Kunt Gergely (szerk.) · L. Balogh Béni (szerk.) · Schmidt Anikó (szerk.)

Trianon ​arcai 2 csillagozás

Naplók, visszaemlékezések, levelek
Kunt Gergely – L. Balogh Béni – Schmidt Anikó (szerk.): Trianon arcai

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918–1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról.

>!
Libri, Budapest, 2018
468 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333036
>!
Libri, Budapest, 2018
468 oldal · ISBN: 9789634334132

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

abstractelf>!
Kunt Gergely – L. Balogh Béni – Schmidt Anikó (szerk.): Trianon arcai

A Trianon arcai egy primer forrásokat tartalmazó gyűjtemény, amely az 1918 októbere (Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, az I. világháború utolsó napjai) és 1920-as évek vége közti időszakból prezentál naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket és verseket is. Maga a békeszerződés aláírásának napjairól viszonylag kevés forrás került be – sokkal inkább a későbbi Kisantant seregeinek bevonulását és a különböző nemzetiségek helyzetének változására fektettek nagyobb hangsúlyt.

A kötetbe rengeteg munkát fektettek a szerkesztők, amely meg is látszik a köteten. A forrásokat nagyon gondosan válogatták össze, hogy a lehető legtöbb nézőpontból bemutassa a vizsgált időszakot. Trianon arcai változatos társadalmi csoportból származó, különböző területen élő és eltérő nemzetiségű(!) emberek lettek. A kötet egyik legnagyobb erőssége, hogy nem csupán a magyar álláspontot jelenítette meg, hanem bemutatta azt is, hogy az adott területen élő szerbek, románok és horvátok hogyan élték meg a területi változást.

Egy gondom akadt csak a gyűjteménnyel, amely egy kérdést is felvetett bennem: ezek pedig a lábjegyzetek. Nem találtam indokot jó néhány szómagyarázatra, mint például a zsúrol, smucig, rassz vagy a kaució, de azt sem értettem, hogy a licitációt miért magyarázza a szerkesztő a licitálás szóval. Ugyanakkor például a rekvirálás vagy az autonómia szavakra nem írtak szómagyarázatot, pedig ha ennyire hétköznapi szavak bekerültek, ezeknek is indokolt lett volna.

Épp emiatt merült fel bennem, hogy ki ennek a gyűjteménynek a célközönsége? A laikus olvasó, aki csak szeretne beszámolókat olvasni az adott korszakról? Vagy azoknak, akik bővebb ismerettel rendelkeznek a korszakról? Végül arra jutottam, hogy ez a kötet mindenkinek szólhat, legfeljebb nem kell a kötet felét kitevő lábjegyzeteket elolvasni.

Mindent összevetve ez egy nagyon fontos gyűjtemény, amely egy mindenki által sokat említett időszak hétköznapi embereinek reakcióját mutatja be – tragédia vagy szabadság, ebben a kötetben mindkét oldal hallatja a hangját.
Számomra ez a kötet azért lett maradandó élmény, mert megmutatta, hogy milyen mélyen gyökerezett a magyarság jó részében a hazaszeretet. A sok tragédia közepette volt abban valami felemelő, ahogy az országunkról írtak. Már emiatt megérte elolvasni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Vécsey Aurél: Magyar tragédia – A trianoni békediktátum
Vécsey Aurél: Nagy Magyarország: revizionizmus és irredentizmus
Kérdések és válaszok a rendszerváltásról
Pál István – Szabó Csaba: Budapest közlekedésfejlesztése a politika napirendjén 1957–1990
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek
Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban
Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról