A biológia napjainkban forradalmi változáson megy keresztül. Nem elégszik meg már az élőlények építőköveinek (szervek, sejtek, sejten belüli biológiai egységek) alaktani (morfológiai) leírásával és a biológiai funkcióknak a morfológiai egységekhez való hozzárendelésével. A modern biológia további lépésként a sejt egyes építőköveinek kémiai szerkezetét kutatja és vizsgálja, hogy melyek azok a kémiai reakciók, amelyek a legfontosabbak a sejt működése szempontjából: létrejött a biokémia tudománya.
Az utóbbi két évtizedben a kutatás kiterjedt a biológiailag aktív molekulák és óriásmolekulák belső szerkezetének a vizsgálatára is. Nagy haladás történt a sejt életében döntő szerepet játszó fehérjék és nukleinsavak kémiai tulajdonságainak pontosabb felderítésében és az említett óriásmolekulák térszerkezetének, valamint egyéb fizikai-kémiai tulajdonságainak a meghatározásában.
A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján, fokozatosan megismerve a biológiailag fontos molekulák… (tovább)
A biológia napjainkban forradalmi változáson megy keresztül. Nem elégszik meg már az élőlények építőköveinek (szervek, sejtek, sejten belüli biológiai egységek) alaktani (morfológiai) leírásával és a biológiai funkcióknak a morfológiai egységekhez való hozzárendelésével. A modern biológia további lépésként a sejt egyes építőköveinek kémiai szerkezetét kutatja és vizsgálja, hogy melyek azok a kémiai reakciók, amelyek a legfontosabbak a sejt működése szempontjából: létrejött a biokémia tudománya.
Az utóbbi két évtizedben a kutatás kiterjedt a biológiailag aktív molekulák és óriásmolekulák belső szerkezetének a vizsgálatára is. Nagy haladás történt a sejt életében döntő szerepet játszó fehérjék és nukleinsavak kémiai tulajdonságainak pontosabb felderítésében és az említett óriásmolekulák térszerkezetének, valamint egyéb fizikai-kémiai tulajdonságainak a meghatározásában.
A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján, fokozatosan megismerve a biológiailag fontos molekulák térszerkezetét, mód nyílik arra is, hogy a kvantummechanika segítségével, elméleti úton vizsgáljuk a szóban forgó molekulák elektronszerkezetét. Az elektronszerkezeti adatok ismeretében kiszámíthatjuk a molekulák egyes fizikai tulajdonságait, és azokat összevethetjük a megfelelő kísérleti adatokkal. Ez az új tudományág, a kvantumbiokémia az utóbbi évtizedben kezdett csak kialakulni. Eredményei alapján azonban máris több biológiai folyamat jobb megértéséhez járult hozzá, és új kísérletek elvégzéséhez nyújtott támpontot.
Ebben a könyvben megkísérelünk számot adni a kvantumbiokémia legfontosabb eredményeiről. Abból a célból, hogy a tárgyalás a nem szakemberek számára is érthető legyen, csak elemi matematikai apparátust fogunk használni.
