Kurt Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket. Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből… (tovább)
Miért nem vagyok keresztény? 3 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Radikális gondolkodók Typotex
Enciklopédia 4
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Aki a tortenelmet szereti es erteni is szeretne, nem art, ha vallasfilozofiat is olvas, en legalabbis igy velekedek. Gyakran merult fel az eletem soran, hogy mit is jelent szamomra a keresztenyseg. Hiszek-e benne, az vagyok- e egyaltalan. Igy kerult a kezembe ez a konyv. Kurt Flasch „radikalis” gondolkodokent van feltuntetve, igazabol en ezt a jelzot erosnek erzem. Flasch jozan ember, beszamoloja alapjan nem tud a keresztenysegben hinni. Ugy velem, alapvetoen egyet tudok vele erteni, tiszta racionalitassal kozeliti meg a kerdest. Talan a 21. szazadban mar nincs ebben semmi rendkivuli. A keresztenyseg, legalabbis hagyomanyos alakjaban mara feloldodott. Vegul is volt neki 2000 eve. Flasch egyebkent nagyon tapintatosan kritizalja a keresztenyseget, erezhetoen tisztelettel teszi ezt. Szerencsere nem ateista, inkabb amolyan szkeptikus, akinek nincs szuksege vallasra, hogy boldoguljon. Erdekes konyv, bar a tema nem a kedvencem, de annal fontosabb. Nem egy monumentalis konyv, hiszen olyan korban elunk, amikor amugy sem „meno” dolog a vallas, legalabbis normalis helyeken. Mindenesetre tetszett, amikor arrol fecsegett, hogy a tobbi vallasrol nem igazan tud erdemben szolni. Manapsag divatosak egyesek koreben bizonyos keleti vallasok, amit nem igazan ertek, mert az ilyenek elutasitjak pl a keresztenyseget, de mas vallast viszont igenyelnek. Ilyen teren en nem erzek jelentos kulonbseget a keresztenyseg ellenere. Kurt professzor megmondja, hogy neki bizony nincs igenye mas vallasra sem. Legalabb kovetkezetes es hiteles a beszamoloja. O legalabb le meri irni, nem tesz ugy, mint manapsag sok „alkereszteny”, aki keresztenynek vallja magat, a valosagban pedig koze nincs hozza.
Nos, ez a konyv tehat azoknak szol, akik komoly szkepcist ereznek vallasunk irant, de nem is „ateistak”, es nem is mindenfele tavoli divat vallas teveszmeiben keresik azt, hogyan kellene helyesen elni. Vegul is , miert kellene barmilyen ideologiak szerint elni? Az emberi elme tul kreativ ahhoz, hogy korlatozzuk es szabalyozzuk. Ennek ellenere nem fog a kedvenc olvasmanyaim koze tartozni ez a konyv. De fiatalkent hasznos olvasmany.
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Nagyon érdekes olvasmány, ajánlom mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a kereszténység iránt (akár hívő, akár nem). Az elolvasása után talán paradox módon sokkal érdekesebbnek találom mind az Ószövetség Istenét, mind az evangéliumi történeteket, mind a korai keresztény filozófiát; de még sorolhatnám.
Egy fontos idézet a könyvből:
„Aki többé már nem keresztény, az sem veszíti el kapcsolatát a keresztény kultúrával. Megbecsüli képi anyagát, hallgatja Monteverdi Mária-vesperását és felkeresi a művészettörténet meghitt képcsarnokát. Nyíltan – épp oly távolságtartóan, mint amilyen meghatódva – lép be a chartres-i katedrálisba, még ha nem is az imádság szándékával jött. Örömét leli a legendában feltárult igazságban, mely szerint Ferenc a madaraknak prédikált.”
Népszerű idézetek
Dionüsziosz Areopagitésszel szólva: „Ha valaki arra vágyik, hogy megismerje Istent, és valami meghatározottat talál, akkor nem Istent találta meg.”
197. oldal
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
A gondolatok az életből erednek. Belőle jönnek elő, ám el is távolodnak tőle. Önmagukat szembeállítják az élettel, és ítéletet mondanak róla. A gondolatok nem a tényleges élet puszta funkciói; nem hagyják magukat levezetni az életrajzból. A gondolatok a gondolatokból származnak.
34. oldal
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
A keresztény vallás évszázadokon keresztül egyszerre volt az élet segítő támasza, morális tanítás és világorientáció, most elveszítette valóságtartalmát. Világmagyarázatai csakúgy, mint felkínált segítségének módjai -ima és bűnbánat, zarándoklat és jótékony adományok-, egyre kevésbé bizonyultak megfelelőnek. A világtörténelem végtelenül gazdagabbnak mutatkozott, mint azt megelőzően; már nem csak a keresztény kinyilatkoztatás zsidó és római előkészítéseként jelentkezett. Irritálóan hatott, hogy Egyiptom idősebb volt, mint a kiválasztott nép. Láthatóvá vált Kína magasabb rendű kultúrája. Lassanként leépült az Európa-központúság. Sem Róma, sem a világát vesztett Wittenberg nem állt az események centrumában, bármennyire is igyekeztek politikai és publicisztikai eszközökkel magukra irányítani a figyelmet.
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Pozícióm következetesen agnosztikus, és nem ateista. Egy ateista ugyanis úgy tekint magára, mintha képes volna bizonyítani azt, hogy nem létezik Isten. Ilyen önbizalommal nem rendelkezem.
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Hasonló könyvek címkék alapján
- James Norbury: Az utazás 96% ·
Összehasonlítás - Baktay Ervin: India bölcsessége 99% ·
Összehasonlítás - Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve 94% ·
Összehasonlítás - Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem 98% ·
Összehasonlítás - Angelus Silesius: Kerúbi vándor 97% ·
Összehasonlítás - Weöres Sándor: A teljesség felé 92% ·
Összehasonlítás - René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom 98% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Scientia sacra 92% ·
Összehasonlítás - Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján ·
Összehasonlítás - Baktay Ervin: A diadalmas jóga 96% ·
Összehasonlítás