A ​tűzpróba (Emily 1.) 116 csillagozás

L. M. Montgomery: A tűzpróba L. M. Montgomery: A tűzpróba

Emily Starr szeretett édesapja haláláig nem tudja, mi a magány. Noha otthon tanul és játszópajtásai nincsenek, a könyvekben talál barátokat, elnevezi kedvenc fáit és növényeit, s úgy beszél hozzájuk, mintha barátok volnának. Amikor teljesen elárvul, anyja szőrösszívű rokonai sorshúzással döntik el, ki viselje gondját az érzékeny és gazdag képzelőerővel megáldott tizenegy éves kislánynak. Így kerül „nem szívesen látott” rokonként a New Moon farmra. A romantikus természetű, ám szókimondó Emilynek nem csupán a vaskalapos Elizabeth nénjével, de komiszkodó osztálytársaival is meggyűlik a baja. Akkor kezdenek jobbra fordulni a dolgok, amikor összebarátkozik a féktelen temperamentumú Ilsével, Teddyvel, a művésszel és Perryvel, a világot bejárt tengerésszel.

Eredeti megjelenés éve: 1923

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
174 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708051 · Fordította: Loósz Vera
>!
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639153141 · Fordította: Loósz Vera

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Emily Byrd Starr · Ilse Burnley · Dr. Allan Burnley · Elizabeth Murray


Kedvencelte 18

Most olvassa 2

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Gazella
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Ez nem egy cuki mesekönyv, hanem tele van izzó szenvedéllyel, de nem olyan kockahasborítós-könyves formán, hanem érezhetően ebben a történetben írta meg magát Montgomery a leginkább. Anne története ehhez képest jólfésült, és csordogál, mint egy szelíd patak. Emilyé viszont a vulkánok vidéke, nem tudod, melyik sorban tör ki. Olyan hatással volt rám ez a könyv, amire egyáltalán nem számítottam. Teljesen megőrjített az a sok érzelem és indulat, amit Montgomery belegyömöszölt úgy, hogy a kiadó azt legyen képes beleírni, „tízéves kortól”, és sokan mások se vegyék észre.

A villanás! Én is ismerem a villanást. Olyan jó, hogy másoknak is létezik.

A fél pont levonás nem is Montgomerynek jár, hanem Loósz Verának és a szerkesztőnek. Miért ő fordította? Tele van egyáltalán nem odaillő kifejezésekkel és magyartalanságokkal. Ő az a fordító, aki elérte azt, hogy idegesítsen a fordításában a Büszkeség és balítélet, pedig amúgy a kedvenc könyvem. (Szenczi Miklós tolmácsolásában.) És az Emily során is többször kizökkentett az elrontott szavakkal, mondatokkal.

Az meg már gondolom a szerkesztő hibája, hogy tele van felesleges vesszőkkel (az Emily-levelekben kihagyott vesszőket az elbeszélő részekbe gyömöszölték???) és mindenféle szerkesztési hibával. Az Anne-könyvekben ilyet nem tapasztaltam. Szomorú, hogy az Emily hemzseg ezektől.

Na de mindezek ellenére is remek ez a könyv, de aki olyan érzékeny, mint én, az csak vigyázva olvassa, mert el fogják ragadni az indulatok.

A kék borító nagyon illik hozzá.

Egyébként éjszaka és hajnalban szoktam olvasni, szopiztatás közben, ez még varázslatosabbá tette, főleg, hogy viharok is voltak…

24 hozzászólás
>!
BeliczaiMKata P
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Megismerjük Emilyt, aki árván marad, és sorshúzással döntik el, melyik családtaghoz kerüljön. Ez sokáig mély sebeket hagy a lelkén, de új barátai és az írás szeretete sokat jelent számára.

>!
White13
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Egészen kicsi voltam még, amikor Montgomery könyve a kezembe került- Anne története. Folyamatosan szereztem meg a sorozat részeit, akkoriban (na jó, most is) drága mulatságnak számított egy könyv megvásárlása, ráadásul lövésem sem volt, hogy ez sorozat. (nem volt internet, ahonnan kiguglizhattam volna)

Ennek köszönhetően sok-sok éven át kísért a történet, vele együtt nőttem fel, és a mai napig szívesen veszem a kezembe az éppen aktuális, rám is vonatkoztatható részeket. ;) (amúgy vagy milliószor olvastam a sorozatot újra, és újra)

Emily történetét is megkaptam régen, de valamiért csak a második részt. :) így őt nem ismertem meg kellően anno, nem gyermekként nőtt a szívemhez, de jó úton halad felé…:)

Imádom Montgomery stílusát, az egész világot, amit megteremtett, egy egészen távoli helyen, Kanadában. Szeretem, ahogyan leírja a tájakat, ahogyan fogalmaz, a különleges elnevezéseket. Mindig megnyugszom tőle, szebbnek látom a világot, élvezem a nyugalmat, amit árasztanak a könyvei.

