Laár ​Pour L'art 45 csillagozás

Laár András: Laár Pour L'art Laár András: Laár Pour L'art Laár András: Laár Pour L'art

Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem.
A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre.
Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
Jaffa, Budapest, 2019
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639604742
>!
Jaffa, Budapest, 2008
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639604483 · Illusztrálta: Laár András
>!
Jaffa, Budapest, 2005
230 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639604054 · Illusztrálta: Laár András

1 további kiadás


Enciklopédia 18


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

catnipthief>!
Laár András: Laár Pour L'art

Nokérem. Molnár L.A.A.H.L.M.F.H.N. Barnabás, aki vagyok, azaz Molnár Laár Andrásról A Hülyeséget Legjobban Megmondó Feleslegesen Hosszú Nevű Barnabás idegyöttem reprezentatíve, hogy a Láar Andrásról megmongyam a hülyeséget. Igaz? Nem? De!
Szóval. Igazán különleges kis könyv ez, amit mostmár sokadszor olvasok el, de mégse tudok megunni. Mindig lelek benne, néha nagy Igazságot, néha őrületes Baromságot, reggelente, mivel az elmúlt héten ez volt a vécéskönyvem, instant Békét és Megnyugvást.
Én most nem akarom itt bemutatni Laár Andrásnak sem nem a karrierjét, sem nem a gondolatvilágát, mindannyian jól tudjuk. Lárpurlár Társulat, bambusznád, majomkenyérfa (kakaóscsiga!), buddhizmus. Ha nem hallottál még róla, akkor hallj!
Náti könyve egy nagyon személyes és élvezetes válogatás a benne élő, veszett költő életművéből, a legemlékezetesebb Besenyőpisstabácsi-monológokból, a buddhizmus lényegi részével szórakoztatóan megismertető koanokból és tanokból. Ha figyelemmel követed a Társulat munkásságát, a verses rész sok újat nem fog nyújtani, itt vannak Taplómocsári Ordenáré Tivadar tapló költő versei, a Fáradtlilák, a Csokihóhér dala, meg a többi klasszikus. Szemelvények a Ripők-showból, Kemenesfalvi bácsi, meg sorolhatnám.
Nekünk, akik Nátit csak onnan (—>) ismerjük, az igazi érdekesség a hülyébbnél hülyébb jelenetek közé okosan beszurkált, filozofikus jellegű töprengések és társadalomkritikák, koanok és tanmesék, korunk egyik nagy gondolkodójának elragadóan emberi megnyilvánulásai, sokféle témában. Tudatos táplálkozásról, megvilágosodásról való elmélkedések, laikusok számára is fogyasztható és sírvaröhögős módon. A vágyakról való lemondásról, az Abszurd mibenlétéről, egymásba csuszmákolódó lelki és tudati síkokról is szól ez a vékonyka kis kötet. Megismertet minket azzal a szemléletmóddal is, hogyan tudunk, létünkkel minél kevesebb kárt okozva együtt létezni ezzel a bolygóval, de hálisten nem okoskodja túl, csak megad(hat)ja a kezdőlöketet, úgyhogy én se fogok átmenni vegán propagandistába (legalábbis itt és most nem).
Az abszurd, lényegénél fogva, végletességével, időnkénti durvaságával ad logikátlanságában logikus választ az áligazságokkal körbekerített világképünkre a féktelen röhögés határátlépő kirobbanásával. Ennek segítségével tudjuk tudatunkat lecsupaszítani, világképünket szétfeszíteni, s egy szellemileg nyugodtabb síkon révbe érni. Nátinál jobb mestert nem is kívánhatnánk.

„Ó jaj, nekem a lábanyomom
nem túl nagyméretű.”

zamil>!
Laár András: Laár Pour L'art

Imádom, szeretem, nem egy előadást láttam, amikor ment régebben a tv-ben mindig megnéztem, de valahogy írott formában nem működött olyan jól.

