Isten ​hozott a majomházban! 127 csillagozás

Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban! Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

„Íme Kurt Vonnegut rövidebb munkáinak áttekintő seregszemléje, noha Kurt Vonnegut még nagyon is itt él közöttünk. Jócskán Vonnegut volnék továbbra is. Valahol Németországban csordogál a Vonne-patak. Különös nevemet erről a patakról kaptam. 1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást.” Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.

Majomház címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vonnegut-életműkiadás Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2016
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278209 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor
>!
Maecenas, Budapest, 2007
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632031729 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor

Enciklopédia 8


Kedvencelte 11

Most olvassa 4

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Egyenlőtlen színvonalú elbeszélések. Vonnegut korai korszakának termései, melyeken erősen érződik az írói hangvétel keresése. Még csak elvétve érzékelhető a későbbi gyilkos, tipikusan vonneguti humor. Néhány remek írás mellett a többi egy megbízhatóan jó szintet hoz, bár akad benne néhány kifejezetten gyenge is. Sőt! Olyannal is találkoztam, melyben tőle teljesen szokatlan módon teljesen idomul a mainstream politikai irányvonalhoz. És nem feltétlenül a leggyengébb elbeszéléseiben. Az egészen együttvéve azért már érződik a szunnyadó zseni, még megkérdőjelezhető írásain is érezhető a töretlen humanizmus. Összességében még egyes hümmögős darabok ellenére is tetszett, és az író továbbra is kedvenceim közé tartozik.

3 hozzászólás
mezei P>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Szeretem Vonnegutot. Három könyv (Utópia, Az ötös számú vágóhíd, Isten hozott a majomházban!) elolvasása után nem mondhatnám magam Vonnegut-szakértőnek, de…. szeretem. Vonnegutot, mint írót. És Vonnegutot, mint embert. Csupán három könyv után is érezhető, hogy mennyire szereti az embereket. És mennyire szereti az életet. És hogy egyáltalán nem ítélkezik. A humora pedig…., nem is tudom. Talán szarkasztikus. Talán nem. Talán abszurd. Talán nem. Mindenesetre élő, érthető, találó, de semmi esetre sem bántó.

Az Isten hozott a majomházban! c. novellaválogatás már az Előszóval megfogott. És nem is nagyon eresztett. Nálam a végső lökést a Hosszú út az örökkévalóságba c. novella adta meg. Akkor döntöttem el (nem volt nehéz), hogy ez a könyv öt csillagot fog kapni, függetlenül a folytatástól, amikor azt a novellát olvastam. Ez egy egyszerű szerelmi történet. (Már amennyiben elfogadjuk, hogy létezik egyszerű szerelem.) És szent meggyőződésem, hogy akármelyik másik író sima egyszerűséggel a drámai hatás kedvéért egy tragikus véget írt volna befejezésül. De nem Vonnegut. Ő nem félt romantikusnak lenni, ő simán bevállalta a boldog véget. És így lett tökéletes a novella. És rá is térnék még arra, hogy miért is tetszettek annyira ezek az írások. Mert abszolút tükrözik az író pozitív életszemléletét. A legtöbbnek igenis jó befejezése lett. Amelyiknek mégsem, akkor is olyan katarzist élünk át elolvasásuk után, ami inkább felemel, mint letaszít.

Nem szeretném elemezni ezeket a novellákat. Nem is értek hozzá, de – és ez a kötet egyik erőssége, – ezt megteszi helyettem Szántó György Tibor az Utószóban. És ahogy ő is mondja: „A világirodalom egyik legkiválóbb mesélője tanít, oktat és nevel bennünket. Továbbá nevettet, vigasztal, szórakoztat, gondolkodásra, önvizsgálatra kényszerít.” A legkülönbözőbb történetekkel találkozunk: vannak viccesek, szomorúak, elgondolkodtatóak, meghatóak, izgalmasak. És Vonnegut tényleg nagy mesélő. El tudom képzelni, ahogy ül a széken, a cigarettafüstben alig látszódik, csak a szeme mosolyog, és mesél. És én hallgatom a különös történeteit, csak hallgatom, és várom, hogy jöjjenek értem, és elvigyenek végre a Tralfamadorra.

