Nem ​múlok el soha 6 csillagozás

Laár András – Laár Aurél – Laár Tibor: Nem múlok el soha

Lélekvándorlásról, az ősrobbanás és a teremtés híveinek kibékítéséről és a buddhizmusba oltott tündeségről szólnak e könyv írásai. A betűszedő nagyapa, Laár Aurél, a mérnök apa, Laár Tibor és a rockzenész-művész fiú, Laár András művei – e különös Laár-trilógia darabjai – elénk tárják, miként újul meg egy elmélkedő családban generációról generációra a mohó vágyakozás a világ titkainak megfejtésére.

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
PrimRose, Budapest, 2009
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630671057

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Buddha


Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Laár András – Laár Aurél – Laár Tibor: Nem múlok el soha

Laár Aurél nagypapi fantasztikus novellájának nagyon tetszett az eleje.
Laár Tibor apuka írásának nagyon jó volt a vége.
András írása pedig elejitől a végéig önmagáért tetszett: Laár pour Laár.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Három vegetáriánus szakasza van az életemnek, a harmadik ma is tart. Hat és fél évvel ezelőtt kezdődött a legújabb kori vegetáriánus szakaszom, és valószínűleg ennek már nem lesz vége. Volt még 29 éves korom körül is egy hároméves szakasz. Tehát természetemből adódóan vonzódom ehhez, elsősorban etikai okokból, mert gasztronómiailag semmi bajom a húsevéssel. Nem gondolom azt, hogy a hús ne lenne finom, de ez nem elegendő indok arra, hogy húst együnk. Lehet, hogy az ember is finom, ki tudja? Ha az ember is finom, az még nem indok arra, hogy megegyük.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hús · vegetáriánizmus
Chöpp >!

… erősen éltem a gyanúperrel, hogy amit az emberek élet címén élnek, az egy nagy tévedés. S hiba, hogy ez így megy. Nem jól látják, hogy miként működik az élet, és ebből hibás következtetéseket vonnak le, s a hibás következtetésből természetszerűleg következik, hogy rosszul és boldogtalanul élnek.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
Chöpp >!

Jó lenne a hétköznapi életünk problémái közben rádöbbennünk, hogy mindezt mi hoztuk létre magunknak, és csakis mi változtathatjuk meg a dolgainkat.

136. oldal

eeszter>!

Nem gondolom azt, hogy a hús ne lenne finom, szerintem a hús finom, de ez nem elegendő indok arra, hogy húst együnk.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hús
2 hozzászólás
eeszter>!

Buddha: „A kételkedés kardját adom a kezetekbe, hogy elvágjátok az illúzió láncait. És amikor már elvágtátok az illúzió láncait, akkor a kételkedésben is kezdjetek el kételkedni, mert van egy pont, ahol a kételkedés rosszra visz. Amikor már a saját meggyőződéseteket, a saját igazi tapasztalataitokat kezditek el kételkedéssel vagdosni, az nem jó. Ilyenkor a kételkedés ellen kell e kardot fordítani.”

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Buddha
3 hozzászólás
Chöpp >!

… a dolgoknak nincs olyan jelentőségük, mint amilyent az emberek tulajdonítanak nekik. Se rossz, se jó értelemben.

98. oldal

Chöpp >!

Fontos, hogy érezzem, hogy az Úr és énközöttem voltaképpen nincs különbség, csak annyi, hogy Ő nélkülem és helyettem is van. És jó ez a tudat.
Én Ő vagyok, de ha én már nem az leszek, aki most vagyok, Ő akkor is Az lesz.

142. oldal Utolsó mondatok.

eeszter>!

A krisnások védelmében azonban feltétlenül el kell mondanom, hogy e vallás képviselői mára sokkal türelmesebb hozzáállást képviselnek, mint annak idején. Egyik fő előmozdítói a vallások közötti párbeszédnek, és törekszenek arra, hogy szeretetteljes kapcsolatokat alakítsanak ki a többi vallás képviselőivel, keresztényekkel, buddhistákkal és mindenkivel, aki együttműködésre hajlamos. Példamutató következetességgel járnak útjukon és sok jót adnak a mai magyar társadalomnak.

100. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kim Stanley Robinson: A rizs és a só évei
James Norbury: Az utazás
Szaszkó Gabriella: Végtelen
Janits-Szabó Virág: Örömfőzés
Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt
Papp Csilla: Minden életemben szerettelek
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A jövő az, ami lenni szokott
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Kis János: Szabadságra ítélve