Maestra (Judith Rashleigh 1.) 31 csillagozás

L. S. Hilton: Maestra

„Egy gyilkosságot végignézni nagyobb megrázkódtatás okoz, mint elkövetni.”

Judith Rashleigh keményen dolgozik, hogy vigye valamire az életben. Nappal egy tekintélyes londoni aukciósházban húzza az igát, esténként, titkos sötét vágyait éli ki. Egy nap azonban mindenre elszánt szélhámosok keresztezik az útját. Karrierjének vége, élete veszélybe kerül, menekülnie kell. A fiatal nő azonban nem hagyja magát. Bármi áron visszaszerzi azt, amit elvettek tőle. Vagy talán többet is? Judith egyre gátlástalanabbul használ ki mindenkit. Eljut a Francia Riviérára, Genfbe, Rómába, megismeri Párizs éjszakai életét, és a valódi bűnt.

A Maestra egy ellenállhatatlan erotikus thriller, egy sötét trilógia első része. Judith felemelkedését, és ámokfutását követhetjük nyomon, miközben feltehetjük magunknak a kérdést: meddig mehetünk el?

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632935829 · Fordította: Papolczy Péter
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
396 oldal · ISBN: 9789632936154 · Fordította: Papolczy Péter

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

White13>!
L. S. Hilton: Maestra

Szeretem az okos könyveket. Az okos szereplőket is. A Maestra okos könyv. Judith pedig egy okos nő. Bátor. És kegyetlen is.
Én nagyon nagyon bírom ezt a könyvet, és mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a pszichothrillereket erotikával meghintve.

kellyolvas P>!
L. S. Hilton: Maestra

Judith egy erős személyiség, nagy tervekkel indul az életben, aminek mozgatórugója a saját társadalmi előrelépése. Szegény körökből származik, egyetlen kiugrási lehetősége a szorgalmas tanulásban rejlik, aminek az iskola melletti kemény munka az ára. Kicsi kora óta rajong a művészetért, így ezt a szakmát választja, igazi szakértővé válik a festményeket illetően, és a sok tanulás a szakmai utakkal párosítva meghozza az eredményt, London egyik legnagyobb aukciós házában lesz asszisztens. De nagyon jól tudja, hogy hiába van a kisujjában a tudás, a munkatársai lenézik a származása miatt, a művészeti körökben az számít igazán, aki gazdag és jó családból való. Főnökének nem tetszik az egyik szakmai lépése, szívfájdalom nélkül kirúgja, és innentől beindulnak az események. Szerencsétlen véletlenek sodorják bajba, majd szerencsés véletlenek segítik, miközben ő maga egyre jobban belebonyolódik a pénz utáni hajszába, úgy hozza a sors, hogy ahhoz, hogy álmai valóra váljanak, emberi életeken kell keresztültaposnia.
Ha valamit tanultam Miss Marple-től, az a következő: A gyilkosság szokássá válik… Judith saját maga számára is meglepően jól viseli a többmilliós svájci bankszámla „árát”, nincs lelkiismeret-furdalása, bármilyen mélyre süllyed emberileg. A karakter egyébként számomra elfogadhatatlan, semmilyen szinten sem tudtam vele azonosulni, mint ahogy másokkal sem. Távol áll tőlem ez a világ, és Judithnak voltak olyan gondolatai, ami kifejezetten sértő volt az olvasó szemszögéből, és miután nem milliomosok olvassák majd ezt a regényt, szerintem sok ponton kiveri a biztosítékot.
A férfiak? Kegyetlenül szókimondó a főhősnőnk, ez igaz, de legalább reális képet kaptam az üzletfeleiről. Hétköznapi külsejű, emiatt valóságos, jól elképzelhető pasikról beszélhetünk, akik közül Renaud volt a legemlékezetesebb. Karakterek szempontjából tehát nem voltam túl elégedett, de azt el kell ismernem, hogy az egyébként művészettörténész szerző kedvet csinált néhány vonatkozó festmény megtekintéséhez, valamint több helyen is meglepett váratlan csavarokkal, amit nem igazán néztem ki a főhős karakteréből. Judith okos, előrelátó, jobban mondva számító, néhány lépésével kivívta az elismerésemet, ugyanakkor ezzel a szenvtelenséggel nem értem, mit akart elérni a szerző. Én szabályosan sokkot kaptam nem is egy jelenetnél, addig Judithnak maximum megremegett a szempillája, na jó a keze.
Ami viszont nagyon tetszett, az a helyszínek kiváló ismerete, érezhető a szerző magabiztossága, mint aki valóban járt és élt ezeken a helyeken. Jó érzékkel ragadta meg a városok hangulatát, kedvem lett azonnal pakolni például a római jeleneteknél. Sok remek ötletet ad a szerző, hogyan tudnám elkölteni a nemlétező millióimat csodálatos nyaralóhelyeken. Még az elején kifejezetten tetszett Judith munkájának leírása is, ahogy nyomozott az irattárakban a festményekkel kapcsolatban, a szerző érdekesnek, izgalmasnak mutatta be az aukciós házak titkait.
Huh, mindent átgondolva nagyon érdekes olvasmány volt, amit kizárólag erős idegzetű felnőtt olvasóknak ajánlanék, akik nem vetik meg a szex extrémebb formáit sem, legalábbis olvasva…

