65. legjobb képregény könyv a molyok értékelése alapján

Lencsilány 151 csillagozás

Lakatos István: Lencsilány Lakatos István: Lencsilány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egyszer egy Lencsilány.

Az icipici Lencsilány anyukájával és Lencsibabájával él valahol messze, túl az Óperencián. A kötet (rém)meséiben találkozik Edgar bácsival és az elhasznált emberrel, Pókháló kisasszonnyal és Csáp bácsival, a Kisgömböccel, egy busa fejű, szomorú óriással és egy barátságos vízidisznóval, akinek véletlenül ránőtt a fejére egy kismadár.

Lakatos István különleges hangulatú meséinek gyűjteménye, a kortárs magyar képregények egyik kiemelkedő darabja már hosszú évek óta nem kapható. Ezt a hiányt pótoljuk most a gyűjteményes kötet új kiadásával, mintegy húsz oldalnyi különleges extra tartalommal.

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Artcomix Nyitott Könyvműhely

>!
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158132527 · Illusztrálta: Lakatos István
>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010
58 oldal · ISBN: 9789633100059 · Illusztrálta: Lakatos István

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Lencsilány


Kedvencelte 12

Most olvassa 1

Várólistára tette 108

Kívánságlistára tette 139

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Molymacska P>!
Lakatos István: Lencsilány

Lencsilányt egyszer már olvastam könyvtárból, most pedig a bővített kiadást olvashattam el újra.
Lencsilány és Lencsibaba útra kel a nagyvilágban, és megküzd a pókokkal, halállal, sztereotípiákkal, és a gonosz gondolatokkal. Hát nem mondom, elég fura egy könyv.
Alapvetően nagyon megilletődve állok Lencsilány és Lencsibaba történetei előtt, mert olyan nem mindennapiak. Visszanyúlnak a mesék alapjaihoz, de közben mégis modern tud maradni.Gyermeki, hiszen Lencsilány gyermeki tisztasága érezhető benne (ami szembenáll a furcsa, nem mindennapi külsejével), de közben a témák sokszor átcsúsznak a felnőttek világába.
Igazából mindegyik ugyanarról szól: megismerni a szörnyet, és megbarátkozni vele, majd elveszíteni azt. Előítélekkel dolgozik a könyv, már Lencsilány személyében is, de közben a többi karakterben is. Előítéletekkel, amik sokszor nem igazolódnak be, és pont emiatt lesz olyan szörnyű a világ (a szörny nélkül, aki soha nem is volt szörny)
Jó volt újraolvasni, kicsit belemélyedni a történetekbe, és utána lévő képanyagokba. Mindenképpen ajánlani tudom (és nem csak azért, mert Lakatos István szerintem itthon egy kiemelkedő alkotó). Csodás történetek.

brena>!
Lakatos István: Lencsilány

Így hogy személyesen is találkozhattam Lakatos Istvánnal sokkal nagyobb élmény volt az olvasás.Láttam egy két rajzot élőben is,félelmetesen szépek!!!
Imádtam,lenyűgöző mekkora tehetségek élnek velem egy időben:)

9 hozzászólás
Algernon P>!
Lakatos István: Lencsilány

Tüneményes, hátborzongató, gyönyörű. De nem mesekönyv.
Szerencsére már elég idős vagyok hozzá, így ez a komor és depresszív világ lenyűgöz, magával ránt, ám nem szippant be csak egy picit.
Inkább csak csodálom.
A papíron elfolyt keserédes boldogság, szeretetre éhes alakok eveznek tintacsónakjukban, és magukra utalva, szomorúan lavíroznak az oldalakon.
Ez most annyira, de annyira…

