A ​rémálmok múzsája (A különös álmodozó 2.) 92 csillagozás

Muse of Nightmares
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szárája ​hatéves kora óta rémálmokkal élt és azokkal vett levegőt. Azt hitte, már minden rosszat látott, más semmi sem lephette meg. Rosszul gondolta.

A tragédia után sem Lazlo, sem Szárája nem ugyanaz már, mint akik voltak: egyikük istenné, másikuk szellemmé lett. Próbálják valahogyan megtalálni új énjeik határait, miközben a sötét elméjű Minja bezárva tartja őket, véres bosszújára készülve Könny ellen.

Lazlo lehetetlen döntésre kényszerül – mentse meg a nőt, akit szeret egyedül, vagy mindenki mást? –, miközben Szárája reménytelenebbnek érzi magát, mint valaha. Néha csak a legnagyobb borzalmak ismertethetik meg velünk saját énünk legmélyét, Szárája pedig, a rémálmok múzsája még nem fedezte fel, mire is képes igazán.

Ahogyan az emberek és istenivadékok próbálnak magukhoz térni, miután a citadella majdnem lezuhant, új ellenség árnyékolja be törékeny reményeiket, és újabb rejtélyek merülnek fel a mesarthiummal kapcsolatban: honnan jöttek az istenek és miért?… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2019
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634990505 · Fordította: Komáromy Zsófia
>!
Maxim, Szeged, 2019
528 oldal · ISBN: 9789634991373 · Fordította: Komáromy Zsófia

Kapcsolódó zóna

!

Laini Taylor

9 tag · 3 karc · Utolsó karc: 2020. április 20., 22:48 · Bővebben


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Lazlo Strange · Szárája · Thyon Nero · Dzára · Minja · Rúza


Kedvencelte 23

Most olvassa 1

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 92

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Mulán P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Sokkal jobb mint az első része, teljesen megismerhetünk mindent és mindenkit. Minja jaj ahogy az első részben idegesített most úgy értettem meg imádtam őt, pedig nem erre számítottam.
Ebben a részben Szárája kicsit sok volt nekem és kicsit unalmas is, és az elején nem is értettem hogy mit olvasok vagy hogy ki kicsoda lenne, ez eléggé zavart. Nagyon gyorsan lehet vele haladni mert olvastatja magát. A karakterek nagyon kivannak találva hibátlan a könyv és a világfelépítés is. Van benne minden amit csak egy fantasy rajongó akarhat, mitológia, varázslat és még szerelem is.

Mrs_Curran_Lennart P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Igazából már éjjel egykor végeztem a könyvvel, a második felétől letehetetlen volt.
Nem ilyen folytatásra számítottam, de pozitív meglepetés lett. Sokkal összetettebb ez a világ, mint elsőre gondolnánk. L. T. is összevonta a világait, egész szorosan kapcsolódnak egymáshoz ( Andrewsék Edge és Inkeeper C. sorozataihoz hasonlóan), ezért is nagyon bánom, hogy A Füst és Csont leánya 3. részét nem adta ki a kiadó.
És a szövegben elejtett utalásokbol tekintve lesz még más történet is ezen a világrenden belül.
A z igazi főgonosz a történetben Szkatisz, a nőrabló fémműves isten, akinek gonoszsága teljesen feltárul a könyv végére. Honnan jöttek, mit tettek a kicsikkel, és mitől különlegesek a kékek?
Nagyon reméltem, hogy nem Minja lesz a főellenség, aki szintén egy áldozat.
A szerző nagyon szépen ír, Lazlo és Szerája szerelme különleges, igazán mesébe illő, és csak remélem, hogy találkozunk még egy újabb történetben velük.