Mpattus P>!
L. S. Hilton: Maestra

Nem tudod megállni, hogy ne olvasd végig. Még akkor sem, ha taszít.

Nem fogok hazudni, ezt a könyvet egy ültő helyemben olvastam el, nem tartva eközben tíz percnél hosszabb szünetet. Tudtam, éreztem, hogyha a könyvet becsukom, akkor nem fogom újra kinyitni, mert egyszerűen nem vágyom a könyv világába, mert nem győz meg zsenijéről a szerző, mert sokszor érzem terjengősnek, sokszor pedig elnagyoltnak. Fura, de végül mégsem tudtam megállni, hogy becsukjam – inkább megszenvedtem vele, valahogy mégis ismerni akartam az események folyamát, a sorozat első részének végkimenetelét.

Teljes értékelés itt:
http://szembetuno.blogspot.hu/2016/09/maestra.html

Ács_Milán>!
L. S. Hilton: Maestra

Mielőtt kezembe vettem volna a könyvet, megnéztem az eddigi értékeléseket róla. Többen nem túl rózsás véleményeket írtak. Ennek ellenére elkezdtem olvasni a történetet, gondoltam lesz, ami lesz alapon. Aztán, ha nem tetszik maximum félbehagyom.
Meglepő módon nekem nagyon bejött ez a könyv a nagy többséggel ellentétben.
Judith egy nagyon okos nő, aki mindig tudja, hogy mit akar és tisztában van azzal is, hogy a céljait hogyan érheti el. És ehhez megvan benne a kellő mennyiségű kegyetlenség és gátlástalanság is. Profi módon oldotta meg a különböző helyzeteket és mindenből nagyon jól jött ki, eddig …
Kevés olyan krimi/thriller műfajú könyv van, ami elnyeri a tetszésemet, de ez határozottan azok közé tartozik. És nagyon kíváncsi vagyok Judith vagy Elisabeth? életének és kalandjainak további alakulására.

PapolczyPéter>!
L. S. Hilton: Maestra

@robinson,
„a fordító nevét garanciának vettem… mondjuk a lehető legjobbat hozta ki a szövegből”

köszönöm szépen a bizalmat és a méltatást, de a fordító az esetek többségében felkérésre dolgozik, ritkán van hatással arra, mit fordít.
Ettől függetlenül nem tartom értékelhetetlennek a könyvet, de tény, hogy nem az „erotika” és „thriller” vonal benne a legerősebb, bár alapvetően ezekkel a szavakkal van eladva.
A nyelvezete ugyan nem szépirodalmi, de a szórakoztató irodalom kategóriájában nem kell szégyenkeznie a stlusa, nyelvi humora miatt. Fanyar, szarkasztikus, éles, jó poénhelyzetekkel, az angol túlfogalmazás hagyományát követve.
Művészettörténet, műkereskedelem témakörben biztos tud újakat mondani nem szakmabelieknek.
És a nő érvényesülése a férfiközpontú világban is mindenképpen benne van, még ha kifogásolhatóak is a válaszok, amelyeket erre ad – ugyanakkor felmerül, hogy a válaszok kifogásolandók-e vagy a valóság.

Filomela>!
L. S. Hilton: Maestra

Ezt a könyvet se thrillerként, se erotikusként nem jellemezném. Egyik szereplőt sem kedveltem meg. Számomra a főszereplő is érdekhajhász, erkölcstelen és visszataszító. A cselekmény se fogott meg. Biztos vagyok benne, hogy a folytatását nem olvasom el.

Airyn P>!
L. S. Hilton: Maestra

Nem tudom, hányan emlékeztek rá vagy hányan láttátok az Összeomlás című régi filmet Michael Douglas főszereplésével, de amikor először láttam, emlékszem, mennyire tetszett az, hogy milyen valósághűen bemutatja egy ember idegösszeomlását a többi ember nemtörődömsége vagy épp gonoszsága miatt. Szóval amikor hasonló helyzetben érzem kicsit magam, és úgy gondolom, az egész világ ellenem fordult, gyakran eszembe jut ez a film. Valahogy így kezdődik L. S. Hilton – Maestra című erotikus thrillere is.

