A ​hazátlan ember 356 csillagozás

Kurt Vonnegut: A hazátlan ember Kurt Vonnegut: A hazátlan ember Kurt Vonnegut: A hazátlan ember Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Az ​evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón – az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája?
A hazátlan ember szerzője hazája egyik legsajátosabban gondolkodó egyénisége. Kurt Vonnegut életműve nélkül az amerikai irodalom kifejezés is egészen mást jelentene. Indianapolisban született, 1922. november 11-én. Jelenleg New Yorkban és a New York állambeli Bridgehamptonban él feleségével, az író és fényképész Jill… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Libri, Budapest, 2012
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633101711 · Fordította: Békési József
>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639725584 · Fordította: Békési József
>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639725584 · Fordította: Békési József

3 további kiadás


Enciklopédia 40

Szereplők népszerűség szerint

William Shakespeare · Karl Marx

Helyszínek népszerűség szerint

Drezda


Kedvencelte 47

Most olvassa 9

Várólistára tette 101

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Molymacska P>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Vonnegut memoárja nagyon érdekes volt, több szempontból is. Mindegyik fejezet valami egészen mást próbált átadni abból a tudásból, személyiségéből, az életéből, A fejezetek nagyon változóak, van, hogy viccesebbek, van, hogy kevésbé, és inkább nagyon komoly dolgokról írt, amik megtörténtek vele. Van olyan, amely inkább történelmi eseményeket mutatja meg, más inkább az írásról szól. De az közös bennük, hogy mindegyik Vonnegut személyiségének egy részét mutatja be.
Nagyon tetszett, ahogy az írásról beszél. A tanácsai, is, és ahogyan láthatjuk, hogy épült fel ez az egész. Bár nem az írással foglalkozik, de mégis sok olyan dolog van, ami mégis picit hasznos lehet az ember számára. Nem tények (talán olyan nincs is), hanem a hozzáállás kérdése, a bohóság, de mégis, hogy komolyan veszi az egészet.
Nagyon sok szerzőről van az embernek olyan téves képe, hogy túl idős, és amikor az olvasó megszületett, az író már nem élt. Ezt erősíti is ebben az esetben az, hogy tényleg történelmi korban is élt a szerző, átélte a második világháborút, és olyan távolinak tűnik ettől.
Pedig ez a könyve 2005-ben került kiadásra, akkor, amikor én még hatodikos voltam. Irodalom órán a Toldit vettük, alkoholt még nem is akartam inni, kávét pedig éppen csak megkóstoltam, életem pedig a röplabda, túrázás, és a viszonzatlan szerelem körül forgott. Miért fontos ez? mert ha akartam volna, találkozhattam volna vele. Hogy időben mennyire közel voltunk egymáshoz, mégis nagyon távol.
Ellenben mégis nagyon közel érzem magamhoz azokat a dolgokat, amiket a jelenről ír. A környezetvédelem, az olaj iránti imádat, a problémák, amik a jelen problémái. Vonnegut ezeket nagyon jól látja, egyszerűen, precízen írja le őket. Társadalomkritikát olvashatunk, de nem csak a múltról, hanem a jelenről is, és a mai napig igazak mindazok a mondatok, melyeket 15 éve írt le. Nem változott semmi, vagy legalábbis pozitív irányba nem.
Nagyon mély a könyv olyan szempontból, hogy Vonnegut személyes gondolatait írja le. Sokszor nehéz, vagy akár szomorú is, stílusából fakadóan viszont sokszor csinál belőle viccet. Ő így tudott túlélni. Zseniális kötet, csak ajánlani tudom.

2 hozzászólás
zamil>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Ilyen az amikor Vonnegutból jönnek a szavak, a mondatok, a gondolatok.
Jó volt olvasni még akkor is, ha nincs egybefüggő történet, olyan kibeszélem magam könyv.
Így fogalmazni csak ő tud, aki szereti ezt is olvassa el.

sophie P>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Szabad a nyolcvanvalahány éves Kurt Vonnegutnak fecserészni, dünnyögni, morgolódni, bölcselkedni, figyelmeztetni, elérzékenyülni, példálózni, odamondogatni, satöbbi. Én megvettem. És szeretem.

tgorsy>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Mikor elkezdtem hallgatni, azt gondoltam: na ne, hát ez hülye. Aztán jobban odafigyeltem, egy párszor visszatekertem, és azt gondolom: a mai Magyarországon ezt a könyvet kötelezővé tenném. Különösen a politikával, emberekkel foglalkozó emberek számára.
Ezt is többször meg fogom hallgatni.

Frank_Spielmann I>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Ez olyan könyv, hogy jó. Jó olvasni. És nem is nehéz. Nehéz könyvnek én a négykötetes Háború és békét, az ezeroldalas Szent Bibliát, vagy azt a marha nagy kötetet nevezem, ami Aggtelek közelében van, és csak négy ember tudja lapozni. Na, az nem éppen buszra való olvasmány. Ezzel viszont – száz oldal körüli, fél kiló alatti könyv – akárhol elszórakozhatunk. Hát nem csudálatos? De, bizony, hogy az. Kívánom, hogy ti is tudjatok örülni ilyen kis dolgoknak, és ahogy Kurt Alex bácsikája, vegyétek észre, ha boldogok vagytok. Ilyen egyszerű ez.

Ja és a könyv: Vonnegut pesszimista, és talán igaza is van. Tönkretettük ezt a bolygót, ártatlan embereket gyilkolunk, és ironikus módon, ennek a könyvnek a kinyomtatása is egy kisebb őserdőbe kerülhetett. Másrészt tönkretettük a saját életünket is, feltaláltuk a számítógépet, a mesterséges intelligenciát, az internetet, meg sok más bizbaszt, amik nélkül ugyanúgy tudnánk élni, és több kárt okoznak, mint hasznot. Bizony, és az is ironikus, hogy én ezt számítógépen írom, az internetre, egy netes közösség tagjainak, aminek – azt hiszem – már szerves része vagyok.

A lényeg azért mégiscsak ez:
„Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!”

6 hozzászólás
Ydna>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Az első 2-3 oldal után: Ebbe én minek is kezdtem bele?
A 8.-9. oldal után: Miért nem olvastam előbb Kurt Vonneguttól?

Egyszer valahol Lovasi azt nyilatkozta, hogy a kedvenc írója Kurt Vonnegut.. Gondoltam adok neki egy esélyt, ha már egy olyan ember „ajánlja”, akinek a dalszövegeiért rajongok. Megérte.

3 hozzászólás
Manni>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Egyszer széttéptem egy vonatjegyet 20 kicsi darabra – ezekkel jelölöm az idézetre érdemes részeket. Még nem volt olyan, hogy ez a 20 cetli ne lett volna elég. Tegnapig. Harminc percet olvastam ezt a könyvet, és nem volt oldal, ahonnan ne akartam volna legalább egy mondatot megosztani a nagyvilággal.
Nem merném kijelenteni, hogy mindent értettem. Kicsi vagyok még ehhez. Majd 62 év múlva újra elolvasom, akkor talán valami értelmeset is fogok tudni írni. Addig élek egy kicsit.

1 hozzászólás
balagesh IP>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Teljesen hihetetlen, hogy miközben morog az egész ország rám, és elegem van az örökös sirámlásból, Vonnegutnak ez a „szar az egész” litániája himnusz számomra. De hogy szózat, az minimum. Kívülről kéne fújni az egészet.
http://konyvelmeny.blog.hu/2011/11/06/oregember_morgasa

Lulu88 I>!
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember

Imádtam! Azért is, mert folyton felkuncogtam, mit felkuncogtam, nevetgéltem a buszon és a vonaton, csak hogy biztos holdkórosnak tűnjek, azért is, mert gondolkodóba ejtett igazán fontos dolgokról, azért is, mert megerősített sok nézetemben, végül pedig azért, mert megtudtam, létezik szakszó arra, ami miatt az ismerőseim nagy része furcsán néz rám: alapvetően luddita vagyok – és büszke vagyok rá. :)
Nagyon személyes és közvetlen hangvételű Vonnegutnak ez az utolsó megjelent kötete, amiben világunk rengeteg kérdéséről fejti ki véleményét. Merem remélni, hogy nem csak egy ember véleményét. Elképesztően szórakoztató iróniája mindig ott csap le, ahol kell, hogy érzékeltesse mondandója valódi súlyát. Ezt persze megteszi művészibb munkáiban is, regényeiben, de ezek a humoreszkek sokkal kötetlenebbek, csevegő stílusuk egy baráti társalgáshoz hasonlít, vagy egy olyan kabaréműsorhoz, amiben a humor a legjobb eszköze a közérdekű figyelemfelkeltésnek. Ki tudnám idézni szinte az egész könyvet – majdnem meg is tettem.
Kifejezetten maradandó élményt szerzett a Lecke kezdő íróknak, amiben például levezeti, hogy is néz ki Hamupipőke története grafikonon. Kétszer is elolvastam. Aztán, ha valakit érdekel, mi lehet még a seggfej a szó nem hagyományos értelmében, azt is megtudhatja. Régebben egy autókereskedés tulajdonosa és vezetője voltam. Na nem én, ő. Szerinte ezért nincs még svéd Nobel-díja. Aztán mesél még saját családjáról, a vicc jelentőségéről és a nagycsaládokéról, példaképeiről, a fejlődésről, lelkiismeret hiányról, bolygónk kizsigereléséről, rendesen savazza Amerika vezetőit és a háborúkat, de a művészet fontosságára is emlékeztet.
Mondják, hogy közönséges – lehet. Remek jellemzésként ezt a rövidet olvastam róla: „erkölcstelen moralista”. Azt hiszem, most lettem egészen elfogult Kurt Vonneguttal szemben. És igen, alkotni csodás dolog! Hála és köszönet érte.

>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007
128 oldal · ISBN: 963868903X · Fordította: Békési József · Illusztrálta: Kurt Vonnegut

Népszerű idézetek

Cheril>!

Észrevették már, hogy a legkiemelkedőbb irodalmi alkotások – a Moby Dick, a Huckleberry Finn, a Búcsú a fegyverektől, A skarlát betű, A bátorság vörös kokárdája, az Iliász és az Odüsszeia, a Bűn és bűnhődés, a Biblia és A könnyűlovasság támadása – mind arról szólnak, hogy mekkora szívás embernek lenni?

18. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2009)

5 hozzászólás
Rits>!

Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának.

sztimi53>!

Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A művészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Dora>!

A legnagyobb igazság, amivel szembe kell néznünk – s a mi valószínűleg megfoszt életem hátralévő részében a jókedvre való hajlamtól – az, hogy szerintem az emberek le se szarják, hogy fennmarad-e ez a bolygó, vagy sem. Nekem úgy tűnik, mintha mindenki úgy élne, mint a Névtelen Alkoholisták: egyik napról a másikra. És mintha mindenkinek elég lenne még néhány nap. Nagyon kevés olyan embert ismerek, aki az unokái világáról álmodik.

67. oldal, 7. fejezet - Nyitott Könyvműhely, 2009

sztimi53>!

Nem számít, milyen korrupttá, kapzsivá és szívtelenné válhat a kormányunk, a gazdaságunk, a médiánk és a vallási és jótékonysági intézményrendszerünk, a zene akkor is csodá­latos lesz.

Kapcsolódó szócikkek: zene
2 hozzászólás
Dora>!

Lecke kezdő íróknak:
Első szabály: Ne használjunk pontosvesszőt! A pontosvesszők transzvesztita hermafroditák, amik az égvilágon semmit nem jelentenek. Mindössze azt jelzik, hogy leírójuk járt egyetemre.

29. oldal, 3. fejezet - Nyitott Könyvműhely, 2009

Kapcsolódó szócikkek: pontosvessző
pdaniel>!

Az e-közösségek semmit sem építenek. A végén csak ott áll az ember üres kézzel. Táncoló állatok vagyunk. Milyen csodálatos felkelni, kimenni és csinálni valamit! Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!

1 hozzászólás
cassiesdream>!

A humor egy eszköz arra, hogy távol tartsuk magunktól az élet nehézségeit, egy eszköz arra, hogy megvédjük magunkat.

103. oldal

sztimi53>!

Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!

Dora>!

Ha komolyan meg akarja bántani a szüleit, de nincs mersze melegnek lenni, a legkevesebb, amit megtehet, hogy művészi pályára lép. Nem viccelek. A művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet.

29. oldal, 3. fejezet - Nyitott Könyvműhely, 2009

3 hozzászólás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Amy Schumer: A deréktetovált lány
Réz András: Válogatott szorongásaim
Neil Patrick Harris: Így jártam az életemmel
Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
Stephen Fry: Hazudozó
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Dimitri Verhulst: Problemszki Szálloda
Christopher Moore: A leghülyébb angyal
Chuck Palahniuk: Túlélő