A ​különös álmodozó (A különös álmodozó 1.) 188 csillagozás

Strange the Dreamer
Laini Taylor: A különös álmodozó

Az ​álom választja az álmodót, nem fordítva – és az ifjú Lazlo Strange, a háborúban elárvult segédkönyvtáros mindig is attól tartott, hogy az ő álma bizony rosszul választott. Ötéves kora óta megszállottja egy rég elveszett, rejtélyes városnak, de a fiatalember nem elég vakmerő ahhoz, hogy nekiinduljon felkutatni a legendás helyet, átszelve a fél világot. Ám amikor döbbenetes lehetőséget kínál fel számára az Istenölő nevű hős és legendás harcosokból álló csapata, Lazlo úgy dönt, meg kell
ragadnia ezt az esélyt, különben örökre elveszíti az álmát. Mi történt a mitikus városban kétszáz évvel ezelőtt, ami elvágta a világtól? És ki lehet a kék bőrű istennő, aki újra meg újra felbukkan Lazlo álmaiban? A válaszokat az ősi város rejti…

„Taylor gazdagon kidolgozott világot tár elénk lírai és komplex leírásokkal. Az istenek és emberek konfliktusáról szóló meséje mítoszba illő, akárcsak Lazlo jellemfejlődése, ahogy szerény, álmodozó könyvtárosból a szemünk előtt valami sokkal… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2018
544 oldal · ISBN: 9789634990888 · Fordította: Komáromy Zsófia
>!
Maxim, Szeged, 2018
544 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632619347 · Fordította: Komáromy Zsófia

Kapcsolódó zóna

!

Laini Taylor

9 tag · 3 karc · Utolsó karc: 2020. április 20., 22:48 · Bővebben


Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Lazlo Strange · Szárája · Thyon Nero · Drévi · Eblíz Tod · Eril-Fén · Hürokkin mester · Khalixte Dágez · Minja · Rúza


Kedvencelte 42

Most olvassa 17

Várólistára tette 282

Kívánságlistára tette 233

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Klodette>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Laini Taylor egy igazán extravagáns és egyedi írónő, ezért nem is nagyon kell meglepődni, hogy az általa alkotott történetek is pontosan ugyanolyanok, mint ő maga.
A különös álmodozó, akárcsak a címe, roppant különös, kivételes és cseppet sem mindennapi sztori, ami egyszerre jól megírt fantasy, mitológiai témákkal átszőtt hőseposz és egy furcsa, romantikus szálakkal teletűzdelt mítosz.
A sztori maga lassan indult be, az első két-három fejezet után úgy volt, hogy nem is folytatom tovább, mert egyszerűen nem volt türelmem kivárni, hogy végül mivé is forrja ki magát?!
Szerencsére nem adtam fel, vettem egy nagy levegőt és kapott egy újabb esélyt, ami végül teljesen kifizetődött, hiszen kiderült, hogy egy igazán megismételhetetlen történetről van szó.
Akik olvasták a Füst és csont leányát és folytatásait, azok tudják, hogy az írónő stílusa rendhagyó, a fogalmazásmódja kicsit sem hasonlít a megszokotthoz, a szereplői kivételesek, a világok pedig, amiket megteremt, páratlanul sajátosak.
Ebben a regényben bizony egy fia klisét sem lehet találna, ami már önmagában nagy szó. A történet tele van fordulatokkal, megosztó múltú karakterekkel, kissé furcsa világfelépítéssel, valamint lélekkel. Laini Taylor ugyanis szó szerint beleírta a lelkét ebbe a sztoriba. Ez minden oldalon látszik, érződik.
Mi olvasók, Lazlo, a főszereplő segédkönyvtáros személyével együtt indulhatunk útnak egy olyan kalandra, aminek a végén egy régen elveszett és elfeledett város rettentő titkaira derül fény. Ha emlékeztek még az Atlantisz, az elveszett birodalom című Disney mesére, akkor bizonyosan sejtitek, hogy miről beszélek.
Egyszerre lírai és szívhez szóló, drámai és kalandos, tele akcióval és szerelemmel. A szereplők fájdalmas életútja, valamint a negatív és gonosz karakterek tetteinek súlya jól kiegészítik egymást.
Készüljetek fel, hogy a lezárás cseppet sem hoz megnyugvást, sőt, még több kérdést vet fel és még több lehetséges jövőképet vetít előre.