18 hozzászólás
Linszyy P>!
Lakatos István: Lencsilány

Nagyon szeretem az ilyen sötét, Tim Burton világát idéző történeteket. Ez nem egy mese, sokkal inkább egy groteszk fantasyvilág, ami a Lencsilány mondókájából indul és egész máshová fut ki. Nagyon tetszettek a rajzok, szerintem már csak ezért is érdemes elolvasni jó néhány képregényt – mindig elámulok ezeken a grafikákon. A rövid történetek is jók voltak, talán az utolsónál és picit az elsőnél éreztem azt, hogy nem volt rendes végkifejletük, mintha nem tudta volna befejezni az író. Érdekes volt látni, hogy az eredeti rajzokból hogyan jött létre a végleges verzió és a képgaléria sok további új karaktert és történetet mutatott be, amiket szívesen elolvasnék. :)
https://www.youtube.com/watch…

Zonyika P>!
Lakatos István: Lencsilány

Jó, hát ez valami TÜNEMÉNYESre van rajzolva. :))))) Tü-Ne-Mé-Nyes.
Szomorú mesék, na de azok a napraforgók! :') nap-ra-for-gók <3
De megnéznék egy Lencsilány mesét! :))))

7 hozzászólás
Spaceman_Spiff IP>!
Lakatos István: Lencsilány

Hát ez…
Magával ragadóak a rajzok, sziporkázóan ötletesek az alakok (kedvencem az elhasznált ember), és igen, Lencsibabát minden kislánynak!
De ez valami nagyon furcsa dolog. Egyrészt nagyon aranyos maga a Lencsilány alakja, nagyon tetszik, hogy a Lencsibaba gyakorlatilag a kislány bátor, szemtelen és magabiztos „énje”, másrészt viszont a se füle se farka eseményektől csak pislogtam. Mindnek van eleje és vége, van azért „tanulság” is, de legalábbis az, hogy bizony, ilyen a világ, és nem a rajzok vagy a fekete csönd miatt lesz depresszív ez az egész kötet, hanem mert bizony a világ ilyen. Az talán felróható, hogy miért csak a rossz dolgokba botlunk bele, miért lesz minden jó dologból valami borzalmas a végére, miért ér véget a lovaglás vagy a rajzolás azzal, hogy a világ sötétsége betolakodik az életünkbe? Amikor végeztem a kötettel, bizony értetlenül visszalapoztam, hogy jól értettem-e, amit olvastam, láttam…
Amikor ilyen az élet, akkor a Lencsilány fél, de mi sem tudunk mit csinálni. Ilyenkor jönnek a depresszív mesék depresszív felnőtteknek…

PuPilla>!
Lakatos István: Lencsilány

Háát… Annyit tudok rá mondani, hogy ez meg mi?
És hogy: miért?
Merthogy a rajzok depresszívek, és a történeteknek se eleje, se vége, se értelme, se szépsége vagy amolyan komor bája nincs az fix. Legalábbis számomra.
Gyereknek tényleg ne adjátok. Nem mese. Meghatározhatatlan kiömlött fekete festék és düh és szomorúság néhány nagy papírlapon.

23 hozzászólás
Chöpp P>!
Lakatos István: Lencsilány

Ó! Ó de nagyon jó! Mondtam már ezt a Lencsilányra úgy-e? Pedig nem tudok mást mondani, még ha halálra ismétlem is magam: Lencsilány nagyon-nagyon jó! Úgy ám!

4 hozzászólás
TEszter I>!
Lakatos István: Lencsilány

Nagyon tetszettek az illusztràciók és a történetek közül is a legtöbb. A kedvenceim: Pókháló kisasszony és A csúnya óriás

Hamlet>!
Lakatos István: Lencsilány

Lakatos Rocks!

Tim Burtonnél akárhány koponya és halott felbukkanhat, a mese vége mindig jól végződik, és az utolsó jelenet rendszerint hóeséssel (a Csokigyár esetében porcukros műhóeséssel) zárul. Lakatosnál viszont mindig ott van még egy újabb oldal a happy end után, ahol a szinte arcul csapja az olvasót a szomorúság. Lakatos az agyonkoptatott „És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.”-befejezésből bizony a halált is megmutatja, és pont ettől lesz minden burtoni ihletésű munkája zseniálisabb, mint az egyre inkább kommerszé váló stop motion-filmes teljes életműve.

