Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Utópia 14 39 csillagozás

Mikor a General Electric Corporation egykori sajtófelelőse 1950-ben a szabadúszó élet mellett döntött, hogy magazinokban publikált novelláival szűkös megélhetést biztosítson magának, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejében, hogy fél évszázad múltán a Második Világháború utáni amerikai regényirodalom egyik meghatározó alakjaként fogják számon tartani.
A tömörséget igénylő, csattanóra kiélezett rövid történetekben tökélyre vitt írásmód visszaköszön Vonnegut nagyobb lélegzetű írásaiban is, sőt, akár egyik stílusjegyének is tekinthető, de az első regény megalkotásakor még kevésbé merészen merített ebből a forrásból.
Az Utópia 14 cselekménye bevallottan Aldous Huxley Szép új világának történetvezetését követi, Vonnegut ugyanakkor azzal menti magát – mintha szükség lenne erre! –, hogy Huxley viszont Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című regényéből kölcsönzött ihletet a cselekményhez.
Az Egyesült Államokban 1952-ben megjelent Utópia 14 (a közismertté vált, vagyis nem a… (tovább)
Utópia és Gépzongora címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1952
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kossuth Fantasztikus Sorozat Kossuth
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 21
Kívánságlistára tette 16

Kiemelt értékelések


Nehezen lendültem bele, nekem kicsit hosszúnak tűnt az új világrend bemutatása, de elfogadom, hogy a könyv megjelenése idején igenis szükség volt az eljövendő alapos bemutatására. Aztán meg furcsa érzéseim támadtak, hiszen a múltban íródott a mű egy olyan jövőről, amit – legalábbis egy részét – a mában azért a saját bőrünkön is megtapasztalok. És itt elsősorban nem az ilyen-olyan kütyüket nyomkodókra, az okostévékre-mosógépekre-hűtőkre gondolok, hanem inkább arra, hogy vannak önjelölt, vagy épp választott (…) megmondóemberek, akik úgy vélik, jobban tudják, hogy nekem mi a véleményem, mi tetszik, mit kell utálni és egyáltalán, ki az ellenségem. Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyok elégedve. (Egy büdös, nagy túrót!)


Érdekes… letehetetlen… Nem szeretnék így élni, a gépek világában. Az utolsó pillanatig szurkoltam Proteus doktornak, és társainak.
Kár, hogy hiába volt a küzdelem. A pusztítás után maguk a lázadók kezdték helyreállítani a gépeket. De így mi értelme volt? Semmi. Csak rohanunk saját végzetünk felé…


élvezetes olvasmány, tanulságos olvasmány, elgondolkodtató és szorongató olvasmány, és épp tegnap néztem a neten azt a folyadékkezelő automatát, ami azt csinálja, amit én. csak sokkal gyorsabban.


Vonnegut első regénye, megjelent Utópia és Gépzongora címen is. Lehet, hogy irodalmilag nem annyira értékes, de engem nagyon-nagyon elgondolkodtatott. És nálam ez a könyv legfontosabb mércéje.


Huxley híres könyvével majdnem egy időben olvastam, és legalább olyan érdekes gondolatokat vet fel az emberiség jövőjével kapcsolatban. Ez is eléggé pesszimista mű, de valahol mindig megcsillan a reménysugár, és jó tudni, hogy lesznek páran, akik túlélik a menetrendszerűen bekövetkező hanyatlást.
Népszerű idézetek




Erénynek kell tartani a tökéletlenséget, mert az Ember nem tökéletes, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani a gyarlóságot, mert az Ember gyarló, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani a nem teljes hatékonyságot, mert az Ember nem kifogástalanul hatékony, és az Ember Isten teremtménye.
Erénynek kell tartani, hogy a szellemi tündöklést butaság kíséri, mert az Ember hol tündöklő szellemű, hol pedig buta, és az Ember Isten teremtménye.
Lehet, Önök nem értenek egyet azzal az ódon és vitatott tétellel, hogy az Ember Isten teremtménye.
Én azonban sokkal indokoltabbnak tartom ezt, mint a törvénytelen technológia fejlődésébe vetett korlátlan hitet, amely szerint az ember csak avégre van a földön, hogy létrehozza önmaga tartósabb és hatékonyabb mását, s ennél fogva kiirtsa önmaga további létezésének minden jogosultságát.




Pault zavarta, hogy olyan nyíltan beszélt az érzelmeiről. S maga sohase használt volna egy barátjához fűződő érzelmeinek leírására ilyen szavakat: szeretet, érzelem és hasonlók, amelyek általában ifjú és tapasztalatlan szerelmesek szótárába illettek. Nem homoszexuális hajlam volt ez, csupán egy fegyelmet nem ismerő ember baráti érzelmeinek kifejezése olyan korban, amelyben a férfiak zöme láthatóan szörnyen félt attól, hogy akárcsak egy másodperc töredékéig is buzinak tartsák.




Közben Hacketts arra gondolt, hogy a hét végén egyedül marad a körletben, amikor mindenki más kimenőt kap, mert reggel az ellenőrzésnél, miután feltörölte és gumihengerrel végigdörzsölte a padlót, lemosta az ablakot a priccsénél, elsimította a takarót, és meggyőződött róla, hogy a fogpasztatubusát a borotvakrém tubusától balra helyezte el, és mindkét tubus kupakja a faltól kifelé mutat, és az összehajtott zoknik szára a ládájában felfelé néz, és a kincstári csajkája meg a kincstári bögréje meg a kincstári kanala meg a kincstári villája meg a kincstári kése ragyog, a fapuskáját kiviaszolta, a fémszerkezeteket utánzó részeket kisuvickolta, a cipőjét kifényesítette, a priccs alá tett kimenőcipőjét végig befűzte és bekötötte, ruhadarabjai – két olajbarna ing, két olajbarna nadrág, három khaki ing, három khaki nadrág, két halszálkás ing, két halszálkás nadrág, tábori zubbony, olajbarna ünneplőzubbony, olajbarna esőköpeny – az előírt sorrendben lógnak a vállfákon, továbbá minden zsebet kiürített és begombolt, akkor a szemlét tartó tiszt odajött hozzá, és azt mondta:
– Hé, katona, nyitva van a slicce, nem kap kimenőt!




Az is munka, hogy felkelsz az ágyból! Az is munka, hogy elveszed az ételt a tányérról, és a szádba rakod! De kétféle munka van ám, kölyök, munka és kemény munka. Ha ki akarsz ugrani, ha piacra akarsz dobni valamit, akkor kemény munkára van szükség. Szemelj ki valami lehetetlent, és tedd meg, vagy maradj hülye csavargó egész életedre. George Washington idejében is mindenki dolgozott, de George Washington keményen dolgozott. Shakespeare idejében is mindenki dolgozott, de Shakespeare keményen dolgozott.
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? 88% ·
Összehasonlítás - Aldous Huxley: Szép új világ 87% ·
Összehasonlítás - Isaac Asimov: Én, a robot 89% ·
Összehasonlítás - Ray Bradbury: Fahrenheit 451 88% ·
Összehasonlítás - Robert Merle: Állati elmék 84% ·
Összehasonlítás - Octavia E. Butler: Átváltozás 85% ·
Összehasonlítás - H. G. Wells: Az időgép 80% ·
Összehasonlítás - Philip K. Dick: Transz 66% ·
Összehasonlítás - Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1. 90% ·
Összehasonlítás - Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal 88% ·
Összehasonlítás