Küzdelem ​Erdélyért 3 csillagozás

a magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940–1944 között
L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért

E ​könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak” számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 2013
336 oldal · ISBN: 9789630593069

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Creusa>!
L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért

L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért a magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940–1944 között

Néhol ismétlések vannak , -talán olyan mintha oldalszám növelése céljából-
Ami nagyon tetszett a rengeteg idézet az alátámasztáshoz , forrásmegjelölésekkel.Nagyon sok olvasottságot igényelt az elkészítése.
A téma pedig szerintem nagyon érdekes, a két ország viszonya egyrészt egymáshoz és a második világháborúhoz, a cél pedig Erdély.


Népszerű idézetek

Creusa>!

A román szerzők túlnyomó többsége a „bécsi diktátum” – „dictatul de la Viena” – megjelölést használta. A magyar történetírásban ezzel szemben a semlegesebb „döntőbíráskodás”, illetve a „második bécsi döntés” fogalma honosodott meg. Szembetűnő, hogy a két ország historiográfiájában nem azonos súllyal szerepelt a kérdés. Míg ugyanis Magyarországon ez távolról sem került a legújabb kori történeti kutatások homlokterébe, egészen más hangnem jellemezte viszont a 80-as években megjelent román munkákat amikor is a hivatalos propaganda egyik legfőbb jellemzőjévé a magyarellenesség vált. A pártközpont által irányított román történetírás egyik legkedveltebb témája lett Észak-Erdély 1940–1944 közötti sorsa: a „fasiszta bécsi diktátum” éles elítélése, valamint az észak-erdélyi „horthysta-fasiszta terror” "gaztetteinek" leleplezése, a tárgyilagosság és a saját múlttal való szembenézés kísérlete nélkül.

19. oldal

L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért a magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940–1944 között


Hasonló könyvek címkék alapján

Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában
Horváth Jenő (szerk.): Királyok könyve
Gyulai György – Demkó Attila: Napról napra Trianon
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Bánffy Miklós: Huszonöt év
Raffay Ernő: Balkáni birodalom
Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség
Pataki Tamás: Hazatért Hungária
Balázs D. Attila – Pataki Tamás: Elrabolt Hungária