Bővebben pedig:
https://klodettevilaga.blogspot.com/2018/06/konyvkritik…

1 hozzászólás
Mulán P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Teljesen vakon vettem a kezembe a könyvet mert nem tudtam miről szól igazán. Alapból most se esett le hogy miről szól teljesen a könyv vagy a történet, de tetszett.
Tudod az egyik kedvenc színem az azúrkék érted ugye hogy mit mondok?
Imádtam Szárája karakterét, és nem bírtam elviselni Minja butaságát a gyűlöletét az értetlenségét, értettem a dühét értettem hogy ő mentette meg a többieket, de folyamat vissza élt ezzel és annyira idegesített hogy elmondani nem tudom mennyire. A világ felépítés teljesen egyedi még nem olvastam ehhez foghatót, az Istenek elég rossz arcúak amolyan Istenek… Ha nincs Lazlo mi olvasok sem fedezzük fel vele egy régen elfeledett várost ami átokkal van sújtva. Kíváncsian várom a folytatásban milyen kalandok lesznek.

reccs P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Laini Taylor egy igazi mesélő. Egy elképesztő tündérmesét alkotott meg, ami egyszerre gyönyörű és borzalmas, izgalmas és félelmetes.
A leírásai annyira részletesek, pontosak és követhetőek, hogy azonnal el tudjuk képzelni ezeket az egyszerre mesebeli, mégis valóságos embereket, tájakat, épületeket.
Lazlo egy nagyon különös, de megnyerő karakter. Olyan, mint egy átlagos mellékszereplő, egy okos és jóságos jellem, aki a hőst segíti a győzelemhez, de ő maga sosem áhítozik az elismerésre. Egy „hobbit típusú” karakter, aki a maga egyszerűségével, láthatatlanságával hatalmas meglepetést okoz, mikor bekerül azoknak a soraiba, akik tetteikkel a történelmet alakítják. Nagyon jól bánik az írónő a személyiségével: végig megmarad önmaga, még akkor is, mikor hatalmas változások érik.
Szárája is különleges és érdekes személyiség, aki belső ellentmondásaival nagyon illik ebbe a történetben, amiben gyakran nehéz döntenünk, hogy végülis ki számít jónak, ki pedig rossznak.
Bár nem unatkozhatunk egy percre sem, a történet elég lassú folyású. Egy aprócska patakként indul, majd a rengeteg újabb és újabb részletnek köszönhetően a végére egy hatalmas folyóvá szélesedik. Egy igazán különleges történetet kísérhetünk végig, amelyben a szemünk láttára bontakozik ki egy hős élete.
Ez az istenekkel, szörnyekkel, hősökkel teli világ teljesen beszippant mindenkit, aki enged a csábításnak, hogy egy varázslatos kaland részese legyen.

2 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Egy kicsit másra számítottam, mivel nem olvastam értékeléseket a könyvről. Persze mit is gondoltam! Az írónőnek nagyon különleges fantáziája van, most is rendkívüli világot alkotott, ahol a cselekmény ismét a gyűlöletre épül.
Főhösünk Lazlo Strange egy árva fiú, aki kisgyermekként kerül az apátságba, majd a történetek szeretete révén könyvtáros lesz. Kedvenc története egy titokzatos városról szól, ahová 200 éve senki sem jutott el, a sivatag közepén. Tökélyre fejlesztve az álmodozást rengeteg csodát képzel el, de ez meg sem közelíti azt, amit az utazása végén ott talál.
Bár volt a történetben sok leíró rész, meg lassabb folyású történés, de egy percig sem untam, engem végig elvarázsolt. A fél csillag levonás a vége miatt jár, ami szeintem jó nagy disznóság volt. Persze így lehet egy fordulatosabb folytatás, de egy darabig még biztos duzzogni fogok miatta.Nagyon várom a folytatást, remélem szép befejezést tartogat az írónő!

vikcs>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Laini Taylor munkásságára már egy ideje kíváncsi voltam. A Füst és csont leánya sorozatba azonban nem mertem belekezdeni, ugyanis a kiadó nem folytatta a sorozat részeinek megjelentetését, és félbehagyott sorozatot nem szokásom elkezdeni. Ezért megörültem, amikor megláttam, hogy a Maxim kiadó elhoz nekünk tőle egy új sorozatot, és rögtön le is csaptam egy példányra.

