Utópia ​14 38 csillagozás

Kurt Vonnegut: Utópia 14

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikor ​a General Electric Corporation egykori sajtófelelőse 1950-ben a szabadúszó élet mellett döntött, hogy magazinokban publikált novelláival szűkös megélhetést biztosítson magának, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejében, hogy fél évszázad múltán a Második Világháború utáni amerikai regényirodalom egyik meghatározó alakjaként fogják számon tartani.
A tömörséget igénylő, csattanóra kiélezett rövid történetekben tökélyre vitt írásmód visszaköszön Vonnegut nagyobb lélegzetű írásaiban is, sőt, akár egyik stílusjegyének is tekinthető, de az első regény megalkotásakor még kevésbé merészen merített ebből a forrásból.

Az Utópia 14 cselekménye bevallottan Aldous Huxley Szép új világának történetvezetését követi, Vonnegut ugyanakkor azzal menti magát – mintha szükség lenne erre! –, hogy Huxley viszont Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című regényéből kölcsönzött ihletet a cselekményhez.

Az Egyesült Államokban 1952-ben megjelent Utópia 14 (a közismertté vált, vagyis nem a… (tovább)

Utópia és Gépzongora címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1952

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kossuth Fantasztikus Sorozat Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 1972
342 oldal · keménytáblás · Fordította: Vajda Gábor · Illusztrálta: Würtz Ádám

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

daney>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

Ha már szóba került a fülszövegben Huxley, akkor azt kell mondjam, ezt a meccset Huxley nyerte. Ez a Vonnegut (még) nem az a Vonnegut, aki első számú kedvenc íróm. De ettől még szép, értékes, elgondolkodtató munka – csak épp e témát jobban is megírták már mások.

tominho68>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

Nehezen lendültem bele, nekem kicsit hosszúnak tűnt az új világrend bemutatása, de elfogadom, hogy a könyv megjelenése idején igenis szükség volt az eljövendő alapos bemutatására. Aztán meg furcsa érzéseim támadtak, hiszen a múltban íródott a mű egy olyan jövőről, amit – legalábbis egy részét – a mában azért a saját bőrünkön is megtapasztalok. És itt elsősorban nem az ilyen-olyan kütyüket nyomkodókra, az okostévékre-mosógépekre-hűtőkre gondolok, hanem inkább arra, hogy vannak önjelölt, vagy épp választott (…) megmondóemberek, akik úgy vélik, jobban tudják, hogy nekem mi a véleményem, mi tetszik, mit kell utálni és egyáltalán, ki az ellenségem. Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyok elégedve. (Egy büdös, nagy túrót!)

Nokimaki>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

Érdekes… letehetetlen… Nem szeretnék így élni, a gépek világában. Az utolsó pillanatig szurkoltam Proteus doktornak, és társainak.
Kár, hogy hiába volt a küzdelem. A pusztítás után maguk a lázadók kezdték helyreállítani a gépeket. De így mi értelme volt? Semmi. Csak rohanunk saját végzetünk felé…

blianhun>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

A többi könyvéhez képest szokatlanul komoly, de attól még jó.

lilijan>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

élvezetes olvasmány, tanulságos olvasmány, elgondolkodtató és szorongató olvasmány, és épp tegnap néztem a neten azt a folyadékkezelő automatát, ami azt csinálja, amit én. csak sokkal gyorsabban.

4 hozzászólás
Folyóvíz>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

Vonnegut első regénye, megjelent Utópia és Gépzongora címen is. Lehet, hogy irodalmilag nem annyira értékes, de engem nagyon-nagyon elgondolkodtatott. És nálam ez a könyv legfontosabb mércéje.

1 hozzászólás
Galambdúc>!
Kurt Vonnegut: Utópia 14

Huxley híres könyvével majdnem egy időben olvastam, és legalább olyan érdekes gondolatokat vet fel az emberiség jövőjével kapcsolatban. Ez is eléggé pesszimista mű, de valahol mindig megcsillan a reménysugár, és jó tudni, hogy lesznek páran, akik túlélik a menetrendszerűen bekövetkező hanyatlást.


Népszerű idézetek

daney>!

Az emberek, úgy látszik, természetüknél fogva csak akkor lehetnek boldogok, ha olyan tevékenységbe vonják be őket, amelyben hasznosnak érzik magukat. Ezért vissza kell adni nekik az ilyen tevékenységekben való részvétel jogát.

Rits>!

