Ezekkel a 18+ karikás történetekkel egyébként bizalmatlan vagyok, mert nem igazán tudom összepárosítani a fejemben az erőszakot és az erotikát, de akárcsak anno, az Ha én lennék te vagy A vadember esetében, úgy itt is kellemeset csalódtam.
A Fenevad nagyon tetszett, főleg a háromnegyede, mert a vége felé már nekem is túl szirupos és kevésbé reális szintet ütött meg, mégsem tudtam letenni.
Tényleg szerettem, pedig vannak bőven hibái.
A főszereplő férfi bérgyilkos, embereket öl pénzért, habár az írónő azzal próbálja menteni őt, hogy csak bűnösöket végez ki. Vannak itt bőven erkölcsi és morális kérdések, több tucat, lehet gondolkodni, hogy hasonló helyzetben mi hogyan reagálnánk ha megtudnánk, hogy kiszemeltünk egy igazi gyilkos?!
Imádtam, hogy már az első perctől kezdve kiválóan működött a kémia a szereplők között. Lizzie és Brochan párosa egyszerűen elvarázsolt és a legvégéig nem eresztett.
Skócia, az erdők, a kastélyok, kunyhók és lankák, no meg a teljes felföld pedig totálisan lenyűgözött.
A szerző elképesztően írt a tájról, a kis skót faluról, a helyi szokásokról, az ételekről és babonákról. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire átjött ez a ködös, zöldellő hangulat, ahol tényleg elhihettük, hogy a fák közül mindjárt tündérek vagy éppen egy farkasember bukkan elénk.
Negatívumként azt mindenképpen ki kell emelnem, hogy egy idő után sajnos eléggé elrugaszkodtunk a realitás talajáról. Értem én, hogy Lizzie teljesen odáig volt Brochan-ért és valamilyen szinten megértette őt, de amikor a férfi bevallotta, hogy emberek megöléséből keresi a kenyerét, a nő majdhogynem megvonta a vállát, sőt, egyszer még azt is megkérdezte, hogy jól men-t e munka? Számomra ez nagyon hihetetlen, már-már hiteltelennek bizonyult.
A 424 oldal egyébként nagyon hamar elrepült, pörögtek a lapok, főleg azért, mert két szemszögből követhettük nyomon az eseményeket. Mindig történt valami izgalmas és érdekfeszítő.
A stílus szókimondó, sok benne a káromkodás és Brochan igencsak nyersen, szókimondóan beszél, a szexjelenetek pedig vadak, de ez teljesen rendben van egy ilyen típusú kötetnél.
Tényleg voltak utalások kedvenc mesémre, A szépség és a szörnyetegre, de retellingnek azért nem mondanám.
Ennél is bővebben: https://klodettevilaga.blogspot.com/2021/09/konyvkritik…