Gyilkosvölgy ​– az élőholtak útján (Texas rongyos lovagjai 2.) 5 csillagozás

Larry McMurtry: Gyilkosvölgy – az élőholtak útján

A Texas rongyos lovagjai című történelmi western-sorozat második része az Gyilkosvölgy – Az élőholtak útján a főszereplők, Gus és Call újabb és ugyancsak történeti tényeken alapuló kalandjait meséli el.

>!
Sorozat Könyvek, Budapest, 2011
368 oldal · ISBN: 9789638942111

Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
haver44
Larry McMurtry: Gyilkosvölgy – az élőholtak útján

A stílusa a Tarantino filmekre emlékeztet, kemény, vad, sokszor naturalista, de mégis van humora, és képes a halálosan komoly fordulatokat is irónikusan mutatni. Különös figurák és történetek igazán realistán a vadnyugatról.

>!
Profundus_Librum
Larry McMurtry: Gyilkosvölgy – az élőholtak útján

A könyv az 1840-es évek elején játszódik. A Vadnyugat ekkor még minden, csak épp nem a fehérek által meghódított békés föld. Az ifjúkori kalandvágyból rangernek frissen beállt két fiatalember tíz társukkal és egy kövér szajhával együtt elindul, hogy átvágjon a prérin egy alig értett feladat és egy homályos cél kedvéért. Az összehúzott szemű, talpig kőkemény, férfias, Clint Eastwood-szerű western-mesterlövész-hősök helyett – ez kiderül rögtön – emberi szereplőket kapunk. Legjellemzőbb tulajdonságuk a tudatlanság. A csapat tagjai közül ketten tudnak rendesen lőni – a felderítők –, de azt, hogy éppen hol járnak, mi felé haladnak, vagy hogy a következő város mi is, és főleg hány (száz) mérföldre van, már ők is csak sejtik – néha. A többieknek általában fogalmuk sincs semmiről. Az indiánok a szemükben mitikus teremtmények, akiket képzeletük – félelmükben – félisteni tulajdonságokkal ruház fel. Sokszor igazuk is van, hiszen a fehér ember annyira nem való arra az ellenséges vidékre, hogy az indiánoknak annyi erőfeszítésébe kerül előbb a felszerelést majd a bandát ritkítani, mintha csak gyermekek ellen vonulnának harcba. Már az is csodaszámba megy, hogy a fiatalok egyáltalán túlélik valahogy az első kalandot – a csapattagok ugyanis jó vadnyugati szokás szerint merev részegek –, ami egyébként szinte csak egy ártatlan nyargalászás az ismeretlen prérin keresztül-kasul. A második kalandjuk már komolyabb. Egy kereskedelmi expedíciónak álcázott hadjáratba indulnak mexikói felségterületre, Santa Fé-be, ahol persze a hírek szerint minden aranyból és ezüstből van – és itt van egy köpésre valahol délen nagyjából száz mérföldre, ha meg nem, akkor nem többre, mint ezer mérföldre nyugatra valahol… esetleg. Nos, hát, ez sem sikerül sokkal acélosabbra ifjú hőseink szempontjából.

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/06/larry-mcmurt…


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

Sok megdöbbentő dolgot látott, de gyertyát tartó csontvázat soha.

252. oldal

>!
csillagka P

A második éjszaka megitták az utolsó korty kávéjukat.
Olyan híg volt, hogy szinte már színtelen.
– Újságot lehetne olvasni ezen a kávén keresztül – jegyezte meg a csészéjébe hunyorogva Long Bill.
– Nem is tudtam, hogy tudsz olvasni, Bill – csodálkozott Nagylábú.
Long Bill kissé zavarba jött: igazság szeint nem is tudott. Amikor volt olyan szerencséje, hogy újsághoz jutott, valamelyik szajhával olvastatott fel magának.

201. oldal

>!
csillagka P

Callnak olyan érzése volt, míg lovagolt, hogy mintha tilosban járna. Úgy érezte, nem az övé ez a vidék. Nem tudta hol végződik Texas, és hol kezdődik Új-Mexikó; de nem a texasiak, se nem az új-mexikóiak földjén járt, hanem a komancsokén.

29. oldal


A sorozat következő kötete

Texas rongyos lovagjai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nicholas Sparks: Hosszú utazás
James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv
John Williams: Butcher's Crossing
Cormac McCarthy: Vad lovak
Catherine Anderson: Nyári szellő
James Fenimore Cooper: Vadölő / Az utolsó mohikán
James Fenimore Cooper: Nyomkereső / Bőrharisnya
Zane Grey: Nevada
Zane Grey: Napsugár a vadonban
James Fenimore Cooper: A nagy indiánus-könyv