NannyOgg>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Szerencsére a fejemben az összes Vonnegut-novella egy nagy salátástálban pihen, aminek következtében totál nem emlékszem, melyik válogatáskötet melyiket tartalmazza, és így néha az őszinte meglepetés erejével hat, hogy „jéé, az esélykiegyenlítős novella* is ebben van, de jó!”. A salátástál ezen szegletében vannak igazi roppanós-édeskés bébispenya-levelek, mint a Hosszú út az örökkévalóságba és a Kísértés kisasszony, és földes zamatú mángold, pl. a Holnap, holnap, holnap vagy a Viselésre alkalmatlan. Találtam benne rukollát is, ami pedig nem egy közönségkedvenc, de én nagyon szeretem (Előkelőbb házak), és oké, az alján ott van egy-két elfonnyadt bébi-kelkáposztalevél (A hazugság), de valahova az ilyeneket is el kell szórni. Elfér. Ha hamar elkapja az ember, és nincs belőle túl sok, nem fog levet ereszteni és összekulimászozni a többit.
Ugyanakkor a tálalással ismét problémáim voltak, pedig nem is ugyanaz a Szántó György Tibor szolgálta fel mindet, aki néha elfelejt lefordítani dolgokat, hanem pl. M. Nagy Miklós, aki meg pont kölcsönadta az Oxford szótárt, amikor a fordítás készült, bár 2007-ben már a Google-t is megkérdezhette volna. Úgyhogy ezentúl törekedni fogok rá, hogy a salátámat magam szervírozzam, a pincérek meg biztos nem kapnak borravalót.

*Mert a címeikre sem feltétlen emlékszem.

>!
Maecenas, Budapest, 2007
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632031729 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor
vorosmacska>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

A 26 novellát tartalmazó könyv igen vegyesre sikeredett. Mint az Előszóban utal rá maga Vonnegut, ezeket pénzért, magazinokba írta, amivel regényírása költségeit fedezhette. Az, hogy pénzt kapott az írásaiért, önmagában nem von le azok értékéből, inkább az érezhető a köteten spoiler, hogy nincs tematikai összetartozás az itt összerendezett novellákban.

Első olvasásom a szerzőtől és érdekes volt, mennyire könnyen olvashatók, gördülékenyek az írásai. Tetszik az az optimizmus, és az a fajta humor, amivel a világra és önmagára tekint. „Úszás közben gyönyörű vagyok” – írja fontos önéletrajzi elemként az Előszóban, amivel rögtön levett a lábamról. Ez a személyes hangvétel eltűnik a könyvből, de kapunk helyette mást. Mély empátiájáról tesz tanúbizonyságot az Előkelőbb házak c írásában, vagy megtudhatjuk enyhén blőd történetéből, hogy a kutyák valójában mennyire intelligens lények, és maga az izzószál felfedezése is csak közvetve köthető Edisonhoz (Tom Edison loncsos kutyája). Remek kis szösszenet az amerikai elit piti politikai csatározásáról A Hyannis Port-i eset, életbölcsességeket is magában rejtő novellája a házasságról (Menj vissza a drágalátos feleségedhez és fiadhoz!) igencsak megszívlelendő, de szíven üti az embert annak az Amerikába menekült német zsidó párnak a története, akik gyerekük születésekor egy rokont se tudnak felhívni, hogy osztozzanak az örömhírben (Ádám c. novella), vagy a háború után egy német faluban az apját kereső néger kisfiú szívszorító esete (A hontalan) és akkor még minden kedvencemet nem is említettem (A Foster-vagyon, Kísértés kisasszony, A szomszéd lakás).

Összességében jó írásokat tartalmaz a könyv, egyedül a sci-fiszerű novelláival nem tudtam mit kezdeni, ezért van csupán a négy csillag.