2 hozzászólás
kellyolvas P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

A szerző stílusa utánozhatatlan. Annyira részletgazdagon ír, hogy gond nélkül elképzelhettem mindent, a szobák falán elhelyezkedő apró díszítésektől kezdve a léghajók repkedését a portálokon át. Gyönyörű mondatokkal fogalmaz, minden sorral egyre csak elmerültem a világában, nem is szerettem megszakítani az olvasást, érdemes ráérős időben elővenni. A világteremtés meg egyenesen a kisujjában van ennek a nőnek, az első részben megismerteken túl újabb helyszínek tárultak elém, térben és időben is újabb utazásokra vitt.
Hatalmas fantáziával rendelkezik Laini, és ez a mitológia kialakításában már bebizonyosodott az első részben, de itt is lenyűgözött a szerző az újabb előzménytörténetek kapcsolódásával, a múlt és a jelen összefonódásával. Minden kiderült a végén, természetesen az is, hogy miért felejtették el a város igazi nevét, mi történt valójában itt 200 évvel ezelőtt.
Szárája és Lazlo történetével párhuzamosan fut egy előzménytörténet is, Kora és Nova egy távoli világban élnek, eladósorban lévő nővérek ők, ahol a nők dolga a munka, gyerekszülés és a hallgatás. Nincs más reményük kitörni ebből a kilátástalan helyzetből, mint várni a mezárthokra, akik időnként a léghajójukon elviszik magukkal a tehetséggel megáldott egyéneket. Mindketten azok, de csak Korát viszik magukkal, elszakítva egymástól a testvéreket, akiknek ezután nem áll másból az életük, mintsem vágyakozni arra, hogy újra találkozhassanak. Szívbemarkoló a fájdalmuk, és a küzdelmük, amin átmennek több emberöltőn át, végül kapcsolódnak a jelen eseményeihez. Nekem ez fontos része volt a regénynek, többször is megsirattam a testvéri szeretetük erősségét és a szabadságvágyukat.
Egyébként az egész könyve ez volt jellemző, torokszorító érzéssel olvastam, de imádtam minden sorát. Próbáltam lassan haladni, ami adódik is a lassan hömpölygő cselekmény révén, épp ezért nem is ajánlom azoknak, akik a gyors ütemű könyvekre vágynak. Ez a regény a fantasyk esszenciája, nekem kimondottan jutalomfalatnak számít. Ki akartam élvezni minden érzést, amit kivált belőlem ez a regény, legyen az fájó vagy örömteli, el akartam gondolkodni a mondanivalóján. Gombóccal a torkomban aggódtam a szereplőkért, akik a szívemhez nőttek, a régiekért éppúgy, mint az újakért. Kora és Nova mellett még rengetegen kapcsolódtak a sztorihoz, illetve a régieket sikerült jobban megismerni. Például Minját, akit az első részben egyáltalán nem kedveltem, de most annyi minden kiderült róla, szinte elképzelhetetlen, hogy hat évesen min kellett keresztül mennie. Mindenki változik és fejlődik a regény során, és a végén megláthattam, hogy ennek a kislánynak is más lesz az élete. Meg kell említenem, hogy a történet az első részhez hasonlóan nem egy szerelmes lányregény. Bár nagyon fontos része most is Lazlo és Szárája szerelme, ennél sokkal többet ad, megmutatja az egész keretet, és ezt nem rózsaszín szemüvegen keresztül láttatja. A múlt, benne az istenekkel és tetteikkel, nagyon megrendítő. Az egész gyereknevelde léte értelmet nyer, és komoly etikai kérdéseket feszeget, ami a való világban is előfordulhat, leszámítva a szuperképességeket.
A történet lezárásával elégedett vagyok, ugyanis pont annyira hagyta nyitva a szerző, hogy kívánjam a folytatást, de megelégszem, ha egy új sorozattal jelentkezik, ahol találkozhatok még ezekkel a szereplőkkel is, de a felépített mitológiát mindenképp szeretném újra élvezni.

SzRéka P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Wow, ahogy a végén összeért az összes szál, és ahogy minden a helyére került, attól elállt a szavam. A csodálatos borítótól kezdve az apró utalásokon át egészen a karakterfejlődésekig minden aprólékosan megtervezettnek tűnt, és szinte tökéletes lett a könyv. Párszor soknak éreztem az ismétléseket, de ez az egyetlen „hiba”, amit meg tudok említeni. :)
Lapról lapra szerettem bele egyre jobban a szereplőkbe – és itt nem csak Lazlóra vagy Szárájára gondolok, hanem Eril-Fénre, Thyonra, Rúzára, Khalixtére és Verébre is. Talán még Minját is ide sorolhatnám, mert ez a kislány nem kevés lenyűgöző tettet vitt véghez. Mindenki csak segítette ezt a történetet, nem vett el belőle egy csipetnyi jót sem, és még ha egy picit mesésre is sikerült egy-egy mozzanat, a szívem ennek a kimenetelnek köszönhetően a leghálásabb.
Okosan felépített, remek szereplőgárdával rendelkező, varázslatos és könnyen szerethető duológiát hozott létre az írónő. Hezitálás nélkül jelölöm kedvencnek, nagy mosollyal az arcomon ajánlom olvasásra. :))♥

6 hozzászólás
schesztiஐ P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Nagyon-nagyon vártam Szárája és Lazlo történetének folytatását, és most azt hiszem, annál még sokkal többet is kaptam. A szerelmi szál finoman rezeg a könyvben, de annyi minden másról is szól.

