Halálnál ​is rosszabb 75 csillagozás

Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

„Csupán egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom.”
„Látniuk kellett volna a uzsiráfot a tűzvész után. (Én láttam.)”
Ebben az önéletrajzi kötetében Kurt Vonnegut, a fekete humorú humanista mindenről és mindenkiről leszedi a keresztvizet – elsősorban saját magáról. Ő, az örök kétkedő sokszor az elérzékenyülésig ellágyul, ha kisebb vagy nagyobb családjáról van szó – az utóbbin természetesen a világmindenség értendő, amelynek sorsa mindenekfelett aggasztja. Előadásainak, önéletrajzi írásainak, interjúinak, barátok és rokonok írásainak kaleidoszkópszerűen tarka és változatos válogatása ez a könyv – egy szenzációsan érdekes író és ember szemérmes és egyben gátlástalan kitárulkozása.

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vonnegut-életműkiadás Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2015
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632272900 · Fordította: Szántó György Tibor
>!
Maecenas, Budapest, 2004
328 oldal · ISBN: 9632031008 · Fordította: Szántó György Tibor
>!
Maecenas, Budapest, 1995
344 oldal · ISBN: 9638469382 · Fordította: Szántó György Tibor

Enciklopédia 11

Helyszínek népszerűség szerint

Drezda


Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 45

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Egy önéletrajzi ihletésű Vonnegut kötet, amely kifejezetten szórakoztató. Olyan csevegősen mesélős,sztorizós stílusban, amely bizton leköti az olvasót. Tökéletes kikapcsolódás annak, aki az ilyet kedveli. Nekem nagyon bejön, imádtam pl., amikor a szerző arról értekezett, hogy az idő múltával Hemingway könyvei ma már nem tananyagok, mert témáik kissé idejét múltak a korszellem tükrében – főként az Afrikai vadásznapló. De magamban párhuzamot érzékeltem az USA kisállamok ellen folytatott háborúi és a magyar kormánypolitika folyamatos ellenségkeresése közt is, amely a szerző által is kellőképp elítélt. Szóval nagyon érdemes elolvasni: Vonnegut bölcs, tanulságos és aktuális…

3 hozzászólás
NannyOgg>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Majdnem egy lapon lehet emlegetni a Virágvasárnappal, de csak majdnem, mert a vége felé kicsit leül. Ettől függetlenül az a helyzet, hogy elmondhatnám megint, hogy nekem titkon Vonnegut magyarázós-sztorizós non-fictionjei a kedvenceim, és hogy ha 1000 oldal lenne kötetenként, az sem lenne elég, de ezt az összes hasonló könyvénél elmondom, úgyhogy most nem teszem. Olvassátok. Tanuljatok. Rajongjatok.

>!
Maecenas, Budapest, 2004
328 oldal · ISBN: 9632031008 · Fordította: Szántó György Tibor
Cukormalac>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

„Én csupán annyit várok el a műfordítótól, hogy legyen nálam tehetségesebb író, mégpedig legalább két nyelven, és a kettő közül az egyik nyelv az én anyanyelvem legyen.”

Vonnegut az Vonnegut, én pedig a legjobban az ilyen, önéletrajzi ihletésű, irányultságú írásait szeretem. Tőle még a vallásról szóló szövegeket is rajongva, lelkesen tudom olvasni, mert varázslatosan bánik a szavakkal és hát olyan gondolatai vannak, hogy csak nézek. Az oké, hogy ez a szöveggyűjtemény tele van ismétlésekkel, vendégszövegekkel – főleg a Függelékben –, de akkor is csak csodálni tudom minden sorát, úgyhogy csak a számomra érdektelen Függelék miatt vontam le egy fél csillagot, aztán majd megkeresem angolul is ezt a kötetet, mert nagyon kíváncsi vagyok az eredeti stílusra. Főleg azután, hogy ismét bebizonyosodott: Szántó György Tibor nem más, mint Kurt Mester magyar hangja – az ő fordítása nélkül bizony nem sok KV-mű működik (max a Kékszakáll, az Éj anyánk és a Bajnokok reggelije), de ez nagyon is.

>!
Helikon, Budapest, 2015
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632272900 · Fordította: Szántó György Tibor
sophie P>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Eddig harminchét csillagozás, és egy darab szöveges értékelés, az is mindössze egy mondat. Nem csodálkozom.
Vonnegut annyira szórakoztató, hogy nincs mit rajta cifrázni.
Annyira jóstílusú, derűs és szellemes, hogy néha azt sem tudtam, tulajdonképpen miről is van szó, csak mosolyogtam magamban: lyukat beszélt a hasamba a legkülönfélébb témákban, és ez kedvemre való volt.

2 hozzászólás
tominho68>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Érdekes gondolatok egy érdekes világról, ez jutott eszembe, miután befejeztem a könyvet. Megismerhettem Vonnegut szűkebb-bővebb családtagjainak életét (és egyesek halálát), terveiket, vágyaikat, betegségeiket (elmebaj!), Vonnegut sajátos gondolatait, aggodalmait a világ múltjáról és hövőjéről, a vallásról (úgyáltalában), Istenről, Jézusról, az építészetről, a halálról, író(kor)társairól. Az elmúlt két nap minden szabad pillanatát a könyvvel a kezemben töltöttem, mégsem mondhatom, hogy új kedvenccel bővült a listám. Kissé csapongónak tűnt az egész, ismétlések is akadnak benne szépszámmal, ami azért egy icipicit ront a könyv élvezeti értékén.