Morn>!
Laár András: Laár Pour L'art

Azok közé tartozom – mint gondolom még jó sokan –, akik elmondhatják, hogy a L'art pour L'art Társulaton (is) nőttek fel. Az életem része, mindig is a volt és maradni is fog. Megszoktam, hogy van, aki nem tudja értékelni. Anyu ilyen szempontból jól járt velem, apu nem bírja, így van, akivel le tud ülni nézni. :) Hiszen elsősorban a felvételek számítanak, legalábbis nekünk. Sajnos egy estjükön sem voltam jelen. Egy majdnem sikerült, de aztán végül csak a plakátot sikerült beszereznem egy boltból, ami szintén reklámozta. Még mindig a szobám dísze, elég csak ránéznem, eszembe jutnak a poénok és már jobban érzem magam. =)
A könyvet is emiatt vettem a kezembe. Szinte mániákussá tudok válni, mikor róluk van szó. Mikor a Boborján című könyvet is először megláttam, hazajöttem, közöltem anyuval, hogy hát megvan a karácsonyi ajándékom. És tényleg meglett. :)
Persze ez a könyv nemcsak a Társulattal kapcsolatos dolgokat tartalmazza, de azért szerencsére akad benne Besenyő István is. Az öbölátúszást vártam nagyon, sajnos azt nem igazán tudta írásban visszaadni – nem is lehet, mégis egy picit csalódás volt. Emellett a többi rész is felejthetetlen, Dolák-Saly Robi pincérként, Szászi Móni, akinek megette a kezét a jeti, Pethő Zsolt, a Vértulok, no és persze Laár András mint Besenyő Pista bá végig előttem voltak és az ő hangjukon szóltak a poénok. Azért is van erejük írásban is. Nem? De!
A lírai és a prózai részek elosztása tetszett, jól van megszerkesztve a könyvecske. Egyedül a képsorokkal nem vagyok teljesen kibékülve, Tompika valahogy sosem volt a szívem csücske, itt meg pláne. De azért a „Le a szőnyeggel a csigákról!” ütött. =D
Az elgondolkoztató, komolyabb részek sem szegték kedvemet. Érdekes létszemlélete van. Engem mégsem tudott meggyőzni, például soha nem tudnék vegetáriánus lenni. Túlságosan is nagy húsevő vagyok ahhoz.
Összességében: kell. Nagyon is kell, hogy bármikor lekaphassam a polcról, borús, esős napon, hogy lebeszéljen a tócsába szaglásról.

kedaiyun>!
Laár András: Laár Pour L'art

Amikor belelapoztam a könyvbe, és láttam, hogy szerepel benne a Forróvíz-visszatérő vezeték a fűtési ellenáramú vezetékhez c. vers, azonnal tudtam, hogy kell! A 90-es években kedvencem volt a L'art pour L'art Társulat Vastyúk is talál szeget című műsora, és örömmel fedeztem fel, hogy a könyvben több, onnan ismerős írás is szerepel benne, mint az említett vers is, vagy a Buborék, a Víziló, vagy Besenyő Pista bácsi értekezése a hülyeségről. A humoros részek mellett azonban van egy kis buddhista filozófia is, minden fejezet egy elmélkedéssel zárul, mintegy levezetésképpen. Végül is ez a könyv nem a Társulaté, hanem Laár Andrásé. A 2004-es kiadást olvastam, és belelapoztam pár későbbibe is, ahol láttam, hogy bővült is új részletekkel.
Nem volt rossz könyv, egyben kicsit tömény, de részletekben szórakoztató.

>!
Jaffa, Budapest, 2004
230 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639604135 · Illusztrálta: Laár András
Nyctea P>!
Laár András: Laár Pour L'art

