Lányi András (szerk.) · Farkas Gabriella (szerk.)

Miért ​fenntarthatatlan, ami fenntartható? 0 csillagozás

Lányi András – Farkas Gabriella (szerk.): Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?

Az ​ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.
Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés… (tovább)

>!
L'Harmattan, Budapest, 2010
312 oldal · ISBN: 9789632363226

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

brácsa_lant >!

Civilizációnk fejlődése nem a szükségletekkel, hanem kielégítésük aktuális módjával került kibékíthetetlen ellentmondásba. Az emberi szükségletek a történelem során alig változnak és jól azonosíthatók: megértés és figyelembe vétel a társak részéről, biztonság, szabadság, egészség, élelem, hajlék. Kielégítésük eszközei azok, amelyek változnak az idővel, és hatalmas változatosságot mutatnak. Az emberiség örökségét, különösen a biodiverzitást elsősorban nem a szükségletek kielégítésének mértéke, hanem a módja veszélyezteti. A környezetünket, kapcsolatainkat, kultúránkat, életünk minőségét és politikai intézményeinket egyaránt romboló örömtelen pazarlás, vagyis az irányított kényszerfogyasztás mai rendszere valószínűleg nem több, hanem kevesebb embert tesz elégedetté, kevesebb embert ajándékoz meg azzal a tudattal, hogy értelmes életet él, mint ha „szükségleteinket” más módon elégítenénk ki. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az úgynevezett fenntarthatóság hívei semmivel sem okozhatnak több kárt ügyüknek, mint ha azt hangoztatják, hogy a jövő nemzedékek érdekében elkerülhetetlen áldozatokat kell hoznunk. Szó sincs áldozatokról! Szó sincs lemondásról: az értelmes és szerethető élet feltételeinek visszaköveteléséről van szó.

14. oldal, Lányi András: Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme
brácsa_lant >!

A fenntartható fejlődés fogalma, amennyiben egy élő rendszer (természeti vagy társadalmi) jellemzésére akarjuk használni, tautologikus, ezért felesleges. Az élő rendszerekben zajló folyamatokat ugyanis csak addig nevezzük fejlődésnek, ameddig a rendszer teljesítményének növekedése (több vagy bonyolultabb feladat elvégzésére képes, mintázatát szélesebb körre terjeszti ki stb.) úgy megy végbe, hogy a rendszer megújulásához szükséges erőforrások a növekedéssel arányos, vagy ennél nagyobb mértékben állnak rendelkezésre. Amikor ugyanezek a folyamatok veszélyeztetik, tönkreteszik vagy felélik a rendszer működésének létalapját, legyen az energia, tudás vagy az önszabályozás képessége, akkor nem fejlődésről beszélünk, hanem hanyatlásról, krízisről, adott esetben összeomlásról. Röviden: a fejlődés addig fejlődés, amíg fenntartható. Ami nem fenntartható, az per definitionem nem fejlődés.

13. oldal, Lányi András: Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?

Kapcsolódó szócikkek: fenntartható fejlődés

Hasonló könyvek címkék alapján

Csete László – Láng István: A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés
Csete László – Láng István: A vidék fenntartható fejlődése
Kovács Kinga: Ha nem lenne, ki kéne találni
Vincent Liegey – Stéphane Madelaine – Christophe Ondet – Anne-Isabelle Veillot: Jólét gazdasági növekedés nélkül
Howard Zinn: Engedetlenség és demokrácia
Bőhm Antal: Helyi társadalom, önkormányzatok, településfejlesztés
H. Anheier – M. Glasius – M. Kaldor (szerk.): Globális civil társadalom 1.
Saul D. Alinsky: A civil szervezkedés ábécéje
Tőkéczki László: Kell-e az államot lerombolni?
Helen Rose Ebaugh: A Gülen-mozgalom