Az elején több minden is nagyon tetszett a könyvben, például hamar szimpatizáltam Judith-tal, aki egy aukciósházban dolgozik, festményekkel ugye, ami tőlem sem áll távol, ugyanakkor (nőként?) szinte képtelen magának elismerést kivívni a szakmában, és én már csak tudom, milyen nehéz manapság érvényesülni. Olvasóként könnyű azonosulni vele, átérezni a helyzetét, hiszen mindannyian a saját bőrünkön megtapasztaltuk már, milyen, amikor nem ismerik el a munkánkat, nem tudunk feljebblépni azon a bizonyos ranglétrán, és nem haladunk egyről a kettőre. Ezt minden ember másképp dolgozza fel, van, akit ösztönöz, de a legtöbben meghátrálnak és beletörődnek a sorsukba; valamikor harminc környékén, amikor rájövünk, hogy a fiatalkori álmainkat talán mégsem fogjuk megvalósítani, mégsem lesz álommunkahelyünk, sem tökéletes házunk, férjünk/feleségünk, életünk.

Ez tehát egy egyszerűen induló történet, ami szép lassan kezd átcsapni először erotikába, aztán zavaros vizekre evező gyilkosságok sorozatába. Önmagában azt mondanám, egy szép kerek történet, és bizonyos részeit, főleg az elejét élveztem is, de számomra egy kicsit már sok volt, talán hosszú, túlságosan szerteágazó, és amíg nem jöttem rá, hogy a szálak esetleg összefutnak, vagy közük is van egymáshoz, addig némelyiket fölöslegesen hosszúnak érzékeltem, talán ráfért volna egy kis „vágás” a történetre.

Mindazonáltal olyan szempontból legalábbis érdekes volt, hogy megfigyelhető benne a különböző társadalmi rétegek közti eltérés, mind az életmód, mint a szokás, anyagiak terén, bepillantást nyerhetünk a könnyűvérű, gazdag pasikon élősködő nők életébe, ráadásul kis mellékesként különböző gyilkosságoknál asszisztálhatunk. A vége felé már mégsem tudtam egyik oldalnak sem kifejezetten szurkolni, és bár jómagam közel állok a képzőművészethez, abban nem vagyok biztos, hogy ez mások számára is érdekfeszítő vonal lehet.

Mint mondtam, nekem leginkább az eleje tetszett, ami talán előrevetíti a jövőt, ami megérteti velünk Judith későbbi cselekedeteit. Ez a része egészen valósághűre sikeredett, tudtam utálni az egyes szereplőket és együtt tudtam élni a cselekménnyel. Végül is bizonyos szempontból érthető, ugyanakkor érdekes, hogy a főszereplő miért és melyik másik utat választotta a meggazdagodáshoz az unalmas mókuskerék helyett, miként járta be ezeket az előrevezető lépcsőfokokat, illetve, hogy mennyire képes befolyásolni, manipulálni az embereket maga körül.

Azoknak tudom ajánlani a könyvet, akik nem riadnak vissza egy kemény olvasmánytól, ami szerteágazó, és nem biztos, hogy annyira gyorsan pörög, itt az események a megszokotthoz képest lassabban bontakoznak ki. Egyik értéke azonban ezáltal éppen az, hogy sok olyan mellékinformációt tartalmaz (a művészetek terén), amit az olvasó esetleg elraktározhat az agyában, mint az alapműveltség egy kiegészítő kis elemét. Talán a szépirodalom kedvelőihez közelebb állhat a történet, a lassú folyása és szövevényes gondolatmenete miatt, mint az átlag krimikedvelőkhöz, ugyanakkor az erotikus vonalat megragadva nem kevés (megbotránkoztató?) részt is tartalmaz.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 7,5/10
Borító: 9/10 – Nekem lényegében tetszik. Egyszerű, mégis lényegre törő. Olyan ez, amikor valami „szakadás” vagy törés van a világunkban, ami megrendíti eddigi nézeteinket és más tettre sarkal. Végül is, erről szól a regény.
Kinek ajánlom: 18 felett (az erotikus és gyilkossági részek miatt) Talán a szépirodalom kedvelőinek, a kitartóknak, a művészetek vagy bonyolult, szerteágazó történet kedvelőinek. A krimis vagy erotikus vonalon utazóknak.
+ pont: Az ok-okozati összefüggésekért, legalábbis azon a vonalon, ami szépen felvezeti, Judith miért is tette meg azt, amit tett, és miként jutott el a végkifejletig.
– pont: Számomra eléggé hosszú volt, és sok mellékszálat megvágtam volna.

