Milyenek ​a magyarok? (Milyenek a magyarok? 1.) 298 csillagozás

Útikalauz kül- és belföldieknek
Lackfi János: Milyenek a magyarok? Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani.

Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2017
136 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276342
>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2017
ISBN: 9789630987417 · Felolvasta: Lackfi János
>!
Helikon, Budapest, 2014
136 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276342 · Illusztrálta: P. Szathmáry István

2 további kiadás


Enciklopédia 11


Kedvencelte 9

Most olvassa 20

Várólistára tette 104

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

„Rajtad röhögök. De önironikusan.” (Esterházy Péter: Esti)
Vitriolba mártott önértékelés. Néhol nagyon igaz, nagyon valós, elgondolkoztató. Szeretjük magunka nagyon okosnak, hatalmasnak, egyedülállónak képzelni, pedig nem vagyunk mások mint egy sokat szenvedett kis ország, amely mutatott és mutat is fel hatalmas értékeket, de azokat menedzselni egyszerűen képtelen. Önérzet hatalmas, de valójában az ország éppen egy tanulatlan, olvasatlan, nyelvek nem beszélő, nagyrészt szalon alkoholista ötvenes férfinak képét mutatja, aki kioktat bárkit bármikor, de az összetartást, szolidaritást, emberbaráti szeretettet hírből sem ismeri, mindent megold egy bicskával, amit pedig nem, az már nem is érdekes számára.
Gyorsan befaltam, értékelem Lackfi meglátásait, akkor is ha van, amivel nem teljesen értek egyet, azért ez egy jó nagy, lucskos pofon békatalppal, hátha felébredünk a piros-fehér-zöld (rém)álomból, csak úgy barátian.

2 hozzászólás
h_orsi>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Valójában pont azt kaptam, amire számítottam. Néhol humoros, néhol gúnyos, néhol bántó és néhol vicces olvasmányt, akkor, hogy minket magyarokat hogyan látnak mások. Sok igazság volt benne, de legtöbbször csak egy-egy rossz tulajdonságot próbált meg felnagyítani.
Én élveztem. Nem egy hosszú olvasmány, de jókat lehet rajta kacagni. Nem kell véresen komolyan venni minden egyes szavát.
https://konyvkoktel.blogspot.hu/2017/02/lackfi-janos-mi…

BlackWidow>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nagyon tetszett a könyv, sokat nevettem rajta. Tetszettek a vicces visszautalások a magyar történelemre. Néhol már túlzásnak is éreztem a „poénkodást”. Néhány fejezetet már csak úgy olvastam, hogy legyen vége.
Összességében viszont egyet is értek a könyvvel, ahogy komédiázott a magyarok szerencsétlenségén. Tetszett.

Annamarie P>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nekem kicsit a karikatúra jut erről eszembe, és az, mint műfaj,soha nem tetszett. Se az, amit másokról alkotnak, se az, amit rólam. Ez a könyv kiemeli a magyar ember legmarkánsabb vonásait, egyedül hagyja, és jól felnagyítja őket. Ilyenek vagyunk, igen. Sőt, néha „ilyenebbek”. Nem mondom, hogy néha nem nevettem Lackfi írásán, de messze van ez attól, amit én humornak élek meg. Ha más írta volna, főleg nem magyar, akkor még meg is sértődnék -talán. Bizony. Mert ilyenek a magyarok! Slussz!

lenne P>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Lackfi János írását, stílusát már ismertem a Képmás című magazinból, ott ugyanis rendszeresen ír. Valamint még a kétezres évek elején vettem tőle egy verses kötetet (Hőveszteség), amit egy ideig dédelgettem, szeretgettem, aztán annyit meséltem róla mindenkinek, hogy valamelyik barátnőmnél maradt, de sajnos nem tudom, hogy direkt maradt ott, vagy véletlenül, így nem merek rákérdezni.
Úgyhogy végül is meg kell állapítanom, hogy bírom ezt az embert, kifejezetten.
Ezzel a könyvvel is sikerült elgondolkoztatnia, hogy mit panaszkodunk néha, meg csak ülünk és nem teszünk semmit, miközben annyi minden szép tettel boldogíthatnánk a másikat! Szóval amint ezt elolvastátok: sütit sütni, megkínálni a szomszédot, vinni a nagymamának, munkatársaknak! Nevessünk mások rosszul elmondott viccein, énekeljünk a metrón, amikor a leghangosabb vagy az éneklőkre mosolyogjunk szépen! Minimum!