Imádom Laár András humorát, ebben a könyvben pedig az tetszik, hogy a humor mellett megmutatja egy kicsit a filozofikus oldalát is. Az abszurd versek, Tompikás képregények és Besenyő Pista bácsis monológok mellett olvashatunk komolyabb témákról szóló írásokat is, persze azokat is könnyed, vicces köntösbe csomagolva. Egyik kedvencem az a rész, ami arról szól, hogy minden emberben több személyiség lakik és minden helyzetben másik jön elő. „Piszmogó bácsit” és „B*sszameg Picsa Jánost” azóta is emlegetjük otthon. :D
Egy csillagot azért vonok le, mert sajnos akadnak benne fárasztó és gusztustalan részek is. De összességében egy nagyon jó kis könyv ez, amit jól esik időnként kinyitni és lapozgatni. Akihez közel áll a L'art pour L'art társulat által képviselt humor, annak mindenképp érdemes beszereznie.

bodr>!
Laár András: Laár Pour L'art

Régi dilemmám, hogy hol húzódik a határ művészet és nem-művészet között, például tud-e művészi lenni egy videoklip vagy egy reklám, és ugyanígy izgatott az is, tud-e a humor az lenni. Ó, igen.

egesfold>!
Laár András: Laár Pour L'art

Miután becsuktam a könyvet ez fogalmazódott meg: hogy lehet ennyi hülyeséget összehordani? Hogy lehet mindeközben ilyen bölcsen elmélkedni az életről? Jókat röhögtem, jókat elmélkedtem, jól szórakoztam. Há' nem? De!
Az 1 csillag levonás a rongyosra játszott jelenetek miatt van, az helyett szívesen olvastam volna „B-oldalas” Besenyő Pistát, flambérozott bio féltégla receptet, esetleg pár bölcsességet.
Kedvenc versem a embertől:

„Fáradtlila II.

Ó jaj, lelkem odvában
megdöglött a bagoly!”

OFF: kár, hogy Laár András urat már csak önálló estjén láthatom, mert a Társulatból kivált. :(

memoir>!
Laár András: Laár Pour L'art

Ó, hát róla elfelejtkeztem. Nagyon szeretem ezt a könyvet. Nem egyszerre olvastam, elejétől a végéig, hanem darabokban, és így még jobban tetszett. Ha rossz kedvem volt, elővettem, olvasgattam. Kedvenceim a Tompikás rajzok, főleg a csigás. Ja meg a jeti.

Banbocca>!
Laár András: Laár Pour L'art

Néhol elvetemült, néhol talán már túl abszurd, de teljes mértékben zseniális. Megfogtak a bölcseletek,ami valójában csak azt mondta el, amit az ember amúgy is tud, de mégis milyen jó érzés tudni, hogy nem csak ő érez-lát-gondol ugyanúgy/ugyanazt.


Népszerű idézetek

Morn>!

Tanács

Bemehet a víz
az ember orrába,
hogyha beleszagol
a járdán a tócsába.

Márpedig az nem jó
– ne csinálja senki!
Tócsaszaglás helyett
érdemesebb menni.

44. oldal, A világ száz csodája (Jaffa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: tócsa · víz
Morn>!

Ady Endre: Csoki-nász az avaron
(Írta: Laár András verse)

Két nagy mohó csoki
egymásra rádobva,
egymásra rádobva,

olvadós máz-nyákot
csuszpájzoz egymásba,
csuszpájzoz egymásba,

– flotty és flötty – vonaglik
az olvadék nyúlvadtan,
az olvadék nyúlvadtan,

egymásba átbarnul
meleg-kéj-ragacsban,
meleg-kéj-ragacsban.

Egyre totymékosabb-
lögymösebb a behnye.
… A csokikat egyébként
egy párocska feledte

maga alatt sajnos,
miközben a kertben
minimum
smároltak.

197. oldal, Gasztronómia - Csoki ciklus

Kapcsolódó szócikkek: csokoládé
5 hozzászólás
Morn>!

Víziló

A víziló is randa,
és büdös a szája,
mégse mondja mindig, hogy:
„Jegyeket, bérleteket
kérem ellenőrzésre felmutatni!”

92. oldal, Az én kis állatkertem (Jaffa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: víziló
2 hozzászólás
Morn>!

Fák, ti fák!

Ó, fák, ti fák!
Vagy inkább
ti, ti varjak!
Nem, mégis inkább
ti fák!
Vagy mégis inkább
ti varjak!
Fák!…
Varjak!…

A fene egye meg.