Az első pár oldalon nagy megrökönyödés ért, ugyanis nagyon tömény volt az egész, az írónő szerette részletesen kifejteni még az apróbb, jelentéktelen dolgokat is. Gyorsan utána is néztem, hogy most akkor szenvedjek vele és jobb lesz, vagy rakjam félre akkorra, mikor több időm lesz. Szerencsére többen is írták, hogy jó lesz, be fog indulni, ne adjam fel. Így tettem, és tényleg a kb első 100 oldal a bevezető volt, és utána kezdett kialakulni a történet végleges szála.

A könyv végéig nem voltam lenyűgözve, de tetszett a történet, ám a végére olyan fordulatot vágott oda az írónő, hogy az állam is leesett. És ez a befejezés?! Fájdalmas lesz kivárni a folytatást…, de nagyon megéri. Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő részben, ugyanis a városka problémája még nem teljesen oldódott meg, illetve a végére még több kérdést és bonyodalmat terített elénk az írónő.

Annyira összetett, olyan sok minden van benne, és sok minden történik. Van benne akció, kaland, szerelem, dráma, mitológia, és mégis egy élvezhető, követhető történetet kapunk. Nekem néha sok volt a részletezés, és furcsa volt, hogy egy álmot több fejezeten keresztül húzott az írónő, szóval pár oldalt és simán levágtam volna belőle, de így is csak azt tudom mondani, mennyire tetszett a történet.

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.com/2018/08/laini-taylor…

kellyolvas P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Ez a regény gyönyörű, a szerző hangja egyedi és különleges, igazi mesélő, aki hosszan elnyújtva, minden részletet aprólékosan körülírva avat bele a történetbe. Van akit ez zavarhat, de ez egy olyan regény, ami igényli ezt a részletességet, mert egy csodálatosan új világot hozott létre, amihez kell a magyarázat, az elmélkedés. A mitológia, amit felépített a szerző, páratlan, és ezt csodáltam benne a legjobban. Könny város története kegyetlen, megrázó, a benne lakó emberek megtörtek, de ugyanakkor erősek is, teljesen érthetőek az érzéseik, a reakcióik a történtek tükrében. spoiler Teljesen letaglózott, amit az istenekről megtudtam, ez döbbenetes része a regénynek és magyarázatot ad bizonyos szereplők tetteinek megértéséhez.
A félistenek ötletét imádtam, a képességeik részben adják magukat, részben különlegesek, tetszett, hogy teljesen más habitusúak, hiába együtt nőttek fel, más-más karakterek, az önzőtől az empatikusig széles a skála. spoiler
A regény egyik húzóeleme természetesen a romantikus szál. Nagyon jól van megírva, ez igaz, az érzelmek ébredezésétől kezdve nekem valóságosnak és elfogadhatónak tűnt ez a kapcsolat. spoiler
A regény mégis összességében értékelendő, a szerelmi szál önmagában nem lenne képes elvinni a hátán a történetet. A könyv egyébként óriási sikereket ért el, a Goodreadsen közel 50 ezer értékelést kapott, számos díjat nyert, 2018-ban Printz elismerést is. Miért vontam le mégis egy fél csillagot? Lassan tudtam olvasni, olyankor, amikor előre tudtam, hogy nem kell ötpercenként megszakítanom az olvasást. Mégis túlírtnak éreztem időnként. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a túlírtságot alaposan csökkenthette volna a szerző a „földi” karakterek visszafogásával, akik közül néhány felejthető lehetne. A másik nyomós okom a befejezés. Idegileg tönkretett, egyáltalán nem számítottam erre, pedig …
A regény rendelkezik prológussal, amit érdemes figyelmesen olvasni, mert később értelmet nyer.
Nagyon ajánlom ezt a történetet minden fantasy rajongónak, akik igazán különleges történetre vágynak, álmokkal és istenekkel. Én már nagyon várom a folytatást, ami egyben a sorozat befejezése is, A rémálmok múzsája.

