Trust ​– Bizalom 85% 327 csillagozás

Ez a történet most nagyon jól esett a lelkemnek. Az írónő Stage Dive sorozatát is nagyon szerettem és ez ezzel a történettel sincs másképp. Komoly témákat dolgoz fel, a szópárbalyok és poénok ellenére is érződik a néhol komor és súlyos hangulat. A könyv is ékes bizonyítéka annak, hogy a ”gyerekek” milyen kegyetlenek tudnak lenni.
Edie és John kapcsolatára igaz a klisé, miszerint minden rosszban van valami jó.
John az egyik legédesebb rosszfiú, akiről olvastam. Egyáltalán nem bántam, hogy Edie-vel való kapcsolata fokozatosan alakult ki, hogy megvoltak a szintlépések spoiler. Edie mindazok ellenére, amin átment is próbálta megőrizni a józan eszét. Tetszett, hogy igazi ”tökös” csajszi volt és ki tudott állni magáért ha a helyzet megkívánta.
Külön plusz pont, hogy az írónő nem a ”tökéletes” lányról ír a történetben. Hanem egy sokkal valódibb, kicsit husisabb csajsziról, akiről nem kell minden egyes oldalon azt olvasnunk milyen bomba alakja van, hibátlan bőre bla bla bla… mint ha csak most lépett volna ki valamelyik divatcég magazinjából.
Tetszett, hogy az írónő ezzel is próbálta hangsúlyozni mennyire fontos, hogy elfogadjuk saját magunkat, szeressük és becsüljük azt, akik vagyunk, hogy nem szabad engedni a társadalmi sztereotípiáknak, elnyomásnak. Még ha nem is hisszük mindig el, de bizony vannak személyek az életünkben, akiknek úgy vagyunk tökéletesek, ahogy vagyunk. És ez az, ami igazán számít!

Az első fejezettől kezdve megfogott ez a könyv, de Kylie Scott ezzel a könyvével alaposan meglepett. Ez a könyve eltért az eddig tőle megszokott műfajtól. Tetszett, hogy Edie és John között olyan „mondhatni” tragikus kötelék alakult ki, amit csak ők értettek. Hiszen csak ők tudják, min mentek keresztül. Tetszett a két nagyon fiatal főszereplő találkozása is, amely megteremtette kettőjük között egy barátság, majd a későbbiekben valami sokkal többnek az alapját. Tehát egy szép szerelem volt az övéké, amely egy tragédiával kezdődött. Szívesen olvastam volna még Edie-ről és Johnról.

Rá kellett jönnöm, hogy ez a „tini dráma” világ már nem nekem való…
Próbáltam én szeretni, de nagyon untatott.

Csak azért a 4 csillag mégis, mert ettől még nem egy rossz könyvről van szó.
Tetszett , hogy egy teltebb lány volt a főszereplő és az is ahogy kiállt magáért.
Humor is sokat dob rajta.

Komoly témákat, gondolatokat jelenített meg a könyv, de mégsem volt túlontúl nyomasztó. Kylie Scott nagyon jól beleszőtte ezeket a komolyságokat, miközben humorral és könnyen szerethető karakterekkel építette fel a könyvet. A cselekmény pörgött, könnyen is olvastatta magát. Külön tetszett hogy a szereplők kapcsolat fokozatosan alakult át barátságból szerelemmé.
Az izgalmas kezdés és jó folytatás miatt, a könyv végét én egy picit össze csapottnak éreztem, de ennek ellenére szerintem ez egy jó kis könyv volt.

Tetszett az alap koncepció. Az is szimpatikus volt, hogy Edie nem egy szupermodell, tökéletes Barbie baby volt, hanem egy „túlsúlyos” tini. John egy édes rosszfiú, aki amúgy mindenkit levesz a lábáról. Sajnálom, hogy olyan körülmények között kellett megismerkedniük, mert egy ilyen terhet nem igazán lehet teljesen feldolgozni. Viszont enélkül a tragédia nélkül nem biztos, hogy találkoztak volna. Szóval így kellett lennie

Nekem ebben a műfajban a Pushing the Limts az etalon, ezért 4, 5 csillag jár a könyvnek. Dráma itt is volt, és elég kemény témát feszeget, de a női főszereplő nagyon furcsa volt. Edit/Edie egy husis kis könyvmoly, aki csöndes és visszahúzódó, a könyvek, a filmek és a sütik világában él. Addig, amig az a bizonyos esemény meg nem történik vele. Bátrabb, sőt vakmerőbb lesz, és kiáll magáért, bár az önbizalma nem nő meg. Ezért nem vesz észre sok mindent maga körül, főleg, ami a fiúkat illeti. Johnnal való kapcsolata is olyan, mint a hullámvasutazás, hol lent, hol fent, egészen a végéig. De a vége off mindent vitt.

Régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, nem is értem, hogy miért a The Rich Boy -t választottam helyette. off Edie és John tökéletesen tökéletlen szereplők voltak, borzasztóan kedveltem őket és nagyon tetszett a kapcsolatuk lassú kibontakozása. Az írónő (ezúttal) ügyesen kezelte a komolyabb témákat is, gondolok itt Edie túlsúlyára, valamint John drogos hátterére. Annyira beleéltem magam a sztoriba és Edie helyzetébe, hogy úgy éreztem, mintha az öklöm vágta volna képen Kara-t. :) A könyv végét könnyen és hamar megjósoltam, de ettől függetlenül, az utolsó oldalig élveztem az olvasást.

Hát fura egy könyv volt. :D
Szerintem ez a könyv egy kicsit pöttyöt tévesztett, vagyis én a végére sem jöttem rá, hogy miért lett vörös pöttyös. Oké, hogy rá van írva, hogy 16 éves kortól, meg, hogy gimiben játszódik, de akkor sem.
Edie-t egyáltalán nem tudtam megkedvelni. Tele volt komplexusokkal, értem, hogy túlsúlyos, de akkor csak nyafogni kell és nem tenni ellene és tovább enni és nem mozogni. Nekem ez új. És mi az, hogy 17 évesen ciki ha valaki szűz, jézusom. Ha például egy 16éves lány olvassa, akinek nincs önbizalma és nem szarja le a dolgokat, mit szűrhet le belőle? Az anyukája meg egy kicsit sok volt. Túl sok.
John-t viszont megkedveltem. Nagyon tetszett, hogy a trauma után amit átéltek, hogy változott jó irányba az élete.
És amúgy örülök, hogy a végére minden rendben lett az életükkel. :)
A fordításról, meg inkább ne is beszéljünk :D spoiler
A borító viszont jó pont :D
Szóval a könyv tele volt komplexusokkal és szürreális helyzetekkel. Egynek elment, de biztos, hogy nem olvasom újra.

Ez a könyv a tipikus bemegyek a könyvesboltba és az első könyvet megveszem, amit meglátok. Nálam ez volt a Trust – Bizalom esete. Nem agyaltam, nem olvastam róla semmit, csak megvettem. Nagyon jó döntést hoztam. Többször kellene ilyet csinálnom. :D

A könyv egy olyan hatásos jelenettel nyit, ami azonnal odaragasztja az olvasó kezébe a könyvet és gyakorlatilag letehetetlenné teszi azt. Tetszett, hogy Edie nem az a klasszikus ételemben vett tökéletes főszereplő csajszi. John egy környezete által alul értékelt figura, akinek igazi, mély, őszinte a lelke. Tetszett, ahogy együtt tudtak fejlődni, amennyire a helyzetük engedte át tudták segíteni a másikat a traumán.
Hang és Anders nagyon cuki mellékszereplők voltak. Róluk is szívesen olvasnék egy történetet.
A könyv egy majdnem annyira durva jelenettel zárul, mint amivel nyit, így egyfajta morbid keretet ad az egésznek. Szerettem Ediet és Johnt együtt. Jó kis párost alkotnak, csak azt sajnálom, hogy a történet vége kicsit lezáratlan nekem. Mármint félreértés ne essék. Kerek, nem függővéges, csak én kicsit nagyobb kifejtést vártam. Mindettől függetlenül jó kikapcsolódás volt.

Jól lett megírva, csak nekem a történet nem tetszett. Ez a saját problémám tudom. Az írónő még így is kedvenc. Ez után is fogok olvasni tőle, sőt újraolvasni is.
Az eleje nekem nehezen indult be. Kicsit lassan vetettem bele magam. A főszereplő páros szerethető. Így talán egy kicsit könnyebb.