Szépségesen egyszerű képet alkottak maguknak a haladás vezérei. Mintha egy hajós úgy akarna megszabadulni gondjaitól, hogy kiradírozza térképéről a zátonyokat.

220. oldal

daney>!

Erénynek kell tartani a tökéletlenséget, mert az Ember nem tökéletes, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani a gyarlóságot, mert az Ember gyarló, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani a nem teljes hatékonyságot, mert az Ember nem kifogástalanul hatékony, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani, hogy a szellemi tündöklést butaság kíséri, mert az Ember hol tündöklő szellemű, hol pedig buta, és az Ember Isten teremtménye.
Lehet, Önök nem értenek egyet azzal az ódon és vitatott tétellel, hogy az Ember Isten teremtménye.
Én azonban sokkal indokoltabbnak tartom ezt, mint a törvénytelen technológia fejlődésébe vetett korlátlan hitet, amely szerint az ember csak avégre van a földön, hogy létrehozza önmaga tartósabb és hatékonyabb mását, s ennél fogva kiirtsa önmaga további létezésének minden jogosultságát.

1 hozzászólás
Nokimaki>!

Nem a tudás okozza a bajt, hanem az, amire használják.

93. oldal

daney>!

Visszaadjuk a szaros világot a szaros népnek.

daney>!

…olyan népszerű volt itt a fapép, festék, víz és narancs jellegű ízesítő keveréke, akár egy nimfomániás az Amerikai Légió valamelyik gyűlésén.

daney>!

Pault zavarta, hogy olyan nyíltan beszélt az érzelmeiről. S maga sohase használt volna egy barátjához fűződő érzelmeinek leírására ilyen szavakat: szeretet, érzelem és hasonlók, amelyek általában ifjú és tapasztalatlan szerelmesek szótárába illettek. Nem homoszexuális hajlam volt ez, csupán egy fegyelmet nem ismerő ember baráti érzelmeinek kifejezése olyan korban, amelyben a férfiak zöme láthatóan szörnyen félt attól, hogy akárcsak egy másodperc töredékéig is buzinak tartsák.

daney>!

A fiam ügye el van intézve.
– Igazán? Örömmel hallom.
– Igen, ma reggel felakasztotta magát a konyhában.
– Szent egek!
– Igen, elmondtam neki, amit tegnap magától hallottam, és annyira elvesztette a bátorságát, hogy feladta a küzdelmet. Így a legjobb. Túl sokan vagyunk.

daney>!

– Kell valami ezeknek a gyökértelenné vált embereknek, és az egyház nem tudja megadni, vagy ők nem tudják magukévá tenni azt, amit az egyház kínál. Az egyház azt mondja, elég, ami van, és ezt mondja a Biblia is. Az emberek azonban azt mondják, hogy nem elég, és az a gyanúm, hogy igazuk van.
– Ha annyira szerették a régi rendszert, miért elégedetlenkedtek annyit, amikor még volt munkájuk?

daney>!

– Úgy érti, hogy ez az ember a nép lelki szükségleteinek figyelembevétele nélkül kormányoz? – kérdezte suttogva Khashdrahr.
– Nincsenek vallási kötelezettségei, legfeljebb egészen általánosak, jelképesek – felelt Halyard, s közben azon tűnődött, egyáltalán mi a fenét csinálhat az elnök. Az EPICAC XIV meg az Országos Ipari, Kereskedelmi, Távközlési, Élelmezési és Energiaellátási Testület tervez meg mindent, gondolkozik mindenről. És a személyzeti gépek ügyelnek rá, hogy minden fontos kormányzati munkára a legjobb közhivatalnokok kerüljenek. Minél többet gondolt Lynn vastag fizetési borítékjára, annál dühösebb lett, hiszen mást se kellett tennie ennek az átkozott fajankónak, mint felolvasni, amit állami események alkalmából a kezébe adtak. És csak megfelelő áhítattal és tisztelettel kellett viselkednie, ahogy most is mondta, az egyszerű, buta emberek nevében, akik megválasztották, a bölcsességet pedig, ami egyenes vonalú beszélőkéjén kijött, máshonnan táplálták ebbe az élő hangdobozba.


Hasonló könyvek címkék alapján

Isaac Asimov: Én, a robot
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Philip K. Dick: Szárnyas fejvadász
H. G. Wells: Az időgép
Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Robert Merle: Állati elmék
George Orwell: 1984
Marissa Meyer: Scarlet
Lois Lowry: Az emlékek őre