Isten ​hozott a majomházban! 106 csillagozás

Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban! Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

„Íme Kurt Vonnegut rövidebb munkáinak áttekintő seregszemléje, noha Kurt Vonnegut még nagyon is itt él közöttünk. Jócskán Vonnegut volnék továbbra is. Valahol Németországban csordogál a Vonne-patak. Különös nevemet erről a patakról kaptam. 1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást.” Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.

Majomház címmel is megjelent.

Eredeti mű: Kurt Vonnegut: Welcome to the Monkey House

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2016
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278209 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor
>!
Maecenas, Budapest, 2007
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632031729 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor

Enciklopédia 5


Kedvencelte 10

Most olvassa 6

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
mezei P
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Szeretem Vonnegutot. Három könyv (Utópia, Az ötös számú vágóhíd, Isten hozott a majomházban!) elolvasása után nem mondhatnám magam Vonnegut-szakértőnek, de…. szeretem. Vonnegutot, mint írót. És Vonnegutot, mint embert. Csupán három könyv után is érezhető, hogy mennyire szereti az embereket. És mennyire szereti az életet. És hogy egyáltalán nem ítélkezik. A humora pedig…., nem is tudom. Talán szarkasztikus. Talán nem. Talán abszurd. Talán nem. Mindenesetre élő, érthető, találó, de semmi esetre sem bántó.

Az Isten hozott a majomházban! c. novellaválogatás már az Előszóval megfogott. És nem is nagyon eresztett. Nálam a végső lökést a Hosszú út az örökkévalóságba c. novella adta meg. Akkor döntöttem el (nem volt nehéz), hogy ez a könyv öt csillagot fog kapni, függetlenül a folytatástól, amikor azt a novellát olvastam. Ez egy egyszerű szerelmi történet. (Már amennyiben elfogadjuk, hogy létezik egyszerű szerelem.) És szent meggyőződésem, hogy akármelyik másik író sima egyszerűséggel a drámai hatás kedvéért egy tragikus véget írt volna befejezésül. De nem Vonnegut. Ő nem félt romantikusnak lenni, ő simán bevállalta a boldog véget. És így lett tökéletes a novella. És rá is térnék még arra, hogy miért is tetszettek annyira ezek az írások. Mert abszolút tükrözik az író pozitív életszemléletét. A legtöbbnek igenis jó befejezése lett. Amelyiknek mégsem, akkor is olyan katarzist élünk át elolvasásuk után, ami inkább felemel, mint letaszít.

Nem szeretném elemezni ezeket a novellákat. Nem is értek hozzá, de – és ez a kötet egyik erőssége, – ezt megteszi helyettem Szántó György Tibor az Utószóban. És ahogy ő is mondja: „A világirodalom egyik legkiválóbb mesélője tanít, oktat és nevel bennünket. Továbbá nevettet, vigasztal, szórakoztat, gondolkodásra, önvizsgálatra kényszerít.” A legkülönbözőbb történetekkel találkozunk: vannak viccesek, szomorúak, elgondolkodtatóak, meghatóak, izgalmasak. És Vonnegut tényleg nagy mesélő. El tudom képzelni, ahogy ül a széken, a cigarettafüstben alig látszódik, csak a szeme mosolyog, és mesél. És én hallgatom a különös történeteit, csak hallgatom, és várom, hogy jöjjenek értem, és elvigyenek végre a Tralfamadorra.

>!
NannyOgg SP
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Szerencsére a fejemben az összes Vonnegut-novella egy nagy salátástálban pihen, aminek következtében totál nem emlékszem, melyik válogatáskötet melyiket tartalmazza, és így néha az őszinte meglepetés erejével hat, hogy „jéé, az esélykiegyenlítős novella* is ebben van, de jó!”. A salátástál ezen szegletében vannak igazi roppanós-édeskés bébispenya-levelek, mint a Hosszú út az örökkévalóságba és a Kísértés kisasszony, és földes zamatú mángold, pl. a Holnap, holnap, holnap vagy a Viselésre alkalmatlan. Találtam benne rukollát is, ami pedig nem egy közönségkedvenc, de én nagyon szeretem (Előkelőbb házak), és oké, az alján ott van egy-két elfonnyadt bébi-kelkáposztalevél (A hazugság), de valahova az ilyeneket is el kell szórni. Elfér. Ha hamar elkapja az ember, és nincs belőle túl sok, nem fog levet ereszteni és összekulimászozni a többit.
Ugyanakkor a tálalással ismét problémáim voltak, pedig nem is ugyanaz a Szántó György Tibor szolgálta fel mindet, aki néha elfelejt lefordítani dolgokat, hanem pl. M. Nagy Miklós, aki meg pont kölcsönadta az Oxford szótárt, amikor a fordítás készült, bár 2007-ben már a Google-t is megkérdezhette volna. Úgyhogy ezentúl törekedni fogok rá, hogy a salátámat magam szervírozzam, a pincérek meg biztos nem kapnak borravalót.

*Mert a címeikre sem feltétlen emlékszem.

>!
Maecenas, Budapest, 2007
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632031729 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor
>!
vorosmacska P
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

A 26 novellát tartalmazó könyv igen vegyesre sikeredett. Mint az Előszóban utal rá maga Vonnegut, ezeket pénzért, magazinokba írta, amivel regényírása költségeit fedezhette. Az, hogy pénzt kapott az írásaiért, önmagában nem von le azok értékéből, inkább az érezhető a köteten spoiler, hogy nincs tematikai összetartozás az itt összerendezett novellákban.

Első olvasásom a szerzőtől és érdekes volt, mennyire könnyen olvashatók, gördülékenyek az írásai. Tetszik az az optimizmus, és az a fajta humor, amivel a világra és önmagára tekint. „Úszás közben gyönyörű vagyok” – írja fontos önéletrajzi elemként az Előszóban, amivel rögtön levett a lábamról. Ez a személyes hangvétel eltűnik a könyvből, de kapunk helyette mást. Mély empátiájáról tesz tanúbizonyságot az Előkelőbb házak c írásában, vagy megtudhatjuk enyhén blőd történetéből, hogy a kutyák valójában mennyire intelligens lények, és maga az izzószál felfedezése is csak közvetve köthető Edisonhoz (Tom Edison loncsos kutyája). Remek kis szösszenet az amerikai elit piti politikai csatározásáról A Hyannis Port-i eset, életbölcsességeket is magában rejtő novellája a házasságról (Menj vissza a drágalátos feleségedhez és fiadhoz!) igencsak megszívlelendő, de szíven üti az embert annak az Amerikába menekült német zsidó párnak a története, akik gyerekük születésekor egy rokont se tudnak felhívni, hogy osztozzanak az örömhírben (Ádám c. novella), vagy a háború után egy német faluban az apját kereső néger kisfiú szívszorító esete (A hontalan) és akkor még minden kedvencemet nem is említettem (A Foster-vagyon, Kísértés kisasszony, A szomszéd lakás).

Összességében jó írásokat tartalmaz a könyv, egyedül a sci-fiszerű novelláival nem tudtam mit kezdeni, ezért van csupán a négy csillag.

>!
DoraAnn
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Ez az ember súlyos függőséget okozott nálam. Elvarázsol és megmosolyogtat; rádöbbent, hogy mennyire szép az élet. Minden novellája mestermunka.

2 hozzászólás
>!
somoly
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Akartam én kevesebb csillagot adni, becsszó.. Mert mégiscsak ide-oda írogatott írasok, magazinokba, pénzért, és tényleg vannak köztük olyanok, amik tényleg inkább csak oda valók, de..
Nem tehetek róla, nem sikerült. Egyik-másik írás annyira jó, annyira érthetően, szórakoztatóan világít rá „korunk problémáira” (pl sose olyan fellengzős, hogy ezt a két szót leírja, de nekem nem jut jobb az eszembe) és abszurditására, hogy egyszerűen nem tudom rosszabbra értékelni.
Vonnegut nekem nem csak író, hanem ikon. Bárcsak többen gondolkodnának így, bárcsak több emberen látnam azt a gunyoros kis félmosolyt együtt azzal a jóindulatú tekintettel, ami ott van az összes Vonnegut-fényképen. Valahogy mindig sikerül beleírnia a kritikát és az emberszeretetet az írásaiba egyszerre, én pedig nem tudom nem szeretni. Maradok elfogult, és marad az öt csillag.

2 hozzászólás
>!
Sai_home
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Hihetetlen, hogy valaki ennyire különböző műfajokban is képes ennyire jókat írni! Nem akarok külön-külön írni a novellákról, mert magukért beszélnek, volt ami kedvenc lett, és volt, amit valószínűleg nem értettem meg (kevésbé tetszett).
Ez a kötet valahogy kicsiben összefoglalja, ahogyan én olvasok, egy-két sci-fi és utána valami teljesen más :)

>!
gratiarum_actio
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Egy kötetnyi novella. Huszonöt. Sok közülük nagyon nagy, sok egyszerűen szórakoztató, a többi is érdekes.
Főleg a kötet második felében jönnek elő sci-fi írások, az a fajta, amelyben társadalmi kérdéseket, problémákat nagyít fel, karikíroz az író. Ezek tartoznak a „többi” kategóriába. Nem a sci-fi műfaj miatt. Sőt: azon belül a jobbfajtának tartom.
A fantasztikum nélkül megírt novellák, még ha foglalkoznak is társadalmi kérdésekkel, azért olyan megragadóak, mert az emberi viselkedést, a reakciókat, az érzelmeket rendkívül érzékletesen, valóságosan festik le. Ugyanakkor technikailag is jól megírt elbeszélések ezek: arányosak a hangsúlyok, elegánsan ébreszt néha igen komoly feszültséget, kevéssel is sokat tud mondani, miközben élvezetesen mesél. És ami számomra pozitívum: nem öli meg feleslegesen a szereplőit. ("Adj, király, katonát", "A szomszéd lakás")
Őszintén szólva, egyes írásait tananyagnak is felírnám mentálhigiénés, konfliktuskezelő tréningekhez. Az „És most ki vagyok?” ötletes megoldása, a „Hosszú az út az örökkévalóságba” tépelődése, a „Kísértés kisasszony” örök hétköznapi kérdése a szerelemről, „A hontalan” és „A kölyök, akit senki sem tudott kezelni” gyermek- és ifjúkorról, „A Foster-vagyon” és az „Ádám” az identitásról tanított számomra meglepő érzékenységgel. Meg sok minden másról, ami a sorssal való küzdelmek során a lélek mélyebb bugyraiban megjelenik.
Érdekes keverék ez a kötet. Ajánlom mindenkinek.

