2017 ​– Hőhullám New Yorkban (Aliens versus Predator 0.) 77% 60 csillagozás

Nagyjából 120 oldalnyi szöveg 300 oldalra szétterítve: kicsi könyv, nagy betűmérettel, széles margókkal, lazára vett tördeléssel (sokszor pár betű kerül csak át egy új sorba), pongyola szerkesztéssel. Mégis olyan tartalmat nyújt, amit élmény olvasni! Nosztalgikus, gyermeki lelkesedést ébresztő élményt, szórakoztató, akciódús, szívből fakadó rajongói csemege ez. Szántai Zsolt regénye leginkább a második Predator mozifilmet idézi hangulatában és cselekményében – ami nem véletlen, hiszen tényleges elemeket vett át és vitt tovább onnan (Mike Harrigan nyomozó a főhős), elegyítve a Betondzsungel (kép)regény elemeivel, LA helyett NY a helyszín, 20 évvel később. Katonák, kiabálás, fegyverropogás, láthatatlan ragadozók, idegen technológia, véres halálok. A többi magyar alkotásban is felsejlenek átívelések: a mozifilmek közvetlen folytatása a Új vadászok (Mike Harrigan, Leona Cantrell és Dutch Schaefer közös kalandja 1998-ban), de a két magyar AvP regény (A kelepce, A túlélők) már a 2017-es hőhullámkor történtekre utal vissza. Egyik sem kánon, együtt mégis egy szerethető saját (h)univerzumot alkotnak.

A cím remekül megragadja a Predator-sorozat lényegét: a lények nagyon meleg időszakban jönnek vadászni, mert ilyen közegben érzik magukat otthon. Érdekesség, hogy maga az éghajlati jelenség egyáltalán nem elrugaszkodott, efelé tart a világ: link Hangulatával, humorával, pörgős jeleneteivel érdemben tesz hozzá a filmélményekhez, még ha a vadászok inkább mészárosok, és a szereplők kibontására csak földönkívüli fémeszközök által kerül is sor.

Íme egy példa arra, hogy a „fanfiction” néha jobb, mint az eredeti. Valójában nem először olvastam ezt a könyvet (sem), de megint magával ragadott, beszippantott. Vannak hibái, ez tény. Viszont a mai napig úgy gondolom, ez egy baromi jó, teljesen hiteles Predator regény annak ellenére is, hogy ma már tudom, Szántai Zsolt nem fordította, hanem ő maga írta. Nekem 5-ös! :)

Olvastam már AvsP regényeket magyar szerzőtől, melyek kicsivel tudtak többek lenni, mint hagyományos trash történet. Erről az opuszról ez nem mondható el, viszont azért rossz sem volt. Tipikus ’90-es évek akció film feeling. Rajongóknak ajánlott.

Meglepetés volt a könyv, mert végre egy jól elkapott hangulat.
Igazi akciófilm feelingem volt.
Kifejezettem élveztem, nagyon jó atmoszférát teremtett meg az író.
Van benne pár furcsaság és talán hiba de sebaj, a könyv nagyon élvezhető így is.
Itt jóval több ragadozó jelenik meg és szó szerint garázdálkodik az egész városban, elég sok hullát hagyva maguk után, miközben alapból is megy a harc az utcákon.
A város önmagában egy lehangoló pöcegödör, ami forralja a harcokat…a karakterek teljesen jók ide és a humor is előkerül, szóval szerintem nagyon jól sikerült kis történet lett!

Ha nem tudnám, hogy ez a könyv nem tartozik a hivatalosan kiadottak közé, simán elhinném hogy ez a folytatása Harrigan és a vérszomjas idegen románcának. Kifejezettem élveztem, mivel sikerült neki pontosan ugyanazt az atmoszférát megteremtenie, mint amilyen az eredeti regényben/filmben volt.
Megvannak a maga buktatói és furcsaságai. Ami nekem nagyon szembeötlő volt, az a hatóságok jelenlétének a hiánya. Az egész városban idegenek garázdálkodnak, ráadásul igencsak feltűnően. Nem hiszem el, hogy nem szúrtak nekik szemet.
Ami pedig nagyon tetszett az az volt, hogy ténylegesen az egész város változott át harctérré, és végre „nemcsak egy nyavalyás” predator volt a bűnös.
Eddig ez a legjobb magyar fanfiction, amit olvastam.