32. oldal, A világ száz csodája (Jaffa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: fa · varjú
6 hozzászólás
Morn>!

Ponty

Ej, de nehéz dolog a ponttyal csókolózni!
Nemcsak, mert a pontynak túl kicsi a szája,
hanem mert a ponty az nyálkás, undorító –
kihányja a belét, aki megpróbálja.

97. oldal, Az én kis állatkertem (Jaffa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: ponty
Morn>!

Döglött csoki

Ez a csoki döglött,
vagy valami efféle.
Aggódva szemlélem
már öt perce, hogy él-e?
Hátha ad valami pici életjelet:
(például) „Emberek én élek,
nehogy megegyetek!”
…de
úgy látom ez megdöglött.
Kerülget a sírás.
Búsra tátott szájam
néki örök sírt ás.

198. oldal, Gasztronómia - Csoki ciklus

Kapcsolódó szócikkek: csokoládé
Morn>!

Forróvíz-visszatérő vezeték a fűtési ellenáramú vezetékhez

Hallga csak!

Nem beléndek-lehű éj küldi ránk
– lomha pillangó képében –
iszonyú mérgű ostorát?

Vagy a szél, mint egy rozsdás vastövis,
tépi sebesre a levegő sápadt vásznait?!

Esetleg kékellő lábnyomom – e földi porban
messze-csörgedező patakként – fürdeti
juharfa képében megbúvó éjjeli árnyak
süvöltő jajszavát?!?!?

Vagy ez csak a forróvíz-visszatérő vezeték
a fűtési ellenáramú vezetékhez?

34-35. oldal, A világ száz csodája (Jaffa, 2004)

10 hozzászólás
Morn>!

Egyszer találgattam

Egyszer találgattam:
milyen is a lábam?
Utána megnéztem:
… majdnem eltaláltam!

107. oldal, Testünk titkai (Jaffa, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: láb
1 hozzászólás
Morn>!

Ajánlás

Bölcs szeretettel ajánlom, hogy a könyvet ne rakják túl közel lekváros kenyérhez, mézes bödönhöz, olvadt csokoládéhoz vagy csupor kakaóhoz, mert félő, hogy egy figyelmetlen mozdulat következményeképpen összemocskolódik a fedőlap, vagy – ha nyitva tették le a könyvet – akár a belső vékony lapok valamelyike, esetleg több is. Ez esetben magukra vessenek, ha ragacsos a papír, vagy olvashatatlanná potymokolódik az írás.

Ajánlás 2.

Praktikus nézőpontból ajánlom továbbá – feltéve, hogy az olvasó a könyvespolcára helyezi el művemet –, hogy ne szétnyíló lapjaival kifelé és gerincével befelé fordítsa, hanem ellenkezőleg: gerincével kifelé, szétnyíló lapjaival meg befelé igazítsa. Ennek több előnye van: a cím olvashatóvá válik és nem is szamárfülesedik ki a könyv még akkor se, ha kicsi gyerek, macska vagy kisebb termetű felnőtt ember mászkál fel-le a könyvek között a polcokat mintegy létrafokokként használva.

Ajánlás 3.

Nagyon ajánlom, hogy soha ne egyenek kátránypapírt! Nem jó a gyomornak, de a szájnak sem kellemes.

13. oldal, Ajánlások (Jaffa, 2004)

2 hozzászólás
Morn>!

Bár lennék…

Bár lennék fogtömés,
vagy kicsiny, rút kapszli,
vagy félig fútt luftballon,
vagy bármi…
– csak ne répa!

210. oldal, Egyéb Laárogások (Jaffa, 2004)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi Sándorné (szerk.): Kedves
Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret
Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Írtok ti így?
Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték
Heltai Jenő: Századelő
Eörsi István: Lonci narancssárgában
Karinthy Frigyes: A cirkusz / Lógok a szeren / Üzenet a palackban és más novellák
Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Babérköszörű
Csengery Bándérász: Ha feljő a Hold
Bojtár Endre (szerk.): Aki utoljára nevet