>!
Ardid
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Azért csak 4 csillag, mert a nagyon változatos írások között volt, ami kevésbé tetszett.

Vonnegut receptje: fogja a jelenben élő emberek vágyát, a jövőben megvalósítja olyan mértékben eltúlozva, hogy az már nevetséges és negatív legyen. Zseniális!

És nála mindig el kell (!) olvasni az előszót, utószót, mert azok még inkább Vonnegut írások, mint bármi más.

>!
pat P
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Meglepődtem, hogy a 26 novellából 9 tulajdonképpen science fiction. Vonnegut majdnem olyan jó érzékkel ír sci-fi-t, mint Kilgore Trout. :)

1 hozzászólás
>!
Smici
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Vonnegutot nem lehet megunni. Ebben a kötetben 26 jobbnál jobb novella kapott helyet, és tényleg nehéz eldönteni, melyik is a jobb. Ugyanis mindegyik nagyon jó, bár személyes kedvencem így is lett pár.
„A Foster-vagyon”, az „Adj, király, katonát!” és „A hontalan” egyszerűen tökéletes. De találunk még a könyvben remek sci-fit, elgondolkodtató korrajzot, és még számos jó novellát különböző műfajokban.
Amikor azt olvassuk, Vonnegut eme kis remekműveket pénzért írta magazinokba, és hogy nem is találta őket olyan extraklasszisnak, akkor különösen felértékelődnek ezek a kis gyöngyszemek. Nem látszik, egyáltalán nem látszik, hogy csak úgy mellékesen íródtak volna, egy kis mellékesért.
Megkapjuk a vonneguti humort, csak kicsit kisebb dózisban, mint ahogy azt megszokhattuk regényeiből. Olykor komolyabb a hangvétel, és ez így is van jól. Vonnegut így is, úgy is egy Isten.


Népszerű idézetek

>!
NannyOgg SP

1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást.
Úszás közben gyönyörű vagyok.

13. oldal, Előszó (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: író · úszás
5 hozzászólás
>!
NannyOgg SP

A nővérem túl sokat cigarettázott. Az apám is túl sokat cigarettázott. Az anyám is túl sokat cigarettázott. Én is túl sokat cigarettázom. Azelőtt a bátyám is túl sokat cigarettázott, de egyszer csak leszokott, ez ugyanolyan csoda volt, mint amit Jézus művelt a kenyérrel és a hallal.
    Egyszer egy koktélpartin hozzám lépett egy csinos leány, és azt kérdezte:
– Mit csinál mostanában?
– Öngyilkosságot követek el cigarettázás útján – feleltem.

15. oldal, Előszó (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: dohányzás · Jézus Krisztus
>!
fowler P

Ami jó, még kapható.
Ami nem jó, már elfogyott.

19. oldal

>!
NannyOgg SP

[…] szörnyen nehéz egy nő számára, hogy csodáljon egy olyan embert, aki valójában nem csinál semmit.

213. oldal, Előkelőbb házak (Maecenas, 2007)

>!
mezei P

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy az ítélet napja jövő szerdára esik.

11. oldal Előszó

>!
NannyOgg SP

Ez abban az időben történt, amikor a Föld lakossága elérte a tizenhétmilliárd főt. Ennyi és ekkora emlős sok egy ilyen pici bolygóra. Az emberek majd' olyan szorosan voltak, mint a málna húsos kis gömböcskéi.

54. oldal, Isten hozott a majomházban! (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: túlnépesedés
>!
daney

A település nagyjából olyan ütemben változik a korral, mint a sakk szabályai

>!
vorosmacska P

– Mit csinál mostanában?
– Öngyilkosságot követek el cigarettázás útján – feleltem.

15. oldal, Előszó

>!
pali

„Óvakodj az olyan vállalkozástól, amelyhez új ruhatár szükséges!"
THOREAU


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák – Kisregények és elbeszélések
Philip K. Dick: Különvélemény
Ray Bradbury: A tetovált ember
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.
Philip K. Dick: Elektronikus álmok
Ted Chiang: Életed története és más novellák
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Ray Bradbury: Kaleidoszkóp
Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra
Ray Bradbury: Az öröm masinériái