P_Márti>!
L. S. Hilton: Maestra

Nekem tetszett, a leírások a tájakról, az ételek, italok a gyönyörű helyszínek szórakoztattak. A festmények leírásai egyszerűen pazarok voltak. A művészeti vonal nagyon is illett ebbe a könyvbe. A képeket egymás után megkerestem és tökéletesek vltak a könyvbéli leírások.
Az hogy Judith sorjázza a hullákat érdekes, okos nőnek van beállítva, kissé szürreális, bizarr a történet, de határozottan szórakoztató volt számomra. Tény hogy bosszú, szenvedély, sznobság, pénz, gyermekkori trauma, vágyak, célok, minden vegyül ebben a könyvben. Könnyen olvasható, izgalmas is, könnyed nekem, erősebb thrillerekhez vagyok szokva, de most pont ilyenre vágytam és ez a könyv megadta nekem. Kezdem is a második részt, mert kíváncsi vagyok a folytatásra. Szókimondó, erotika is van benne, nem is finomkodik, de nem primitív. Tehát jöhet a következő, remélem hasonlóan jó lesz!

Agnes_Baranyai>!
L. S. Hilton: Maestra

Remek krimi. Van benne minden ami egy jo krimihez kell. Gyilkossag, menekules, muveszet, penz es sex.
Sexy, buja, elet szagu de megis egy nagyon mas vilag mint amihez szoktunk.
Kulon plusz pont, hogy a tortenet elejen Londonban pont azon a kornyeken jar ahol dolgozom. Onnan veszi az ebedet, ahol en a reggeli kavem veszem. Imadok igy olvasni konyveket, hogy pontosan tudom merre jar a fohos.
Mar kezdem is a kovetkezo reszt.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Ha valaki megkérdezi, hogyan kezdődött, őszintén azt tudom felelni, egy véletlennel.

11. oldal

1 hozzászólás
Mpattus P>!

Egyvalamit egészen biztosan megtanultam az életben, az ember hiába teszi alacsonyra a lécet. Meggyőzöd magadat, hogy ne várj semmit, de amikor megkapod a semmit, észszerűtlen csalódást érzel.

Mpattus P>!

Valahol egyszer azt olvastam, az emberek sokkal kevesebbet izgulnának azon, mit gondolnak róluk mások, ha tudnák, milyen ritkán gondolnak róluk bármit is.

robinson P>!

Ráértem. Vettem egy Gala magazint, egy üveg Eviant és egy doboz Marlboro Lightot, leültem a nyitott újsággal az ölemben, és a napszemüvegem mögé bújva egyik cigiről gyújtottam a másikra.

123. oldal

robinson P>!

Anyám nem volt iszákos. Többnyire bejárt a munkahelyére, ahol az adott hónapban éppen alkalmazták; többnyire felkelt reggel.

120. oldal

robinson P>!

Vettem egy életre elegendő kasmírt a szivárvány minden árnyalatában, vettem egy krepp vászon Vuitton esőkabátot, és egy tökéletes, gesztenyebarna, krokodilbőr Prada füles táskát.

148. oldal

Mpattus P>!

Ha valaki mássá akarsz átvedleni, a magány jó kiindulópont.

Mpattus P>!

És a kultúra nem más, mint a fontos dolgok ismerete. Ez akkor is így van, ha az emberek szeretik megjátszani, hogy mindez nem számít. Ez az álláspont pont annyira ostoba, mintha azt mondanánk,a szépség nem számít. És ha az ember fontos dolgokkal akarja magát körülvenni, be kell jutnia azok körébe, ahol ezeket birtokolják. Mivel az alaposság sosem árt, bármikor jól jöhet, ha az ember tudja, mi a különbség az örökletes és a tiszteletbeli őrgróf között.

robinson P>!

Találtam egy tárcát, abban hitelkártyát, jogosítványt, néhány ötveneuróst, és egy Tiffany ezüst pénzcsipeszt.

117. oldal

robinson P>!

Kivettem a Chanel táskákat saját elegáns kis szatyrukból, és begyömöszöltem az utazótáskáinkat, majd a logóval ellátott tasakokat viszszaraktam legfelülre.

118. oldal


A sorozat következő kötete

Judith Rashleigh sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ker Dukey – K. Webster: Pretty Broken Dolls – Tönkretett babácskák
Baráth Viktória: A főnök
Mira Sabo: Játékszerek
Meghan March: Buja éjszakák
Audrey Carlan: Lélek
Csöndes éj
Mercèdes Rheinberger: Ártatlan vagyok
Diana Hunt: Őrület határán
Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd