Miért ​nem vagyok keresztény? 3 csillagozás

Beszámoló és érvelés
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény?

Kurt ​Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket. Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Radikális gondolkodók Typotex

>!
Typotex, Budapest, 2016
368 oldal · ISBN: 9789632798523 · Fordította: Simom József
>!
Typotex, Budapest, 2016
340 oldal · ISBN: 9789632798523 · Fordította: Simon József

Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Hanging_Moss_9102>!
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény?

Aki a tortenelmet szereti es erteni is szeretne, nem art, ha vallasfilozofiat is olvas, en legalabbis igy velekedek. Gyakran merult fel az eletem soran, hogy mit is jelent szamomra a keresztenyseg. Hiszek-e benne, az vagyok- e egyaltalan. Igy kerult a kezembe ez a konyv. Kurt Flasch „radikalis” gondolkodokent van feltuntetve, igazabol en ezt a jelzot erosnek erzem. Flasch jozan ember, beszamoloja alapjan nem tud a keresztenysegben hinni. Ugy velem, alapvetoen egyet tudok vele erteni, tiszta racionalitassal kozeliti meg a kerdest. Talan a 21. szazadban mar nincs ebben semmi rendkivuli. A keresztenyseg, legalabbis hagyomanyos alakjaban mara feloldodott. Vegul is volt neki 2000 eve. Flasch egyebkent nagyon tapintatosan kritizalja a keresztenyseget, erezhetoen tisztelettel teszi ezt. Szerencsere nem ateista, inkabb amolyan szkeptikus, akinek nincs szuksege vallasra, hogy boldoguljon. Erdekes konyv, bar a tema nem a kedvencem, de annal fontosabb. Nem egy monumentalis konyv, hiszen olyan korban elunk, amikor amugy sem „meno” dolog a vallas, legalabbis normalis helyeken. Mindenesetre tetszett, amikor arrol fecsegett, hogy a tobbi vallasrol nem igazan tud erdemben szolni. Manapsag divatosak egyesek koreben bizonyos keleti vallasok, amit nem igazan ertek, mert az ilyenek elutasitjak pl a keresztenyseget, de mas vallast viszont igenyelnek. Ilyen teren en nem erzek jelentos kulonbseget a keresztenyseg ellenere. Kurt professzor megmondja, hogy neki bizony nincs igenye mas vallasra sem. Legalabb kovetkezetes es hiteles a beszamoloja. O legalabb le meri irni, nem tesz ugy, mint manapsag sok „alkereszteny”, aki keresztenynek vallja magat, a valosagban pedig koze nincs hozza.
Nos, ez a konyv tehat azoknak szol, akik komoly szkepcist ereznek vallasunk irant, de nem is „ateistak”, es nem is mindenfele tavoli divat vallas teveszmeiben keresik azt, hogyan kellene helyesen elni. Vegul is , miert kellene barmilyen ideologiak szerint elni? Az emberi elme tul kreativ ahhoz, hogy korlatozzuk es szabalyozzuk. Ennek ellenere nem fog a kedvenc olvasmanyaim koze tartozni ez a konyv. De fiatalkent hasznos olvasmany.

Bereczki_Zoltán>!
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény?

Nagyon érdekes olvasmány, ajánlom mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a kereszténység iránt (akár hívő, akár nem). Az elolvasása után talán paradox módon sokkal érdekesebbnek találom mind az Ószövetség Istenét, mind az evangéliumi történeteket, mind a korai keresztény filozófiát; de még sorolhatnám.
Egy fontos idézet a könyvből:
„Aki többé már nem keresztény, az sem veszíti el kapcsolatát a keresztény kultúrával. Megbecsüli képi anyagát, hallgatja Monteverdi Mária-vesperását és felkeresi a művészettörténet meghitt képcsarnokát. Nyíltan – épp oly távolságtartóan, mint amilyen meghatódva – lép be a chartres-i katedrálisba, még ha nem is az imádság szándékával jött. Örömét leli a legendában feltárult igazságban, mely szerint Ferenc a madaraknak prédikált.”


Népszerű idézetek

Kuszma>!

Dionüsziosz Areopagitésszel szólva: „Ha valaki arra vágyik, hogy megismerje Istent, és valami meghatározottat talál, akkor nem Istent találta meg.”

197. oldal

12 hozzászólás
Kuszma>!

A gondolatok az életből erednek. Belőle jönnek elő, ám el is távolodnak tőle. Önmagukat szembeállítják az élettel, és ítéletet mondanak róla. A gondolatok nem a tényleges élet puszta funkciói; nem hagyják magukat levezetni az életrajzból. A gondolatok a gondolatokból származnak.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gondolat
11 hozzászólás
Hanging_Moss_9102>!

A keresztény vallás évszázadokon keresztül egyszerre volt az élet segítő támasza, morális tanítás és világorientáció, most elveszítette valóságtartalmát. Világmagyarázatai csakúgy, mint felkínált segítségének módjai -ima és bűnbánat, zarándoklat és jótékony adományok-, egyre kevésbé bizonyultak megfelelőnek. A világtörténelem végtelenül gazdagabbnak mutatkozott, mint azt megelőzően; már nem csak a keresztény kinyilatkoztatás zsidó és római előkészítéseként jelentkezett. Irritálóan hatott, hogy Egyiptom idősebb volt, mint a kiválasztott nép. Láthatóvá vált Kína magasabb rendű kultúrája. Lassanként leépült az Európa-központúság. Sem Róma, sem a világát vesztett Wittenberg nem állt az események centrumában, bármennyire is igyekeztek politikai és publicisztikai eszközökkel magukra irányítani a figyelmet.

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · Kína
Hanging_Moss_9102>!

Pozícióm következetesen agnosztikus, és nem ateista. Egy ateista ugyanis úgy tekint magára, mintha képes volna bizonyítani azt, hogy nem létezik Isten. Ilyen önbizalommal nem rendelkezem.

Kapcsolódó szócikkek: ateista

Hasonló könyvek címkék alapján

James Norbury: Az utazás
Baktay Ervin: India bölcsessége
Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem
Angelus Silesius: Kerúbi vándor
Weöres Sándor: A teljesség felé
René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom
Hamvas Béla: Scientia sacra
Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján
Baktay Ervin: A diadalmas jóga