3 hozzászólás
eenca P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Ennél a könyvnél elég sokáig nem éreztem azt, hogy YA fantasyt olvasnék. Gazdag szókincs és nyelvi igényesség jellemzi a szöveget, és a magyar fordítás ehhez csak hozzátesz.

Azok, akik prögős fantasy olvasására vágynak nem biztos, hogy megtalálják a számításukat. A történet elég lassan csordogál, de mégis annyira élvezetes így szemlélni a világot amit az írónő megalkotott, a karaktereket és a történéseket.

A történet szerkezete különleges, abból a szempontból, hogy érdemes minden (apró) részletre odafigyelni, mert fontos utalásokat találunk arra vonatkozólag, hogy kivel mi fog történni és ki kicsoda lehet.

Lazlo egy fantasztikus és szeretnivaló karakter, aki a könyvekbe és Könny rejtélyébe temetkezik, csak álmodozva arról, hogy ő valaha nagy kalandokat fog átélni.

Lazlót szerzetesek nevelték fel és a Strange családnév arra utal, hogy idegen akinek nincs senkije és nem tudni, hogy honnan is származik. Kisfiúként is szerteágazó képzelettel bírt, csatákat vívott, elment távoli helyekre, amit a szerzetesek nem néztek jó szemmel. A szerencsének (vagy ha úgy jobban tetszik a sorsnak) köszönhetően egy nap elküldik a könyvtárba, ahol ott is ragad.
Különös szenvedélyének, Könny rejtélyének hódolva, összeszed minden információt, ami a könyvtárban megtalálható és megtanulja a nyelvet a fellelhető dokumentumok alapján. Az adatokat gondosan rendszerezi hosszú évek kitartó munkája során, ami rajta kívül senki mást nem érdekel.

Egy napon azonban történik valami. Lazlo jó természetéből fakadóan segít Thyon Neronak, és ezzel nem is sejtve megváltoztatja mind a kettőjük életét.
Könny iránti kíváncsisága, szeretete és hosszú évek álmodozása rábírta arra, hogy kiálljon Erin-Fén elé, hogy had lehessen az expedíció tagja.

Lazlót szinte mindenki hamar megkedveli alázatossága, jó természete és a történetei miatt. Nyitottsága mások felé példát mutathat másoknak, ám 200 év elnyomását nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni és megbocsátani, főleg ha valaki gondoskodott róla, hogy soha el ne felejtsék.

Az utóbbi időben szerencsém volt több olyan fantasyt is olvasni, aminek mélyebb jelentéstartalma van és én ennek kifejezetten örülök. A könyv többek között foglalkozik az elnyomással, erőszakkal és a rasszizmussal és ezek hatásaival (akár) generációkon át.
Könnyű valakit megítélni a spoiler bőrszíne alapján, pláne ha ahhoz csak rossz dolgokat tudunk társítani. De mi van akkor, ha valakiről aki ránézsére olyan, mint a többség kiderül, hogy mégsem az akinek látszik. Létezik, hogy egyből megfeledkezünk annak a személynek a kiváló jelleméről, a tetteiről? Nos, ezért is érdemes ezt a könyvet elolvasni.

2 hozzászólás
Navi P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Igazán különös volt a viszonyom a könyvvel. Ha a kezemben volt, olvastam és olvastam, de ha nem, napokig felé sem néztem, nem érdekelt.
Érdekes világnak mondanám, de az istengyilkosságot már más megírta jobban, érdekfeszítőbben. Az istenivadékok érdekesebbek voltak, de nem annyira, hogy ne tudjam letenni. Sajnos nem érdekelt. Szó szerint. Egyszerűen nem voltak olyan vonásaik a karaktereknek, amik miatt megmozgatott volna. Szárája és társai talán, jobban örültem volna, ha az ő szemszögéből vagy inkább szemszögükből olvastam volna. Lazlo, az Aranyifjú … nem