1 hozzászólás
>!
Amrita I
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Mintha minden eddig olvasott Montgomery-könyv csupán a vázlata lenne ennek. Nem tudom, milyen sorrendben születtek, de mintha az írónő csupán felkészült volna a többivel ennek a megírására. Benne van minden szokásos, árva kislány, álmodozás, ősök, barátság… De minden sokkal jobban a helyén van, és a szívemnek annyira kedves tündérvilág sejtetése egészen fantasztikusan szép. Egy konkrét, tündéreket megjelenítő fantasy nem tudott volna ennyit adni, mint Emily álomvilága, az elnevezett fákkal, Szélasszonnyal, és a cicákkal, akik biztosan beszélgetnek a kislánnyal, aki tündérekkel fogócskázik és még a füle is hegyes. Imádom. És a neve… Emily Byrd Starr. Madár is, csillag is. :) Sose nőj fel kicsi Emily.

ó. a problémám a dologgal: a fülszöveg. miért kell „elkényeztetett” nek titulálni szegény Emilyt? nekem ez rögtön valami kevéssé szimpatikus, sótlan valakit sejtet holott ő minden csak nem az. mintha egy Ruth vagy egy Elizabeth néni írta volna azt a fülszöveget.

4 hozzászólás
>!
Filippino
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Tündéri történet és egyben komoly is. Arra számítottam, olyan lesz, mint az Anne vagy a Váratlan utazás/Avonlea-i krónikák sorozatok, de másabb volt, és ennek örültem, annak ellenére, hogy meglepődtem. Sokkal több volt a leíró jelenet, kép, mint pl. a cselekvés, de el lehetett merengeni ebben a csodaszép világban. Montgomery önéletrajzi ihletésű műve egyszerre szomorú és szívet simogató.

>!
Szivecskedo P
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Kellett egy kis idő, míg nem Anne-utánzatként tekintettem rá, és nem bosszantottak a viasszatérő Montgomery-elemek, de aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy nem szeretném letenni, hogy nagyon jó olvasni és ugyanolyan kellemes a hangulata, mint az Anne köteteknek. Azt hiszem, Montgomery-nek jobban áll, ha sorozatot ír, nem szóló-regényt.
Az elején persze sírtam. Borzasztó sírós lettem, mióta anya vagyok. (Még sírósabb, mint azelőtt.)

>!
Szédültnapraforgó
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Annyira nem vagyok meghatódva a könyvtől, sokkal jobbra számítottam:( Kissé csalódás volt, annyian dícsérték. Sokszor a Váratlan utazás jutott eszembe, a szereplők iszonyúan emlékeztettek az ottaniakra (Elizabeth-Hetti King, Laura-Olivia, Emily-Sarah) Egyenlőre nem fogok neki a második résznek, még gondolkodom, hogy olvasom-e tovább.

3 hozzászólás
>!
Droci P
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Csalódtam is, meg nem is. Nem igazán érzem úgy, hogy bárkit sikerült is kiismernem az olvasás alatt, minden szereplő távol maradt a lelkemtől, még kicsi Emily is. Jimmy kuzin tetszett a legjobban talán, de mindenki körül még egy burkot érzek, amit nem teljesen sikerült lehántani. A tájleírásokat még mindig imádom, ezért kedvencem Montgo minden könyve, mert ilyen érzékletesen még senki se adta vissza nekem. A leveles részeken egy kicsit ingattam a fejem, talán Emily elmélyedhetne a helyesírási szótár nézegetésében. Alapvetően tetszett, folytatom is nemsokára (ha már úton van az utolsó része is végre hozzám), de még nem tudom, hogyan is álljak igazán ehhhez a sorozathoz. Az biztos, hogy Anne-t nem sikerült felülmúlnia és kíváncsi vagyok Pat hogyan produkál Emilyhez képest :)

5 hozzászólás
>!
Mircsi 
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Valahogy gyerekesebb volt, mint ahogy emlékeztem, remélem a további részekben azért lesz fejlődés. Egyébként nagyon jó, maga a történet is, meg az is, hogy Kanadába tudom képzelni magam…

>!
csokitorta
L. M. Montgomery: A tűzpróba

Hihetetlen, hogy hatalmas L. M. Montgomery-rajongó létemre eddig még nem volt szerencsém az Emily sorozathoz. Bár igaz, hogy nem ez számít az írónő leghíresebb történetének, azért mégis jelentős helyet foglal el regényei között. Ebben az évben mindenképp szerettem volna bepótolni ezt a hiányosságomat, így nem haboztam, mikor megláttam a könyvtár egyik polcán az első részt.
Emlékszem, pár éve beleolvastam, de akkor nem nagyon nyerte el a tetszésemet. Elég lehangoló tragédiával kezdődik, ez pedig nagyon elbizonytalanított, ugyanis Montgomery számomra nem a szomorú cselekmény miatt a kedvencem. Akkor nem is próbálkoztam vele többet, most viszont nem hagytam annyiba a dolgot, már csak azért sem, mert kíváncsi voltam, hogy a melankólikus hangulat jellemző lesz-e a többi fejezetre is. Baljós előérzetem szerencsére nem igazolódott be, de muszáj beismerni, hogy egyáltalán nem olyan felhőtlenül vidám könyvről beszélhetünk, mint amilyenek az Anne Shirley, vagy Váratlan utazás (Az arany út, A mesélő lány) kötetek.
Bővebb értékelés: http://varazstinta.blogspot.hu/2018/02/uj-kezdet-new-mo…


Népszerű idézetek

>!
Droci P

– Én nem akarok plántálást és azt sem akarom, hogy jó dolgom legyen – sírta reszkető ajkakkal Emily. – Én…én azt akarom, hogy szeressenek.

26. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Nagyon kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek. Az előítéletek hordaösztöne munkálkodik bennük a kívülállókkal szemben, és élvezik a könyörtelenségüket.

108. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Akkor ér véget a élet romantikája, amikor a férjed először hív „Mamának”.

23. oldal (Loósz Vera fordítása)

Kapcsolódó szócikkek: Nancy Priest
5 hozzászólás
>!
Droci P

Gyerekjáték a sötétség meg a koboldok, ha társaságban van az ember. Bezzeg egy szál magában!

7. oldal

>!
Moncs

Sosem tudhatja az ember mire képes, amíg ki nem próbálja.

>!
Kisanna

Ez a ház egykoron tevékeny menyasszonyoknak, anyáknak, feleségeknek adott otthont, s még mindig körüllengte szerelmeik és életük atmoszférája, amit mindeddig nem száműzött Elizabeth és Laura vénkisasszony-korszaka.

86. oldal

>!
Saoirse

– Csukd be az ajtót, Emily! – dörögte szigorúan. – Ne feledd, hogy mostantól kezdve nem nyúlhatsz olyasmihez, ami nem a tiéd.
– Azt hittem, a könyv mindenkié – felelte Emily.
– A mi könyveink nem – közölte Elizabeth néni olyan képzetet keltve, mintha a New Moon-beli könyvek valami külön kasztot képviselnének.

76-77. oldal

>!
m0soly

– Emily Byrd Starr, ezt a saját kútfejedből merítetted?

126. oldal

1 hozzászólás
>!
Szédültnapraforgó

Ilse filozófiája szerint a tegnap és a ma két teljesen más dolog. Emily kénytelen-kelletlen magáévá tette ezt a filozófiát. Nyilvánvalónak látszott, hogy Ilse legalább annyira nem tehet a dühkitöréseiről, mint arról, hogy vidám és kedves legyen vele. Emilyt, aki hajlamos volt rá, hogy egy darabig elrágódjon a dolgokon, meghökkentette, hogy Ilse látszólag abban a pillanatban elfelejtette a veszekedést, amint vége volt. Kissé zavarba ejtő, ha az egyik percben kígyónak és krokodilnak nevezik, a másikban pedig ölelgetik és drágámozzák az embert.

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emily Byrd Starr · Ilse Burnley
>!
Lahara ISP

És ott volt a »villanás« is. sosem tudta, mikor érkezik, ám az esélye és a várakozás állandóan izgalomban tartotta.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emily Byrd Starr

A sorozat következő kötete

Emily sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szili Leontin: Katinka
Z. Tábori Piroska: Új utak
Altay Margit: Erzsébet férjhez megy
Alena Santarová: Kata, Katrin, Katinka
Maria Krüger: Nagyanyáink idején
Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt
Elza Wildhagen: A kis makrancos házassága
Elizabeth Lenhard: A megdöbbentő eltűnés
Holly Goldberg Sloan: 7esével
Christopher Paul Curtis: Bud vagyok, uram!