Trust ​– Bizalom 86% 143 csillagozás

Ez a történet most nagyon jól esett a lelkemnek. Az írónő Stage Dive sorozatát is nagyon szerettem és ez ezzel a történettel sincs másképp. Komoly témákat dolgoz fel, a szópárbalyok és poénok ellenére is érződik a néhol komor és súlyos hangulat. A könyv is ékes bizonyítéka annak, hogy a ”gyerekek” milyen kegyetlenek tudnak lenni.
Edie és John kapcsolatára igaz a klisé, miszerint minden rosszban van valami jó.
John az egyik legédesebb rosszfiú, akiről olvastam. Egyáltalán nem bántam, hogy Edie-vel való kapcsolata fokozatosan alakult ki, hogy megvoltak a szintlépések spoiler. Edie mindazok ellenére, amin átment is próbálta megőrizni a józan eszét. Tetszett, hogy igazi ”tökös” csajszi volt és ki tudott állni magáért ha a helyzet megkívánta.
Külön plusz pont, hogy az írónő nem a ”tökéletes” lányról ír a történetben. Hanem egy sokkal valódibb, kicsit husisabb csajsziról, akiről nem kell minden egyes oldalon azt olvasnunk milyen bomba alakja van, hibátlan bőre bla bla bla… mint ha csak most lépett volna ki valamelyik divatcég magazinjából.
Tetszett, hogy az írónő ezzel is próbálta hangsúlyozni mennyire fontos, hogy elfogadjuk saját magunkat, szeressük és becsüljük azt, akik vagyunk, hogy nem szabad engedni a társadalmi sztereotípiáknak, elnyomásnak. Még ha nem is hisszük mindig el, de bizony vannak személyek az életünkben, akiknek úgy vagyunk tökéletesek, ahogy vagyunk. És ez az, ami igazán számít!

Tetszett az alap koncepció. Az is szimpatikus volt, hogy Edie nem egy szupermodell, tökéletes Barbie baby volt, hanem egy „túlsúlyos” tini. John egy édes rosszfiú, aki amúgy mindenkit levesz a lábáról. Sajnálom, hogy olyan körülmények között kellett megismerkedniük, mert egy ilyen terhet nem igazán lehet teljesen feldolgozni. Viszont enélkül a tragédia nélkül nem biztos, hogy találkoztak volna. Szóval így kellett lennie

Régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, nem is értem, hogy miért a The Rich Boy -t választottam helyette. off Edie és John tökéletesen tökéletlen szereplők voltak, borzasztóan kedveltem őket és nagyon tetszett a kapcsolatuk lassú kibontakozása. Az írónő (ezúttal) ügyesen kezelte a komolyabb témákat is, gondolok itt Edie túlsúlyára, valamint John drogos hátterére. Annyira beleéltem magam a sztoriba és Edie helyzetébe, hogy úgy éreztem, mintha az öklöm vágta volna képen Kara-t. :) A könyv végét könnyen és hamar megjósoltam, de ettől függetlenül, az utolsó oldalig élveztem az olvasást.

"2021 első könyvének ezt választottam, és úgy érzem, nem is dönthettem volna jobban.
Edie és John története nem merül ki a szokásos gimis l'amour-ban, hiszen már a megismerkedésük pillanatában komoly döntéseket kell hozniuk. Ez igazából megpecsételi a sorsukat, és habár számítani lehetett a pozitív végkifejletre, mégis drukkoltam, hogy ez a két, lelkileg megviselt tini egymásra találjon. Azt viszont ki kell hangsúlyoznom, hogy ez a borító teljesen elüt a könyvtől, szóval ez alapján ne ítéljétek meg, és adjatok neki egy esélyt, mert megéri. :)"

Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2021/01/kylie-scott-…

Hogyan lehet feldolgozni egy halálközeli élményt? Mennyire látod tőle más színben a világot és miként változtatja meg az életed? Erről szólt ez a regény, Kylie Scott pedig nem csak elgondolkodtatott a soraival, hanem a karakterivel is szerelembe estem.

És bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez egy halálosan komoly könyv, de az írónő itt is hozta a rá jellemző finom humort, az imádnivalóan kerge mellékszereplőket és az olyan édes, romantikus jeleneteket, amitől elolvadt a szívem. Az biztos, hogy ez a könyv felkerül az év végi kedvenceimet tartalmazó toplistára.

Bővebben a blogomon:
» http://sorok-kozott.hu/2020/11/konyvkritika-kylie-scott…

Egyszerre volt nyomasztó és szórakoztató, ami eléggé meglepett, ugyanakkor nagyon feldobta a hangulatomat a történet vége! Akármennyire is megrázott az eleje, odáig voltam a lehetetlennek tűnő páros összebarátkozásáért, a közös lelépéseikért, majd az egymáshoz vezető útjukért. Kifejezetten cuki lett a vége.