SzRéka P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Hajaj, ez a könyv zseniális. ♥ Nem ok nélkül szerettem bele az írónő Füst és csont leánya sorozatába, és repes a szívem, amiért most is hasonló élménnyel lettem gazdagabb. Alig bírtam letenni, mert nem csak humoros és végig fenntartotta az érdeklődésemet, hanem annyira fantáziadús, hogy a szavakat sem találom rá.
És a szereplők! Hamar Lazlo első számú szurkolójává váltam, így minden igazságtalanságot, meglepetést és sokkot vele együtt éltem át. Ahogy hajtja előre az álma és ennek eléréséért mindent megtesz, az igazán inspiráló. A tapasztalatlanságát jobban nem is tudta volna kiegészíteni Szárája, és ez a kettejükre jellemző kezdeti esetlenség meghatóan váltott át bizalommá, majd annál többé, és csodálatos volt ezt a folyamatot megfigyelni. A lány helyzete nehezen nevezhető könnyűnek, Minja pedig aztán egyáltalán nem segített ezt megváltoztatni. Miattuk és a citadella további lakói miatt váltakozva lettem ideges, szorult el a torkom és fogtam a fejem kétségbeesésemben, szóval a végére kicsit kiégtem érzelmileg. És ekkor még nem is tudtam, mi fog történni az utolsó fejezetekben…
Komoly kérdéseket vet fel a könyv, megosztó szereplőket vonultat fel, és teszi ezt olyan gyönyörűen, ami már fájdalmas. Huh, röviden és tömören: ajánlom. :)

4 hozzászólás
kratas P>!
Laini Taylor: A különös álmodozó

Nagyon tetszett az indulás és – sajnos – nagy elvárásokkal vágtam bele a könyvbe. Hiba volt, mert csalódtam. Túl van írva, túl van gondolva, túl van nyújtva, pedig olyan jó lehetett volna, hiszen Lazlo és Szárája igazán szimpatikus főszereplők. Szóval nagyon jó lehetett volna, de unatkoztam olvasás közben, még úgy nagyjából a feléig próbáltam nagyon figyelni és volt, hogy visszalapoztam, hogy 'akkor most mi van', de aztán feladtam. Sok volt és kár érte.


Népszerű idézetek

vikcs>!

– Szerencsétlen faj az, amiben csak hímneműek vannak.
– Inkább nem létező fáj – jegyezte meg Khalixte. – Hiszen a férfiaknak nincs se méhük, se józan eszük.

132. oldal

Jean P>!

Az élet nem fog csak úgy rád találni, fiú – mondta. – Neked magadnak kell rátalálnod az életre.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hürokkin mester · Lazlo Strange
vikcs>!

Álmunkban bárhol lehetünk. Szabadok lehetünk.

105. oldal

vikcs>!

És így mehet mindig tovább az élet. A sötét részeken is nevetni kell. Minél sötétebb az adott rész, annál inkább muszáj nevetni.

141. oldal

sentimentalfrappe P>!

Ebben a tündöklő, képtelen, teljességgel lehetetlen pillanatban Lazlónak úgy tűnt, mintha az álma ráunt volna a várakozásra, hogy mikor váltják már valóra, ezért inkább… elindult megkeresni az álmodóját, és egyszerűen eljött hozzá.

69. oldal, 8. fejezet - Tizerkének

Kapcsolódó szócikkek: Lazlo Strange
vikcs>!

Ha az embert eltiltják valamitől, akkor úgy fog vágyni rá, mintha az megválthatná a lelkét […]

14. oldal

vgabi >!