Lakatos ráadásul sajátos magyar ízvilággal bolondítja meg a Tim Burton-i gótikus mesékből elcsent hozzávalókat. A ’80-as évek vége és a ’90-es évek eleje tapinthatóan ott sistereg minden oldalon: a képkockákban minden sötét lyukból szemek figyelnek, akárcsak a Sajdik-illusztrációkkal díszített Pom Pom-könyvekben; az elveszett kislányt Wartburg rendőrautóval keresik; Lencsilány anyukájának narancssárga Polski Fiatja van (bár ebben a kötetben még nem látszik, mert István szerint beálltak vele a ház mögé), és még a moziban is a VHS-másoló korszak kedvenc Bud Spencer-filmje, a Kincs ami nincs fut, pedig az jóformán csak nálunk, meg az olaszoknál volt siker. Az olvasó szinte már várja, hogy a következő oldalon is felbukkanjon egy gyerekkorunkból ismerős Moncsicsi vagy egy pedálos Moszkvics, de Lakatos csak elvétve enyhíti ilyen kapaszkodókkal a fullasztóan szomorú meséit.

Folytatás erre:
http://konyves.blog.hu/2010/05/30/kolcsonokbol_el_a_dij…


Népszerű idézetek

egy_ember>!

Születésnapjára a Lencsilány egy tortát kapott ajándékba egy csúnya és büdös bácsitól. A torta is csúnya volt és büdös, és biztosan gonosz is.

L. születésnapjára

Kapcsolódó szócikkek: Lencsilány
krlany IP>!

A Lencsilány csak a Cica betűt ismerte, de azt is csak félig…

Lencsilány és a csúnya óriás

Kapcsolódó szócikkek: Lencsilány
egy_ember>!

Én nagyon szívesen beszélgetek veled. Ha nem lennél lapos és csak egy nagy fej, akkor még labdázhatnánk is.

L. és a csúnya óriás

Zonyika P>!

Egy szép napon a Lencsilány meglátott az út szélén egy nagyon méltóságteljesen üldögélő vízidisznót.
Biztosan kedves jószág. – mondta magában.

Kapcsolódó szócikkek: Lencsilány
2 hozzászólás
csillagka P>!

Lencsibaba természetesen azonnal meg akarta nézni a szörnyet.

L. és a csúnya óriás

pável >!

– Akkor te nem is vagy gonosz!
– Azért egy kicsit büdös vagy.

58. oldal, A kisgömböc

Zonyika P>!

A Lencsilány annyira félt, hogy ránézni sem mert a gonosz indiánra. Lencsibaba viszont dühösebb volt annál, mintsem hogy megijedjen.
Beszélni kezdett.
Elmondta, milyen csúnya dolog a Lencsilányokat orvul gombákkal dobálni.

Kapcsolódó szócikkek: Lencsilány
Fleur_Rouge_Cerise>!

A pókok találtak rá. Egy hasadék mélyén feküdt, élettelenül. A sápadt holdfényben, csak a körvonalait láttam, de azonnal beleszerettem.

1 hozzászólás
Fleur_Rouge_Cerise>!

…. s egy idő után elfogadta sorsát. Néha azt mondta,hogy szeret, s én boldog voltam akkor.

Brigi007>!

Egyszer volt, hol nem volt
egy icipici házikó,
icipici házikóban
icipici ágyikó.

(első mondat)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Vörös Édua: Utánam, fiúk! 5.
Csete Dóra – Kőszegi-Arbeiter Anita: Lillen, a tünde
Bosnyák Viktória: Elképesztő!
Nyulász Péter: Kamor
Hestia Potter: Legendary – Szövetség
Norbert Winney: Sellők, hollók és csodalámpák
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Vöröskéry Dóra: Röpképtelen madarak
Somogyi György: A Burok-völgy árnyai
On Sai: Sose szólj be varázslónak!