Laini csodálatosan építette fel a mitológiát az első kötetben, ebben a részben pedig mindenre választ kapunk, minden korábbi apró mozzanat értelmet nyer.
Az előzménytörténet, Kora és Nova története összetörte a szívem. :(

Nagyon szerettem, hogy Minja életének darabkái is a helyükre kerültek; imádtam az álmában járni, és Szárájával együtt nagyon szerettem volna segíteni a kislánynak. Megmenteni őt – magától, a múltjától. Meg ugyan nem szerettem meg maradéktalanul, de teljesen megértettem és nagyon sajnáltam őt.

Sokszor nagyon izgultam, könnyes szemmel, rettegve vártam, hogyan tovább. Laini csodaszépen ír, így hiába a sokszor kalandos helyzetek, lassan haladtam vele. De imádtam minden sorát.

Beatrice8>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a csend, ami arról álmodozott, hogy egyszer majd dal lehet belőle, aztán rád találtam, és most minden csupa zene.”
Mire elkezdtem ezt a könyvet, mert pont elfelejtettem, hogy mennyire tetszett az első, így megint érhetett meglepetésként, hogy milyen gyönyörűen megírt történet ez.
Thyon és Khalixte párbeszédei meglepően szórakoztatóak voltak. :D
“ – Mert neked aztán biztos sok jól nevelt úriemberrel volt már dolgod, mi?
– Hát nem igazán – vallotta be Khalixte. Aztán, mintha új gondolat ütött volna szöget a fejébe, megkérdezte, kissé pajzán kíváncsisággal: – Miért, neked talán igen?”
Thyonnak már van lelkiismerete! Ez meg mikor történt? :DD Kicsit hirtelen ért ez az információ, de az ő szála is nagyon tetszett. Igazán szépen volt leírva, hogy az embereket nem egy-egy tettük határozza meg és hogy képesek fejlődni. Így a közepére Thyont is megszerettem.
„Mint kiderült, néha az is elég, ha az ember most elkezdi másként csinálni a dolgokat.”
Néha kis cuki könyvnek álcázta magát, de igazából durva! Elgondolkodtató és sokszínű, tragikus. Amikor éppen idilli jelenetek voltak attól féltem, hogy jön valami és tönkreteszi ezt az idillt. Sok jelentkező volt rá. De végül egy teljesen váratlan nyert. Példa arra, milyen kegyetlen volt a könyv: IV. rész: “Amikor valaki elképesztő tettet hajt végre, de elkésve.” Fúúú mi lesz itt, gondoltam akkor és igazam is lett, de végül szerencsére a lehető legjobban alakult a helyzet. :D
Találtam egy utalást benne a Daughter of Smoke and Bone trilógiára! Ugyan nem értettem pontosan, de hát így jár, aki egy író későbbi sorozatát fejezi be előbb. :D
Rég olvastam ilyet, olyan nagy volt a feszültség, hogy le kell tennem néha könyvet. Eléggé kiakadtam egyes eseményen, mert az egy dolog, ha tudod, hogy mi miért történik, de ettől még fáááj.
Megállapítottam, hogy ez a könyv tele van kudarcot vallott hősökkel.
Összességében tehát imádtam, mert a szereplők szerethetőek, érdekes kérdéseket vet fel, gyönyörű az írásmódja, izgalmas a története, ha konkrét akció nincs is benne. Akár 5 csillag is lehetne, de most inkább a 4,5 felé húz a szívem. Bátran ajánlom!

ieszti>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Nem volt rossz, de megint csak lassúnak, helyenként túlírtnak éreztem. Érdekes világ, kedvelhető szereplők, de egy kicsi pörgősebb cselekmény jobb lett volna.