7 hozzászólás
konyvolvaso >!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Vicces, szórakoztató történetek a magyarok hétköznapi valóságából, melybe mindegyikbe valami mosolyra derítő is van.Javaslom fiataloknak és idősebbeknek, kicsiknek és nagyoknak, egyszóval mindenkinek.
Nagyon jól összeszedi a furcsaságainkat melyek a többi néptől kiemel, ugyanakkor mégis magunkra ismerek. Milyenek vagyunk, ilyenek vagyunk?

gumicukor>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

A könyv olvasása közben sokat gondolkodtam rajta, hogy mit fogok írni. Azon gondolkoztam, hogyha lehúzom, akkor az azért van, mert savanyú a szőlő? Ha dicsérem, azt csak azért csinálom, mert rólunk szól? Végül arra jutottam, hogy mindkettőből lesz egy kicsi, egyikből több, másikból kevesebb.

Elöljáróban szeretném jelezni, hogy saját elfogult véleményem szerint nekem nincs humorérzékem. Jó, ezt így nem mondanám, hogy nincs, de csak nagyon kevés van. Ennek fényében nem is értem, hogy minek kezdtem el egy 'humoros' címkével ellátott könyvet olvasni, miért gondoltam, hogy ez nekem tetszeni fog. (De, tudom. D. Tóth Kriszta egyszer elvitte magával Lackfi Jánost spoiler, és az addig számomra végtelenül unszimpatikus író egy csapásra szimpatikus lett, és kíváncsi lettem arra, hogy miket ír.)

Maga az alapötlet nagyon tetszett: írjunk magyarokról magyaroknak jó és nem annyira jó tulajdonságaikat karikatúraszerűen ábrázolva. Igazából a karikatúraszerű ábrázolás nem tetszett, illetve tetszett, de szerintem sok helyen túlment, nekem már sokszor nem volt vicces. Olyannyira nem volt vicces, hogy idegesített. Persze csomó helyen totál magamra ismertem, de mégis valamilyen színezet nekem hiányzott a fejezetekből. Viszont nagyon tetszettek a kis történetek, azok miatt adtam végül a 2 helyett 3 csillagot.

Eszter01>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nagyon vicces, nagyon találó. Tartottam belőle felolvasást a kollégáimnak is, ezért kiolvasás után máris vándorol hozzájuk, mert sikerült felkelteni az érdeklődésüket. :)
„Ügyesbetonos” szeretettel dedikálta nekem az írója. :)

dokijano>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Szeretjük kifigurázni magunkat? Háááát… Aki érti a humort, az iróniát, az nem lepődik meg, amikor görbe tükörbe nézve szemben találja magát a hibáival is.
Jó kis paródiája ez a magyar emberek mentalitásának. Igen, ilyenek vagyunk, ha tetszik ez nekünk, ha nem. Persze lehet törekedni arra, hogy a negatívumokat a minimálisra szorítsuk, de ezzel csak magunkat, esetleg a közvetlen környezetünket tudjuk jó irányba fordítani. Ez is valami. Ha nem termelnénk újra meg újra az ostobaságot (akinek nem inge, ne vegye magára), akkor egy idő múltán mi sem ismernénk magunkra az ilyen humoros írásokban és karikatúrákban. De ez eltart még egy ideig. Addig is nézzük a jó oldalát, és gyűjtsük ki a pozitívumokat. Abból is van elég, ha jól belegondolunk. Nyugodtan építkezhetünk belőlük.
Kellemes kis olvasmány, feldobja az ember hangulatát, ha bírja a kritikát.

Adrirawia>!
Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Azt hiszem imádom :D
Nekem tetszettek ezek a kis történetek, hol elgondolkodtató, hol már-már nevetségesek voltak, de mindenképpen tetszettek.
A legelső oldalak, meg úristen… Imádom :D


Népszerű idézetek

egy_ember>!

Magyar férfi kedvenc zöldsége a kolbász, de mellé gyümölcsnek szalonnát is fogyaszt.

34. oldal, Koleszterin és csirkefej

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

5 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

A híres emberekről előbb-utóbb kiderül, hogy magyarok voltak vagy lesznek, csak még nem tudnak róla. A magyar ember arról is hallott már, hogy a magyar nyelv nem is a finnel áll rokonságban, hanem a szanszkritból eredeztethető, és természetesen a legősibb az egész világon. Sőt, talán egyenesen a Marsról származik. A magyar ember borotválkozótükrébe pislogva közli tulajdon képmásával, hogy állítólag Buddha és Jézus Krisztus is magyar volt, de pszt, ez titok!