– Esetleg kitalálhatnál olyan megoldást, ami nem jár pusztítással.
Drévi gúnyosan horkant fel.
– Keressek olyan megoldást, ami nem jár pusztítással? Ilyen erővel én meg mondhatnám neked azt, hogy ne legyél már ilyen málészájú pipogya.
Lazlo felvonta a szemöldökét.
Pipogya?
– Nézz utána! – mordult Drévi.
A titkár Rúzához fordult.
– Szerinted is pipogya vagyok? – kérdezte úgy, ahogy egy ifjú leány bizonytalankodna, vajon nem áll-e rosszul rajta a ruhája.
– Azt sem tudom, mi az – közölte a tizerkén.
– Azt hiszem, valamiféle gomba – mondta Lazlo, aki valójában nagyon is tisztában volt vele, mit jelent a pipogya kifejezés. Igazság szerint meglepte, hogy Drévinek ilyen gazdag a szókincse.
– Kétségkívül gomba vagy – vágta rá Rúza.
– Azt jelenti, hogy „gyáva” – szólt közbe Drévi.
– Ó! – tettetett meglepetést Lazlo. – Szerinted is gyáva vagyok, Rúza?
A fiatalember gondosan fontolóra vette a kérdést.
– Inkább gomba vagy, mint gyáva – döntötte el végül, majd Drévihez fordult: – Szerintem elsőre jobban eltaláltad, hogyan nevezd.
– De hát én egyáltalán nem neveztem őt gombának.
– Akkor semmit sem értek.
– Semmi baj, bóknak veszem – folytatta Lazlo, csakis azért, hogy Drévit dühítse. Ez kicsinyes volt ugyan, de szórakoztató. – A gombák rendkívül érdekesek. Ti tudtátok, hogy még csak nem is növények?
Rúza beszállt a játékba, lenyűgözött hitetlenkedést mímelt.
– Nahát, erről fogalmam sem volt! Kérlek, mesélj még, csupa fül vagyok!
– Úgy bizony: a gombák valójában ugyanúgy különböznek a növényektől, akár az állatok.
– Én egy szót sem szóltam gombáról – mondta Drévi fogcsikorgatva.

432-433. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Drévi · Lazlo Strange · Rúza
Tessa_Linyssim>!

– A Rémálmok Múzsája… – szólt a férfi. – Úgy hangzik, mint egy költemény.
[…]
Habozva, suttogva kérdezte Lazlótól:
– Még mindig úgy gondolod, hogy egy kimondottan bájos démon vagyok?
– Nem – Válaszolta a férfi mosolyogva. – Úgy gondolom, hogy tündérmese vagy. Úgy gondolom, hogy varázslatos vagy, meg bátor, valamint rendkívüli. És… – Szégyenlős lett a hangja. Csak egy álomban lehetett olyan vakmerő, hogy ki merje mondani a következő szavakat: – Remélem, hagyod, hogy a történeted része legyek.

389. oldal

Jean P>!

A könyvek talán örök életűek, mi viszont nem vagyunk azok.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
SzRéka P>!

– Ne nézz így rám! – tiltakozott Rúza.
– Hogy ne nézzek?
– Úgy, mintha egy gyönyörű könyv lennék, amit ki akarsz nyitni, hogy felfald az őrülten mohó szemeddel.
Lazlo elnevette magát.
– Szerinted úgy nézek rád, mintha fel akarnálak falni az őrülten mohó szememmel? Csak nem félsz tőlem, Rúza?
A másik fiatalember egyszeriben rideg tekintettel meredt rá.
– Tisztában vagy azzal, Idegen, hogy ha azt kérdezed egy tizerkéntől, nem fél-e tőled, azzal kihívod őt párbajra?
– Hát, ez esetben – válaszolta Lazlo, akinek több esze volt annál, mint hogy komolyan vegyen bármit is, amit Rúza megpróbált elhitetni vele – örülök, hogy csak neked mondtam, nem pedig valamelyik félelmetes harcosnak, mint mondjuk Azarín vagy Dzára.
– Gonosz vagy – szólt Rúza sértetten. Elkeseredett képet vágott. Úgy tett, mint aki mindjárt elsírja magát. – Igenis félelmetes vagyok – erősködött. – Nagyon félelmetes.
– Persze, persze – vigasztalta Lazlo. – Rém rettentő vagy. Na, ne sírj! Nincs is nálad ijesztőbb harcos.
– Tényleg? – kérdezte Rúza szánalmasan halk, reménykedő hangon. – Ezt nem csak úgy mondod?
– Hogy ti milyen lükék vagytok! – szólt rájuk Azarín.

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dzára · Lazlo Strange · Rúza

A sorozat következő kötete

A különös álmodozó sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Az Olimposz vére
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Jen Calonita: Bírnod kell a célig
Stephanie Garber: Finale
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Csóti Lili: Hetedvérig