M_Titi>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Annyira imádom ezt az embert.Ezután a könyve után pedig,nem csak íróként szeretem és tisztelem,de emberként is. Nehéz olvasmány.Megszoktam,hogy a Vonnegut könyveken könnyekig nevetem magam,mégis mélyre hatolnak a szavai és nagyon sokáig gondolkodok a leírtakon. Ennél az írásnál viszont,néhol sírtam is,persze nevettem,de most a könnyek kicsit a meghasadt lelkemből potyogtak. Ha csak egy könyvet olvasol el tőle,akkor az ez legyen.

Leilaa>!
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb

Nem jutok szóhoz. Sosem hittem volna, hogy életrajzi könyvet fogok falni. Vonnegut a gyengém, minden egyes könyve elolvasása után így érzem. Ahhoz képes, hog az első kiadás ’91-es, olyan, mintha csak tegnap vetette volna papírra. Minden könyvében úgy érzem, előre látta, hogy milyen elcseszett tőársadalmunk lesz. Annyira szórakoztató az iróniája. Ráadásul kedvet csinált a többi köteteihez is, amiket eddig még nem vettem kézbe. A függelékét és a borítóért pedig külön *. Imádom a Helikon által újra kiadott könyveit, szenzációsak a borítótervek.


Népszerű idézetek

encsy_eszter>!

Ha az embernek nincs már vesztenivalója, akkor szabadon gondolhat bármit, mert a többség gondolatainak szajkózásától már semmilyen előnyre nem számíthat. Az Eredetiség szülőanyja a Reménytelenség.

3 hozzászólás
Dora>!

Mert nagy megnyugvás, ha időnként kilépünk saját tudatunkból. A televízió és társai ellenére mindig szeretni fogják a könyvet azok, akik fáradtságos munkával eljutottak oda, hogy könnyedén olvasnak.

293. oldal

1 hozzászólás
Dora>!

Azután apám meghalt, és a freudi kannibalizmus jegyében elhagytam a nevem mellől, hogy „ifj.”.

22. oldal

Dora>!

Nelson Algren, a nemrég elhunyt író állította fel a nyugodt élet három aranyszabályát. Mellesleg Algren is depressziós volt, tehát vele is készült interjú az Iowai Egyetemen. A három aranyszabály pedig így hangzik: ne étkezz „Mama kedvence” nevezetű helyeken; ne kártyázz Doki becenevű egyénekkel és – ez a legfontosabb – soha ne feküdj le olyannal, akinek még náladnál is több a problémája.

40-41. oldal

dr_Eminens>!

Egyszer lefényképeztem a feleségemet, Jill Krementzet. A képet valamelyik könyve címlapjára szánta. A fényképezőgépet ó állította be, megmondta, hová álljak, és mit kell megnyomni. Megjelent a könyv, a nevemet meg odaírták a fotó alá. Egy galériatulajdonos menten felajánlotta, hogy rendez nekem egy önálló tárlatot a fényképeimből. Csak és kizárólag az én felvételeimből. Az az egy kép lenne kifüggesztve. Ennyit ér a világhír. Elsorvasztja a lelket.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fénykép · Jill Krementz
Dora>!

Az olasz operáról mondta Mark Twain, hogy utoljára akkor hallott ehhez foghatót, mikor leégett az árvaház.

93. oldal

Dora>!

Dédapám, Clemens Vonnegut Indianapolisban élt e romlott és vérgőzös évszázad kezdetén. Nem volt egy szent ember. Vaskereskedése volt ("Mindent megkap Vonnegutnál"), és nyugati stílusban végezte a meditációt, vagyis könyveket olvasott.

275. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
dr_Eminens>!

Szóltam arról, hogy gyakran kértek fel cenzúrával kapcsolatos előadásokra, miután Az ötös számú vágóhidat folyton kihajigálták az iskolai könyvtárakból. (Ennek az a magyarázata, hogy a könyv rákerült egy 1972 táján készült listára, amelyet a veszélyesnek vélt művekből szerkesztettek. Újabb címet azóta sem toldottak a listához.) „Kaptam olvasói leveleket az akkori Szovjetunióból. Azt kérdezték tőlem, igaz-e, hogy évekkel ezelőtt ideát, Amerikában elégettek a könyveimet. (Pedig csupán Észak-Dakotában, Drake varosában égettek könyvemet.) Azt válaszoltam nekik, hogy a cenzúra leginkább vidéken jelent problémát. Amikor kisgyerek voltam, ugyanezek a közösségek még embereket égettek. Mondja valaki, hogy nincs haladás.

107. oldal

Dora>!

Természetesen csak tréfálok. Bármivel hajlandó vagyok tréfálni, csak hogy viccesnek tartsanak. Gyakran a legrémesebb helyzetekben sütöm el a vicceimet. Emiatt már két asszonynak is módja nyílt rettenetesen megbánnia, hogy feleségül jött hozzám.

34. oldal

Dora>!

A Nagy Válság idején arra a kérdésre, hogy hol dolgozunk, az egyik tréfás válasz ez volt: „Én pucolom ki a madárszart a kakukkos órából”.

270. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Charles Bukowski: Nők
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Fekete Sándor: A kamasz álma
Amy Schumer: A deréktetovált lány
Országh László (szerk.): Az el nem képzelt Amerika
Korzenszky Richárd: „Mi végre vagyunk a világon?”
Fodor Pál: Magyarság és bölcsészettudomány
Strassenreiter Erzsébet (szerk.) – Kéthly Anna: Kéthly Anna válogatott írásai és beszédei
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái