Hókuszpókusz 188 csillagozás

nyelvművelő írások
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

„Ha Kurt Vonnegutnak könyve jelenik meg, rajongóinak népes tábora joggal ünnepel. A humorista humanistát, a szeretet örömét és bánatát köszöntik.”
Library Journal

„A legfeketébb fekete humor. Fekete könnyeket nevetünk.”
The Guardian

Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik – bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem – csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást – véletlenül – egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő?
Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet.

„Vonnegut a maga teremtette kultusz istene, főpapja, bigott hívője és eretneke.”
New York Times

„Mark Twain óta a legkomolyabb írónk. És legnagyobb nevettetőnk.”
Sunday Correspondent

Eredeti megjelenés éve: 1990

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vonnegut-életműkiadás Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2019
412 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274850 · Fordította: Molnár István
>!
Helikon, Budapest, 2019
412 oldal · ISBN: 9789634792789 · Fordította: Molnár István
>!
Maecenas, Budapest, 2008
352 oldal · ISBN: 9789632031842 · Fordította: Molnár István

2 további kiadás


Enciklopédia 19

Helyszínek népszerűség szerint

Auschwitz


Kedvencelte 17

Most olvassa 10

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

krlany IP>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Első körben csak annyit, hogy zseni, nem hiába kedvenc. Aztán megpróbálom összeszedni/rendezni a gondolataimat…

Nem sikerült.:) Azóta is ezen a finálé-állványon töröm a fejem. Hihetetlen, mennyire művelt ez az ember, és ebből fakadóan milyen asszociációkra képes. Úgy összerakosgatja az információ morzsákat, hogy beszarás. Egy senkire tekintettel nem lévő ironikus humorral megáldott, mondjuk szatíra. Ami a dolog pikantériája, hogy nem Vonnegut csinál a világból bohócot, hanem a világ saját magából, ő meg csak megmutatja nekünk, mekkora barmok vagyunk. Így megy ez!:) Az orrszarvúk házasságkötését meg megnézném.:)

Inpu>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Húsba vágóan kegyetlen szatíra a 20. század lassan darabjaira hulló amerikai (és nemcsak amerikai) világáról. Hogy mégis nevetünk és mosolygunk azon dolgok felett, melyek inkább szomorúságot, sőt elkeseredettséget kellene hogy ébresszenek bennünk, Vonnegut mesteri ábrázolásmódjának köszönhető. A szöveg optikai ritmusa, a szokatlan ámde annál innovatívabb szerkesztésmód, a sajátos, semmivel össze nem keverhető ortográfiai megoldások, a témák egyébként egyáltalában nem követhetetlen csapongásai a hétköznapi gondolatmenetet, a letisztázás nélküli emlékezést idézik, és életszagúságot kölcsönöznek a főhős viszontagságait ecsetelő elbeszélésnek.A maga és a világ problémái iránt beletörődő közönnyel viseltető, azok fölé szinte kedélyességgel felülemelkedni bíró ember szemszögéből átértékelésre kerülnek a 20. század társadalmát mégoly végletesen megosztó történések, mint a vietnámi háború, a faji megkülönböztetés vagy éppenséggel az egyén szintjén a bigott és szemellenzős konzervatizmus vagy az erkölcsi züllöttség. Tanmese rólunk, magunknak. Mestermunka. És emelje fel a kezét, aki kimatekozta a végső számot!

imma P>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

ahhoz képest, hogy a szereplők felét nem tudtam megjegyezni (komolyan, jegyzetelnem kellett volna), megszerettem. mert olyan, mint a többi. és persze mégis teljesen más.
ezt vízválasztónak szántam, mert annak idején az ötös számú vágóhidat és az éj anyánkat is abbahagytam. taszított a téma. nem akartam hallani a második világháborúról. pont ugyanúgy fordítottam el a fejem, mint az amerikaiak a veteránjaikról. valójában most is ugyanúgy. de a könyveknek nekifutok még egyszer. mert ím, a víz kettévált.

3 hozzászólás
Goofry>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Fogalmam nincs, hogyan jövök ahhoz, hogy Vonnegut írásáról értékelést írjak. (Meg 1-ébként is bárkiről is, bármiről is.) Javamra írható, hogy elfogult vagyok az író munkásságával, pozitívan elfogult. Nem is fogom itt most lehúzni a könyvét, bár kedves kishúzás lenne, ugye?
Felkavaró a humora az hót ziher, olyan sírva- nevettető és azt remélem, kiírhatok magamból most valamit. A próféta szóljon belőlem –

Óriási érdeklődéssel habzsoltam fel ezt a hamisítatlan „igazi siralomházi üzenetet”. Az író 1-ik legjobb írásának tartom, meg minden ilyesmi.
És akkor mi van? Tényleg, akkor mi van?