perpetua P>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Uhhh az első száz oldal alatt többször el akartam tenni a könyvet. Az előző kötet lezárása nagyot szólt, és itt most száz oldalon keresztül szó szerint nem történt semmi. Teljesen ki voltam. Aztán egyre inkább előtérbe került a Koranova szál és onnantól kezdve felpörögtek az események és utána már én sem akartam visszatenni a polcra. :D Ezzel nálam hatalmas piros pontot szerzett az írónő, mert szerintem szupeeeeer volt a két testvér története. Meg utána, ahogy a két szál összeér, ahhh. Ezért határozottan megérte folytatni a sorozatot, még ha a stílus továbbra sem győzött meg 100 %-ban. Az eleje után azért a végével sem voltam maradéktalanul elégedett. Érzelmi szempontból tetszett, de azért egy harciasabb, hősiesebb lezárást vártam volna.

BBetti86 >!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Mivel a vége lényegesen jobban tetszett, mint a regény első fele, egyrészt: tudom szeretni ezt a könyvet. A világát, az angyalok/istenek történetét, a szereplőit, ahogy olyan a befejezése, hogy akár egy újabb sorozat is elindulhatna innen, miközben véget is ért egy történet. Hogy is szokták mondani? Az egyik történet vége egy másik kezdete. Erre a regényre ez bőven igaz.
Ám nem tudom elfelejteni, hogy nagyon sokáig tartott, mire tényleg elindult a regény. Vagy 200-300 oldalon át alig élveztem, leginkább szenvedtem vele. Lazlo felfedezte a képességét, ő is egyike az istenivadékoknak. Ráadásul a legritkább képességgel megáldva. Egy kovács, aki azt tesz az istenek fémével, amit csak akar. De azonnal sakkhelyzetben is találja magát: a szerelme halott, és az egyetlen lény, aki a szellemét mellette és valósan tudja tartani, minden emberen véres bosszút akar állni, amihez Lazlo lenne az eszköze. Ettől kezdve azon szenvednek a szereplők, mi legyen. Próbálnak így-úgy hatni Minjára. Lényegében nem történik semmi, csak mindenki fenyegeti a másikat. Jó 2-300 oldalon át.
A múltba tett kitérők, a két lánytestvér története sokkal érdekesebb, de az alig egy-egy fejezet beágyazva az események közé.
Majd a szálak összeérnek, és értelmet kap, amit addig megtudtunk Nováról. Itt indul el tényleg a történet, a könyv felén túl. Innentől izgalmas, drámai és mágikus. A képességek sokfélesége, a rengeteg szenvedés, amit az istenek hoztak magukkal. Akciók vannak, nagy csaták elmében és fizikálisan. Nagy veszteségek, nagy csodák. Jó értelemben mesét idéz. Kár, hogy olyan hosszú volt eddig a felvezetés, azt éreztem a könyv legnagyobb hibájának.
Tetszett, hogy a jelen szereplői esélyt kapnak változni és jobb döntéseket hozni. A régi, Istenölő által megölt istenek egyértelműen pokoliak voltak spoiler, de a többiek meg tudják bánni a bűnöket, fejlődhetnek. A főhős szerelmes pár talán jobb az átlagnál, de nem is ők az emlékezetesek a könyvben. Minja és Nova sokkal izgalmasabb és érdekesebb karakterek.
Zárásul talán annyit, hogy érdemes az első részt is elolvasni. Sok a visszautalás, abban a 200 oldalnyi semmiben bőven volt rá tér és idő, de azért az eredeti regény élménye jobb.

Regina_Toth>!
Laini Taylor: A rémálmok múzsája

Ahw de örülök, hogy ez a rész tényleg jobb volt mint az első. Az első sem volt rossz, de az elég nehézkesen ment, ez viszont már sokkal jobban tetszett. A nyelvezet még mindig nem nekem való, de magát a történetet élveztem.
Minja egy olyan „gonosz” akit egyszerűen nem lehet utálni. Annyira megsajnáltam a vele történtek miatt. spoiler
Nagyon jó volt a számos szemszög és szuper volt megismerni az istenek hátterét.
Szárája és Lazlo szerelmét már megszoktam és kezdtem megszeretni őket együtt.


Népszerű idézetek

Lenke_M>!

A kívánságok nem maguktól válnak valóra. Csupán céltáblák, amelyeknek az ember kijelölheti mindazt, amire vágyik. De utána saját magának kell betalálni a célba.