Szerettem olvasni, és nem csak azért, mert nagyon izgalmas a története vagy mert jól van megírva, hanem mert a főszereplő egy teltebb lány. Súlyosan alulreprezentáltak a young adult irodalomban a testesebb karakterek, akik ugyanúgy lehetnek összetettek, humorosak, őszinték, beszólogatósak és traumatizáltak, mint a vékony lányok.

Bővebben…
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2020/11/kylie-sco…

Borítómustra: https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2020/11/boritomus…

Nem az első könyvem volt ez az írónőtől. Olvastam már a Stage Dive sorozatot, ami annak idején nagyon tetszett. Már jó pár fejezetet elolvastam ebből a regényből, amikor szembesültem vele, hogy ez a regény merőben más lesz, mint a sorozat, mind műfajilag, mind kategóriájában is. Ekkor már nem szerettem volna félbehagyni, de lehet, hogy jobb lett volna.
Olvasás közben rájöttem, hogy ezek a 18 éves fiatalokról szóló történetek már nem nekem valók… talán túl öreg vagyok már ezekhez. :-(
Nem igazán tudtam megkedvelni a szereplőket, sem Edie-t, sem Johnt. Persze belegondoltam azért abba, hogy egy ilyen tragédia, amivel már az első oldalakon szembesül az olvasó, mennyire kihat egy ember további életére. Ez miatt sajnáltam ezeket a fiatalokat. De ezen kívül nekem nem igazán mozgatta meg a fantáziámat ez a történet.
Bármennyire is megjavult John, bennem egy csomó ellenérzést váltott ki, hogy fiatal kora ellenére mivel is „foglalkozott”. Nem hiszem, hogy ez követendő példa lenne a vele egykorúak számára.
Összességében egyszer olvasós és hamar felejthető történet volt ez most számomra.

Viszonylag ritkán olvasok ilyesmit, de az írónő elég populáris – én pedig nem olvastam még tőle –, a fülszöveg pedig nagyon felkeltette az érdeklődésem. Gyorsan, még az elején be kell vallanom, hogy azért olvastam végig egyszerre, mert tudtam, ha leteszem, akkor többet nem fogom tudni rávenni magam arra, hogy befejezzem. A könyv szintje megmaradt a ponyvánál, és abból sem az igényes fajtánál.
A történet nem volt rossz. Az elejét kifejezetten élveztem, és vártam, hogy egy ilyen indítás után hogyan alakul a szereplők kapcsolata. Kifejezetten tetszett, hogy ezúttal nem egy csinibaba karaktert kaptunk, de aztán az összes Mary Sue tulajdonságot sikerült felmutatnia, ami miatt nem tudtam igazán megkedvelni. A cselekményszál pedig akkor vesztette el végképp az érdeklődésem, amikor megtörtént a testi kapcsolat a főszereplők között. Az egész olyan érzelemmentes, essünk túl rajta, oszt’ jól van úgy hatást keltett, szomorú, hogy néhány fiatal így vélekedik erről. A nyelvezet sem tetszett, bár érezhető volt, hogy nem igazán az én korosztályomnak szól már, így ezt hajlandó vagyok elengedni.
A szereplők közül egyik sem került be a kedvencek közé. John tipikus jó útra tért rosszfiú, Edie pedig a lány, akivel bárki azonosulni tud, akinek van egy kis önbizalomhiánya – vagy nagy. Valahogy olyan üres volt az egész. Számomra valahogy hiányoztak az érzelmek, pedig éppen ezekről kellett volna szólnia. Csalódás volt.
Egyelőre stand alone regényként jegyzik, de van egy olyan érzésem, hogy előbb-utóbb folytatást fog kapni a sok nyitva maradt kérdés miatt.

A történet maga nagyon erős. A szereplők is megnyertek maguknak. Beszippantott. Csupán egyetlen dolog zavart, nem hiszem, hogy 18 éves lánnyal így viselkedne egy szülő. Szobafogság? Korán hazamenni? Furcsa .
Egyébként kiválló volt.

Jaj, jaj! Ez most nehéz lesz. A Stage Dive sorozatot imádtam az írónőtől. Ezért ezt is nagyon vártam. Nagy valószínűséggel már velem van a baj, öreg lettem a tini könyvekhez. Az alap történet jó, az elejét kifejezetten élveztem. Még a mondanivalója is jó volt ( fegyvertartás, kábítószer, erőszak, verbális bántalmazás) oké, de nekem valahogy nem hiányzott, ez a duci lány szituáció. Tudom, ez is üzenet, de nekem ez nem hiányzott. Nekem olyan hihetetlen, hogy egy duci lány, aki soha nem követett el erőszakot, hirtelen másokat kezd el gyepálni. De ami a leginkább zavart, tök érzelemmentes volt az egész. Le volt írva ugyan, hogy Edie odáig van John-ért, de nem éreztem. A srácról még ennyit sem mondhatok el. Amikor megtörtént köztük az a bizonyos testi kapcsolat… hát mit mondjak? spoiler De romantikusra sikeredett. Csalódott vagyok, de valószínűleg tényleg velem van a baj. Kinőttem a poros pöttyös könyvekből.