mrsglass P>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Visszatérő családi sztori nálunk, hogy évekkel ezelőtt Férj elment egy háromoldalas kívánságlistával a születésnapom előtt a könyvesboltba, majd ott megakadt a szeme valamin, amiről azt hitte, hogy valami más, és így lett nekem három olyan Vonnegut könyvem, amik közül egyik sem szerepelt a listán, de még csak Vonnegut másik műve sem. És bár akkor is nagyon örültem nekik off, most, hogy elolvastam ezt a csodás novella válogatást, végérvényesen beleszerettem off. Egyszer már elkezdtem egyébként az egyik regényét (A Titán szirénjei), és tetszett is, de valamiért mégsem rántott be, félretettem; de hát ez elképesztően jó volt! Nagyon változatos műfajokat hozott, humoros, abszurd, mégis hihető, és olyan témákat feszegetett, amikről alig tudom elhinni, hogy az 1960-as években már foglalkoztatták – globális felmelegedés, technikai fejlődés, stb. Mindenképpen fogok még tőle olvasni, a legnagyobb történetei hátra vannak, és muszáj megemlítenem milyen csodálatos ez az új életmű kiadás, annyira szépek a borítók.

DoraAnn>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Ez az ember súlyos függőséget okozott nálam. Elvarázsol és megmosolyogtat; rádöbbent, hogy mennyire szép az élet. Minden novellája mestermunka.

2 hozzászólás
somoly>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Akartam én kevesebb csillagot adni, becsszó.. Mert mégiscsak ide-oda írogatott írasok, magazinokba, pénzért, és tényleg vannak köztük olyanok, amik tényleg inkább csak oda valók, de..
Nem tehetek róla, nem sikerült. Egyik-másik írás annyira jó, annyira érthetően, szórakoztatóan világít rá „korunk problémáira” (pl sose olyan fellengzős, hogy ezt a két szót leírja, de nekem nem jut jobb az eszembe) és abszurditására, hogy egyszerűen nem tudom rosszabbra értékelni.
Vonnegut nekem nem csak író, hanem ikon. Bárcsak többen gondolkodnának így, bárcsak több emberen látnam azt a gunyoros kis félmosolyt együtt azzal a jóindulatú tekintettel, ami ott van az összes Vonnegut-fényképen. Valahogy mindig sikerül beleírnia a kritikát és az emberszeretetet az írásaiba egyszerre, én pedig nem tudom nem szeretni. Maradok elfogult, és marad az öt csillag.

2 hozzászólás
Estocada P>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Hát hogy is lehetne másképp értékelni a Mestert, mint zseniális? 25 novella + egy érdekes szakmai utószó. Nagyon jó könyv volt. Mindegyik műből magával visz valamit az ember, van amelyiknek pont az értelmetlensége adja az értelmét – tipikus vonneguti csavar. Az író életszemlélete ebből a kötetből is visszaköszön, maga a címválasztás is tökéletes; hiszen mi az élet, ha nem egy nagy majomház? Isten hozott mindenkit! :-)

>!
Helikon, Budapest, 2016
508 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278209 · Fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Lorschy Katalin, M. Nagy Miklós, Szántó György Tibor, Szilágyi Tibor
Sai_home>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Hihetetlen, hogy valaki ennyire különböző műfajokban is képes ennyire jókat írni! Nem akarok külön-külön írni a novellákról, mert magukért beszélnek, volt ami kedvenc lett, és volt, amit valószínűleg nem értettem meg (kevésbé tetszett).
Ez a kötet valahogy kicsiben összefoglalja, ahogyan én olvasok, egy-két sci-fi és utána valami teljesen más :)

Smici P>!
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!

Vonnegutot nem lehet megunni. Ebben a kötetben 26 jobbnál jobb novella kapott helyet, és tényleg nehéz eldönteni, melyik is a jobb. Ugyanis mindegyik nagyon jó, bár személyes kedvencem így is lett pár.
„A Foster-vagyon”, az „Adj, király, katonát!” és „A hontalan” egyszerűen tökéletes. De találunk még a könyvben remek sci-fit, elgondolkodtató korrajzot, és még számos jó novellát különböző műfajokban.
Amikor azt olvassuk, Vonnegut eme kis remekműveket pénzért írta magazinokba, és hogy nem is találta őket olyan extraklasszisnak, akkor különösen felértékelődnek ezek a kis gyöngyszemek. Nem látszik, egyáltalán nem látszik, hogy csak úgy mellékesen íródtak volna, egy kis mellékesért.
Megkapjuk a vonneguti humort, csak kicsit kisebb dózisban, mint ahogy azt megszokhattuk regényeiből. Olykor komolyabb a hangvétel, és ez így is van jól. Vonnegut így is, úgy is egy Isten.