519. oldal

Marcsi061>!

Bármilyen remény vagy álom esetében eljön az a pont, amikor az ember vagy azt adja fel, vagy minden mást. És ha az álmot választja, ha nem mond le róla, akkor többé nincs megállás, mert már csak ez maradt neki.

335. oldal

Marcsi061>!

Önteltségnek tűnik, ha az ember saját magát dicséri, viszont a barátainak épp az a dolguk, hogy megtegyék helyette.

79. oldal

Marcsi061>!

A régi álmok helyét mégis mindig újabbak veszik át, amint az eredetiek valóra válnak, akár az erdőben fává növekvő magok, a kívánságok új generációjaként.

518. oldal

ildikeee>!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a csend, ami arról álmodozott, hogy egyszer majd dal lehet belőle, aztán rád találtam, és most minden csupa zene.

492. oldal

kellyolvas P>!

Mióta megismerték egymást, az éjszakáért éltek, és rettegtek a napfelkeltétől, mert az szétválasztotta őket. Most azonban nappal volt, mégis együtt lehettek.
– Emlékszem – felelte Lazlo nagy nehezen, karcos hangon. A kezét még mindig Szárája bőrén tartotta, a tenyere körbesiklott a csípőjén, hogy átfogja a derekát. Ujjainak vége összeért a lány hátán. Elöl a hüvelykujja a hold ezüstös vonalát cirógatta, meg a csillagok sorát, köztük az egyetlen, árva lepkével. Nem is látott mást, csak a kék bőrt, és rajta az ezüst holdat, csillagokat, lepkét. Szárája volt neki az égbolt. A férfi bódultan, megigézve előrehajolt, és az egyik csillaghoz érintette az ajkát. Szárája megborzongott az érintésétől. A csillagok a fantombőrén voltak, de egyben a lelkében is, és eltöltötték fénnyel. Ahol Lazlo a hasához ért, felragyogott a bőre, és a lány megremegett. Lazlo félig lehunyt szemmel is látta ezt, és elámult. Megcsókolt egy másik csillagot. Szárája bőre alatt fény lüktetett. Úgy nézett ki, akár a kék selyemmel betakart gléva. Szárája úgy érezte, mintha madártollak simogatnák, borzongatóan, hullócsillagok gyönyörűségével, ami felülemelkedett a test határain. A férfi hajába fúrta az ujjait, Lazlo pedig tovább cirógatta a hasát a hüvelykujjával, fénypászmákat húzva. Az ezüstszínű tinta tündökölt a keze alatt, és bárhol ért a lány bőréhez, az gyöngyházfénnyel ragyogott fel, belső izzással.

105

Kapcsolódó szócikkek: Lazlo Strange · Szárája
SzRéka P>!

– Értékes vagy, attól függetlenül, hogy mihez értesz.

173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lazlo Strange
Heléna_Szilágyi IP>!

Egymástól elválasztva olyanok voltak mindketten, akár a kiáltás a pusztában, ahol nem verhetnek visszhangot a falak. Sehogy sem juthattak vissza egymáshoz, nem maradt nekik más, csak a néma csend: a keserves évtizedek tükörkép nélkül, visszhang nélkül, és önmaguk nélkül.

494. oldal

2 hozzászólás
SzRéka P>!

Kellett, hogy legyen itt sajt is… Végre sikerült rálelnie. Abból is rakott a tányérra. Aztán – csodák csodája – egy hűtődobozban szalonnára bukkant, és tétlenül ácsorogva azon töprengett, vajon ki tudja-e okoskodni, hogyan süsse meg.
Sértődötten válaszolta meg a saját kérdését.
– Én vagyok korunk legnagyobb alkimistája. Kivontam az azothot. Képes vagyok az ólmot arannyá változtatni. Azt hiszem, valahogy csak sikerül majd begyújtanom egy sütőt.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Thyon Nero
SzRéka P>!

A sárkányok mindig, minden körülmények között a legjobbak.

300. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rúza · sárkány

Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Az Olimposz vére
Cassandra Clare: Árnyak ura
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Stephanie Garber: Finale
Elizabeth Lim: Fénytörések
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Csóti Lili: Hetedvérig
Amira Stone: Kitaszítottak
Victoria Aveyard: Vörös királynő
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban