Folytonos ​közegek elektrodinamikája (Landau-Lifsic: Elméleti fizika 8.) 0 csillagozás

A ​Landau-Lifsic: Elméleti fizika című könyvsorozat kötetet a világ legkiválóbb elméleti fizika tankönyveinek tartják. A kötetek soraiból utolérhetetlen egyszerűséget és elevenséget érezhet az olvasó.
Ez a könyv az V. kötetként megjelent Statisztikus fizika 1. rész folytatása, és a IX. kötetbe azért került, mert megértéséhez szükség van a VI-VIII. kötetekben tárgyalt ismeretekre is. A kötet az anyag kondenzált állapotának kvantumelméletét foglalja össze. Az elmélet L. D. Landau és P. L. Kapica kísérleti felfedezései nyomán ma már a modern elméleti fizika önálló fejezetét alkotja: a kvantumfolyadékról és spektrumáról alkotott elképzelések adják meg a makszroszkópikus testek kvantumus leírásának az alapját.
A modern statisztikus fizika matematikai eszköztárának elválaszthatatlan része a Green-függvények módszere, mert ezek a függvények közvetlenül meghatározzák a test elemi grjesztésének spektrumát. Helyet kap a kötetben a makroszkópikus testek Green-függvényeinek… (tovább)

A ​Landau-Lifsic: Elméleti fizika című könyvsorozat kötetet a világ legkiválóbb elméleti fizika tankönyveinek tartják. A kötetek soraiból utolérhetetlen egyszerűséget és elevenséget érezhet az olvasó.
Ez a könyv az V. kötetként megjelent Statisztikus fizika 1. rész folytatása, és a IX. kötetbe azért került, mert megértéséhez szükség van a VI-VIII. kötetekben tárgyalt ismeretekre is. A kötet az anyag kondenzált állapotának kvantumelméletét foglalja össze. Az elmélet L. D. Landau és P. L. Kapica kísérleti felfedezései nyomán ma már a modern elméleti fizika önálló fejezetét alkotja: a kvantumfolyadékról és spektrumáról alkotott elképzelések adják meg a makszroszkópikus testek kvantumus leírásának az alapját.
A modern statisztikus fizika matematikai eszköztárának elválaszthatatlan része a Green-függvények módszere, mert ezek a függvények közvetlenül meghatározzák a test elemi grjesztésének spektrumát. Helyet kap a kötetben a makroszkópikus testek Green-függvényeinek módszere is. E módszereket a szerzők az izotrop kvantumfolyadékok példáján mutatják be, mert lényegük itt jelenik meg a legegyszerűbben, a térbeli inhomogenitások, különféle részecskék jelenléte stb. által okozott bonyodalmak nélkül. A szupravezetés mikroszkópikus elméletét is hasonló okok miatt mutatják be a szerzők az izotrop, gyengén kölcsönható Fermi-gázban, eltekintve a kristályrács jelenléte és a Coulomb-kölcsönhatás okozta bonyodalmaktól.
Végül ebben a kötetben találják az olvasók az anyagi közegekben fellépő elektromágneses, ill. hidrodinamikai ingadozások elméletét is.
A kötet igen érdekes és tanulságos, teljesen kidolgozott feladatokat tartalmaz, amelyek az elmélet alkalmazásait tárják elénk.
A könyvet fizikus hallgatók, kutatók, a statisztikus fizika elmélete iránt érdeklődő olvasók számára ajánljuk elmélyült ismeretszerzés céljából.
Az eddig megjelent kötetek: I. Mechanika; II. Klasszikus erőterek; III. Kvantummechanika (nemrelativisztikus elmélet); IV Relativisztikus kvantumelmélet; V. Statisztikus fizika 1. rész; VI. Hidrodinamika; VII Rugalmasságtan.