Ezeket a cafrangokat olvasás közepette körmöltem apró kicsi papirosokra. Akarjátok tudni miért? Úgy gondoltam szórakoztató lenne 1 ilyesfajta kimódolást a netvilágba röptetni.
Röpcetlik.
Né’ a fecnik hogyan röpű’nek!

Ez minden csak nem értékelés! Hanem tudjátok micsoda? Majd én megmondom: 1 égbe kiáltó plágium. Így megy ez!
Halálra kell röhögnöm magam.
Kac-kac-kac.

Hogy egészen őszinte legyek nem lehet felhőtlen az örömöm. Sok keserűséget sikerített az írónak belekevernie a nevettetéseibe.
De azt meg kell, hogy mondjam (mint ahogy látható is): nagyon megnyerte a tetszésemet ez a történetkörítő struktúra. A könyv egyes cetlijei között logikai és szerkezeti kapcsolatot véltem találni. Nem ám úgy van az, hogy csak a szél fútta azokat 1-be! – Nem ám, hacsak nem a sztori eresztékei.(Bár eleinte értetlenkedtem és idegenkedtem, nekem elhihetitek.) Remek ez a szerkesztésbeli meglátás és így tovább. De vajon miféle tanulság rejlik ebben? Nem túl vidám annyi szent.

Idesüssetek, ki az a Kilgour Trout?
Ki tudja?
Vagy képzeljétek csak el: az mekkora spoiler lenne, ha leírnám ide, hogy hanyas szám illene majdan a főhős sírkövére – hát az már etikátlanul embertelen volna!

„Milyen kínos dolog embernek lenni.”
Na, elég lesz, mindjárt befejezem, úgysem jöhetek ki jól ebből! Ez tehát elintéztetett és 1-általán nem lett könnyebb a terhem:
– Micsodabolygó – görbetükör – miattamis.

Egyetlen kac.

Smici>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Számomra Vonnegut már klasszikus. Vagy mondhatom azt is, hogy örök kedvenc. Mindkét állítás helytálló, noha nem feltétlenül jelenti ugyanazt.
Mégis négy csillag a Hókuszpókuszra?

Nos igen, mert bár nagyon kedvelem a mestert és műveit, ez a regénye mégsem tudott úgy magával ragadnia, mint a többi, eddig olvasott műve.
Az elején nehezen vettem fel a ritmust, sőt, bármennyire hihetetlen, kicsit nehezen érthető is volt. Nem tudtam, mit akar Vonnegut kihozni ebből az egészből, de ahogy haladt a sztori, egyre tisztább lett minden.
Az elítélt főhős papírcetlikre írja visszaemlékezéseit, ezt adja vissza a könyv szerkezete is, egy-egy emlékfoszlányt egy vonal választ el a másiktól. Sajátos, egyedi formát kölcsönöz ezzel a történetnek, és egyfajta ritmust is, melybe az olvasó belerázkódik/belerázkódhat.

Vonneguttól a szokásos társadalomkritikát kapjuk, görbe tükröt állít Amerika elé, kíméletlenül megállj-ért kiállt a háborúk és a fegyverkezés ellen. Az egész művet áthatja az író jól ismert fekete humora, mellyel a fentebb említett problémákat csak még élesebben láttatja.
Rólunk, mindannyiunkról szól a könyv, nincs kivétel. Vonnegut örök. Így megy ez.

and_rea>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Nem a kedvenc Vonnegut könyvem, de azért néhány részen itt is „halálra kellett röhögnöm magam”.
Elõtérben többek között a Vietnami háború, faji kérdések; Eugene Debs Hartke átlagos életét végigkövetve.

Thorpapa>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Első Vonnegut könyvem, de nem az utolsó!!.:) Eszméletlen, hogy nincs benne egyetlen olyan lap se, ahol ne történne valami. Nem volt olyan érzésem olvasás közben, hogy bárcsak tovább lapozhatnék, mert uncsi. Sőt. Nem gondoltam volna, hogy Gandalfon kívül léteznek még mágusok, de úgy látszik igen:))))

3 hozzászólás
janx>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Vonnegut még mindig zseni. ennyi. pont.

