok, hogy milyen vicces így utólag azt olvasni, mit gondoltak a jövő technológiájáról pár évtizede. Néhány dolog már rég megvalósult (videfon), mások meg még mindig elérhetetlen távolságban vannak (amennyire én tudom).
És hogy ne csak az egész sorozatról szövegeljek: nagyon sajnáltam spoiler, az eszét pedig mérhetetlenül csodálom, hatalmas élmény lehet ilyen elmével nemcsak létezni, de találkozni, beszélgetni is (már ha megérted, miről beszél :P ).
Kicsit sok volt most a véletlen (ahogy megtalálták az orvost például), emlékeim szerint a többi részben inkább a logika és a módszeres nyomozás dominál.

>!
metahari
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

az egyik legjobb ifjúsági kalandregény a nyolcvanas évekből – hosszú iskolaszünetes nyarak olvasmánya volt – talán lehetne még egyszer olvasni?

>!
Péter_Szombati
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Az első kötettel egyenlő szinten áll – végig logikus és konzisztens. Pazar olvasmány!


Népszerű idézetek


A sorozat következő kötete

Szíriusz kapitány sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nemere István: Műkincsrablók a kisbolygón
Fehér Klára: A földrengések szigete
Kertész Erzsi: A küldetés
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Scott Westerfeld: Behemót
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
Kósa Csaba: Kondor-Akácos
Nyulász Péter: Kamor
Breszt Borisz: A budai portya