A 2017 – Hőhullám New Yorkban az a Predator történet, amit egész eddig kerestem. Ki gondolta volna, hogy éppen egy magyar szerző regényében találom meg?
A könyv abszolút hozza a 80-as évekbeli akciófilm hangulatot. Igaz ez az új, illetve visszatérő szereplőkre, helyszínekre, fegyverharcokra és az általános, megállíthatatlan tesztoszteron-áradatra. Kifejezetten tetszett, hogy végre feltűnt a színen Harrigan is. A második film vége után jó volt látni legalább könyv formában az ígért újabb leszámolást.
Minden nagyobb lett ebben a könyvben: több ragadozó, több hulla az utcákon, és egy lassan kialakuló háború az emberiség és a lények között. Nem várt bónuszok voltak a (gondolom folytatások céljából) felépített történeti elemek, mint a szindikátus, a technológiai előrehaladások stb.
Megvannak a Betondzsungeles áthallások, de a kezdés után nem sokszor vettem észre őket, és alapból annyira más irányba ment Szántai Zsolt, mint Nathan Archer, hogy felismerhetetlen a végeredmény.
Volt talán egy esemény a könyvben, ahol nagyon felhúztam a szemöldököm spoiler , de ezen kívül ízig-vérig az a sztori volt, amire mindig vágytam: Megelevenítette a filmeket, de mégis valami újat adott. Ha a többi rész is legalább ilyen jó, könnyen lehet, kiderül, hogy a legjobban sikerült Alien\Predator trilógia magyarok tollából származik!

2017 Hőhullám New Yorkban! Váó! Simán a legjobb volt az eddig olvasott Predator regények közül. Ha lenne a Predatornak harmadik része valami ilyesminek képzelném el( bár még mindig nem késő, hogy leforgassák).
A könyv hangulata végig tökéletes volt. Ahogy a történet különböző hátborzongató helyszíneken keresztül mutatja be a „jövő” New Yorkját, (temető, őrültek háza, hullaház) olyan érzésem támadt, hogy a „jövő” nem is olyan fényes. Az utcák sötétek, a közbiztonság nulla körüli, az éjszakai utakat motoros bandák uralják… Megfelelő díszletek, a Ragadozók harmadik ámokfutásához.
A lehangoló környezetet viszont kellőképp ellensúlyozza a karakterek epés humora, akik bármikor készek úgy odaszúrni egymásnak, hogy nem tudja az ember, hogy ezen most sírjon vagy nevessen. Külön kiemelném Kajmán Ördög és Bazi Bohóc kűzdelmét ami szerintem az egyik legmulatságosabb része lett a regények.
Emellett nem is tudom hogyan, de a könyvben helyet kapott egy Morrison vers és egy Doors idézet is amivel sikerült méginkább a szívembe lopja magát eme remekmű.
Öt csillag, s remélhetőleg a folytatás is lesz ilyen jó.

Igazi érdekesség volt ez a könyv. Aztán miután elolvastam és utánanéztem, kiderült, hogy ez igazából nem is hivatalos Predator könyv, hanem „rajongói” alkotás. Egy magyar fickó írta álnéven. Ennek ellenére legalább olyan jó volt, mint a két első ragadozó könyv. Tök jól bele lettek építve a korábbi részek cselekményei ebbe a könyvbe. És persze a könyv saját történései is izgalmasak, kellően véresek és néhol rejtélyesek voltak. A vége pedig igazán pofáraesős volt.

Ez a regény méltó folytatása a két klasszikus filmnek.Egyszerűen nincs benne unalmas rész, aki egyszer belekezd, nem tudja abbahagyni.A legjobban az tetszett, hogy több jelenet a Predatorok szemszögéből mutatja az eseményeket, meg az, hogy olyan dolgokra is választ kapunk, amik a filmekből nem derültek ki.
Viszont az első két film ismerete mindenképpen szükséges hozzá.

Szerencsémre ez egy önálló darabként is megállja a helyét, mivel csak nemrég jöttem rá, hogy megvan az előző rész is. Valahogy nem voltam kibékülve a sok káromkodással és a nemtörődöttséggel az emberi halálok iránt. Jobb lett volna ha több leírás és részlet van a ragadozókról.