1 hozzászólás
Bence_Kis>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

A megszokott zsenialitáson kívül helyenként mintha izzadtságszagot éreztem volna a sztoriban. Ez a nem kézzelfogható erőlködés (mert példát most hirtelen nem tudok rá mondani) valahogy nyomot hagyott az egészen, és kiütött a sodorból. Majd máskor újraolvasom. Mást ne tántorítson el, szerintem csak én emeltem le rosszkor a polcról, és ez a furcsaság is mindösszesen annyit eredményezett, hogy nem lett kedvenc, és nem lett ötcsillagos, csak 5-ös alá alá.

Molnár_Gyula>!
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Rendkívül szórakoztató regény, amely felvonultatja a szétesőben lévő amerikai társadalom számos visszásságait. A főhős egyszerre szenved a régi idők erkölcse által előírt megfelelési kényszertől, de közben attól is, hogy középosztálybeli háttérrel sem az elit, sem az ellenkultúra részéről nem számíthat megértésre és rokonszenvre.

Mégis azt kell mondjam, hogy a cselekményen némiképpen érződik a kor. A mű megjelenése utáni évben a japán ingatlan- és eszközpiacon kialakult buborék hatalmas robajjal kipukkadt, és azóta is tartó stagnálás időszaka kezdődött. Nem véletlen, hogy a kilencvenes éveket „elveszett évtizednek” nevezik a szigetországban. Az Egyesült Államok azonban megőrizte szuperhatalmi státuszát, sőt, az IT-szektor robbanásszerű fejlődésének is a központja volt, miközben a japánok egyre inkább lemaradnak – saját társadalmi problémáikról nem is beszélve.

A börtönhelyzet viszont pontosan abba az irányba mozdult el, mint amiről Vonnegut is ír. Illetve Scipio város kiürülése is remek motívuma az amerikai társadalom kasztosodásának. Mindenesetre, ha meg akarjuk érteni a (ciszhetero) WASP férfiak nyomorát, akkor nem árt elolvasni ezt a regényt.

Meg akkor sem, ha éppen csak nevetni akarunk kicsit.
Kac-kac-kac.


Népszerű idézetek

Dora >!

Ami működik, azt ne javítgasd.

277. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

4 hozzászólás
Chöpp>!

Szerintem az a törekvés, hogy minden bolygó lakottá váljék, miben sem különbözik attól, hogy mindenkinek legyen gombás a lába.

218. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

2 hozzászólás
krlany IP>!

Idebenn nagy a magány. Hahó! Van ott valaki?

30. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Kapcsolódó szócikkek: magány
Nadjaa P>!

Ha felnősz, remélhetőleg sose leszel olyan ostoba, hogy bármit elhiggy, csak mert kinyomtatták.

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

pulse>!

Egyetértek George Orwell-lel, a nagy szocialista íróval, aki szerint a gazdag ember olyan szegény ember, akinek van pénze.

229. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Kapcsolódó szócikkek: George Orwell
ludovika>!

– Én zsidó vagyok – mondta ő.
– Tudom, és szánom önt érte.
– Miért szán érte?
– Mert vacak fél Bibliával próbál keresztülvergődni az életen. Olyan ez, mintha San Franciscóba akarnánk eljutni, de az iowai Dubuque-nál elfogyna a térképünk.

172

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Angele>!

„Amíg léteznek alsóbb néposztályok, én hozzájuk tartozom. Amíg léteznek bűnöző elemek, magam is köztük vagyok. Amíg akár csak egyetlen 1 lelket is börtönben őriznek, és sem vagyok szabad.”

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

8 hozzászólás
imma P>!

Díszcsomagolású zsebhoki-magazin volt, a „Fekete harisnyatartó” 1-ik száma. Vajon miért küldte? A fekete harisnyatartóiktól eltekintve meztelen nők fényképei miatt, vagy pedig a „Trafalmador bölcseinek jegyzőkönyve” című, fölöttébb figyelemre méltó tudományos-fantasztikus elbeszélésért?

153. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

3 hozzászólás
marla>!

Nagyszerű oktatási rendszerünknek és pompás televíziós kultúránknak köszönhetően az amerikaiak fele a saját hazáját se lenne képes megtalálni 1 világtérképen.

295. oldal

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások

Nadjaa P>!

– Amerikainak lenni azt jelenti, hogy sohasem kell így szólnod: Bocsánat.

Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz nyelvművelő írások


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Christopher Moore: Noir
Christopher Moore: Mocskos meló
Mark Twain: A titokzatos idegen – Sátán három könyve
Christopher Moore: A leghülyébb angyal
George Cooper: Magánügy
Tatyjana Tolsztaja: Kssz!
Dimitri Verhulst: Problemszki Szálloda
Jodi Taylor: Semmi lány
Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus
Gabriel Wolf: Valami betegesen más