Népszerű idézetek

NannyOgg>!

A nővérem túl sokat cigarettázott. Az apám is túl sokat cigarettázott. Az anyám is túl sokat cigarettázott. Én is túl sokat cigarettázom. Azelőtt a bátyám is túl sokat cigarettázott, de egyszer csak leszokott, ez ugyanolyan csoda volt, mint amit Jézus művelt a kenyérrel és a hallal.
    Egyszer egy koktélpartin hozzám lépett egy csinos leány, és azt kérdezte:
– Mit csinál mostanában?
– Öngyilkosságot követek el cigarettázás útján – feleltem.

15. oldal, Előszó (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: dohányzás · Jézus Krisztus
NannyOgg>!

1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást.
Úszás közben gyönyörű vagyok.

13. oldal, Előszó (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: író · úszás
5 hozzászólás
fowler P>!

Ami jó, még kapható.
Ami nem jó, már elfogyott.

19. oldal

SteelCurtain>!

A tonhal azonban vagy roppant bátor, vagy egyszerűen csak ostoba. Nem tágított innen, s ezzel módot adott arra, hogy minden évben, május másodikán megrendezhető legyen a Barnstable-i Tonhal Verseny. A keleti partról ilyenkor özönlenek ide a sporthorgászok. Botjukon az orsó nagyobb, mint a városháza tornyán az óra. A helyi nép meg csak hüledezik, mit keresnek ezek őnáluk. Soha senki nem fogott még bottal tonhalat.

3 hozzászólás
SteelCurtain>!

Emerald és Lou egymás melletti, négyszer nyolcas cellákba kerültek, és békésen elnyúltak a priccseiken.
– Em… – szólt. át Lou a válaszfalon –, neked is van saját külön mosdód?
– De van ám! Mosdó, ágy, villany… komfort. Haha! És mi azt hittük, hogy már Nagypapa szobája is valami. Vajon meddig tarthat ez a paradicsom? – Kinyújtotta a kezét. – Édesem, negyven esztendő óta most először nem kell reszketnem.
– Kopogd le gyorsan, szívem – ajánlotta neki Lou –, az ügyvéd megpróbál kibulizni nekünk legalább egy évet.
– Fincsi – szólt Em álmodozva. – Kíváncsi vagyok, milyen protekció kellene ahhoz, hogy az ember magánzárkát kapjon?
– Na jól van, most már pofa be – mondta a smasszer –, mert mindjárt kiszórom cakpakk az egész bandát. És mindenekelőtt: aki egy szót is kifecseg odakinn, hogy milyen jó a börtönben, az sohase jön vissza!
Az őrizetesek azonnal elnémultak.

2 hozzászólás
NannyOgg>!

[…] szörnyen nehéz egy nő számára, hogy csodáljon egy olyan embert, aki valójában nem csinál semmit.

213. oldal, Előkelőbb házak (Maecenas, 2007)

mezei P>!

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy az ítélet napja jövő szerdára esik.

11. oldal Előszó

daney>!

A település nagyjából olyan ütemben változik a korral, mint a sakk szabályai

SteelCurtain>!

– Nincs otthon a macska… – tréfálkozott Quinn. És kacsintott hozzá.
– Amikor nincs otthon a macska – mondta Helmholtz –, magányos az egér.

NannyOgg>!

Ez abban az időben történt, amikor a Föld lakossága elérte a tizenhétmilliárd főt. Ennyi és ekkora emlős sok egy ilyen pici bolygóra. Az emberek majd' olyan szorosan voltak, mint a málna húsos kis gömböcskéi.

54. oldal, Isten hozott a majomházban! (Maecenas, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: túlnépesedés

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Philip K. Dick: Különvélemény
Kuczka Péter (szerk.): Robur 8.
Szathmári Sándor: Gépvilág és más fantasztikus történetek
John Scalzi: Vének történetei és más írások
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Varga Tamás József (szerk.): Kalandok és kalandozók 2.
On Sai: Esővágy
Dévényi Tibor: Képtelenségek a XXI. századból – Képekkel
Douglas Adams: A kétség lazaca
Szentmihályi Szabó Péter: 101 mini sci-fi