11. oldal, Honderű

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

3 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

A létező szocializmus idején az a mondás járta, hogy az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Az 1990-es évektől kiderült, hogy az egész magyar társadalom előtt csak ez a két út áll.

29. oldal, Alkohol haladóknak

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

ppeva P>!

Felkel a magyar ember, a kedve pocsék, a dereka hasogat.

(első mondat)

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Dominik_Blasir>!

Rendes magyar ember nem igazán értékeli a molekuláris konyhát, a tányér közepére művészi mozaik gyanánt kirakosgatott, reneszánsz liliomrozetta-formára csoportosított, pár csepp raffinált mártással, két szál bébirépával, három szem zsenge borsóval körített kulináris luxust. A táplálék az legyen bőséges, süssék át ropogósra vagy párolják sűrűre, legyen benne hús hússal (meg még egy kis hús is), csípjen, mint az Ántikrisztus, és ha lehet, panírozzuk egy kicsikét.

33. oldal, Koleszterin és csirkefej

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

1 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

Ami a magyar ember metafizikához való viszonyát illeti, az a mindennapok szintjén talán leginkább az elképesztően változatos káromkodások arzenáljában jut kifejezésre. Hitetlenkedő külföldieknek hosszasan kell fordítgatni és magyarázni, hogy valóban mindennapi használatnak örvendenek azok a verbális pornófilm-jelenetek, melyekben bármely, káromkodásban közepesen képzett magyar szakmunkás habozás nélkül és bámulatos fantáziával szerepelteti a Jóistent vagy Szűz Máriát.

122. oldal, Lélek és élet

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

3 hozzászólás
Ingryd>!

Az angolok számára az érthetetlen szöveg „görögül”, az olaszok számára „arabul”, a magyarok számára pedig „kínaiul” van.

89. oldal, Népek útkereszteződése

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

2 hozzászólás
Dominik_Blasir>!

– Mért akar elválni a feleségétől, Pista bácsi?
– Mert megcsalt a szomszéd gazdával.
– És maga, Pista bácsi, még sosem csalta meg a feleségét?
– Dehogynem.
– Akkor mért akar elválni, hiszen maga sem jobb az asszonynál?
– Ej, hisz az nem ugyanaz!
– Ne beszéljen szamárságot, már hogyne volna ugyanaz.
– Várjon egy cseppet, bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a tehénlepénybe, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint előtte vót. De ha a tehén jön, és belepottyant a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné fel többet!

47. oldal, Kettős mérce

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

6 hozzászólás
fülcimpa>!

A „lécsőházi beszélgetés” Magyarországon népszerű műfaj, a vége-hossza nincs monológokat csak az automatikusan lekapcsolódó, de mindig újra felkapcsolt világítás ritmusa tagolja. Vannak lécsőházi lesben állásra specializálódott, nyugdíjas nénikék, akik váratlanul előtörtnek fedezékükből, megragadják a gyanútlan arra járó kabátujját, előszedik a röntgenleleteiket, a fényképalbumaikat, feltűrik a szoknyát, letűrik a harisnyát, és megmutatják legutóbbi komisz esésük külsérelmi nyomait, elolvastatják Amerikában élő gyerekeik összes levelét, panaszos bizonyítékként lobogtatják a befizetett vagy befizetetlen közüzemi csekkeket és nyugdíjszelvényt.
Ha a magyar ember a sors különös fintoraképpen postásként dolgozik, nem ússza meg kávé, száraz sütemény vagy rettenetes minőségű kommersz konyak nélkül. Olyan asszonyság is akad, aki maga nem dohányzik, de kizárólag az efféle alkalmi túszejtések esetére cigarettát is tart otthon.

13. oldal, Erő, egészség

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

fülcimpa>!

A magyar lányok régen úgy főztek, mint az anyjuk, ma úgy isznak, mint az apjuk.

31. oldal, Alkohol kezdőknek

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Milyenek a magyarok? sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tiszlavicz Mária: Duplacsavar
Simon Tamás: Vérmacska 2.
Kovács András Péter: Multigáz
Leiner Laura: Remek!
Tóth Anikó Dóra: Jobbra húzott történetek
Tóth Zoltán József: Élet a Szent Korona jegyében
Vécsey Aurél: A huszárok
Obrusánszky Borbála: Szkíta tájon pata dobog
Molnár V. József: Az emberélet fordulói
Kósa László: Hagyomány és közösség