Sárköz 2 csillagozás

Kunszabó Ferenc: Sárköz Kunszabó Ferenc: Sárköz

"Parasztból ​lett munkáskáder – írták lapomra azokban a jellegzetes években, s én erre nagyon büszke voltam, bár mindig éreztem, hogy van valami pontatlanság a megállapításban. Nagyon lassan jöttem rá, hogy dupla a hiba. Mindjárt az első, hogy sohasem voltam paraszt: tanyán születtem, a Nyíregyháza melletti Kacsabokorban, és a nyírségi pusztákon nőttem-nevelkedtem… A falvak zárt világa! – az nagyon messze eset mitőlünk, és nem annyira az odavezető utak homokverte kilométereiben, hanem a kistulajdonon alapuló másfajta életstílusban, gondolkodásmódban mérve… És a második hiba a megállapításban, hogy bár suhanckoromban ipari szakmát tanultam, s évekig dolgoztam üzemi munkahelyeken, mégsem lett belőlem munkás sem, soha. Pedig a felszabadulás adta lehetőségek között válhattam volna értelmiségivé is, mint annyi osztályos társam. Válhattam volna, hisz szakérettségi után egyetemet végeztem, és dolgoztam értelmiségi munkakörökben – olyanban dolgozom most is, éppen. Idegeimben, az élet és a… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország felfedezése

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1986
260 oldal · ISBN: 9631532372
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1972
278 oldal

Enciklopédia 8

Helyszínek népszerűség szerint

Sárköz · Sztálinváros


Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Kunszabó Ferenc: Sárköz

Két csillagozás és én értékelem először. Igen sajnálatos.

Számos kötetet olvastam már a Magyarország felfedezése egykori sorozatából, de talán ez volt az, amelyik leginkább tetszett, mert maradéktalanul megvalósította az eredeti célkitűzést, a szociográfiai betekintést – most, azaz 1972-ben egy kistérség életének leírását. S a térség szélén magam is érdekelt voltam.
Kunszabó Sárközről, és Sárköz ürügyén, példáján a magyar falu múltjáról, jelenéről és kicsit jövőjéről is elmondta a legfontosabbakat. Igaz, speciális a vidék sorsa. A szerző leírja az ármentesítés utáni nagy sárközi fellendülést és következményeit. Ezt a vidéket a vizek eléggé megvédték évszázadokon át, ám gyarapodni nemigen engedték népét, csak megmaradni, szűkre szorítva a művelhető területet. A múlt századi ármentesítés után azonban itt a szántóvá lett föld nem úri kézre került – mint például a Bodrogközben –, hanem a paraszt szinte annyit foglalhatott belőle, amennyit családi erővel megművelhetni bírt. Remek annak a leírása is, hogy az archaikus Sárközből hogyan lett ekkor, robbanásszerűen, árutermelő és ebből szépen vagyonosodó vidék; mutatvány egy reménybeli Kert-Magyarországból. Kunszabó érzékletes képét adja a sárközi falvak ekkor kialakult rétegződésének, a rétegek viszonyának, a közöttük való „közlekedés”: a társadalmi mobilitás problémáinak. És eközben hamarosan elérkezik a Sárköz „dekadenciájához”. A gazdasági megrekedéshez, a társadalmi elmerevüléshez, amelynek egyik oka és jelensége pl. az „egykézés” is.
Nemcsak a magyar falu múltjára vonatkozónak, hanem általánosabb érvényűnek tűnik az a megállapítás, hogy ha egy közösség orientációját, szemléletének kialakulását tekintjük, a tartósan lassú fejlődést vagy akár a hosszú stagnálást is könnyebb „elviselni”, mint ezt a „nekilendülést és megtorpanást”. És – talán a legszegényebb vidékeket kivéve – éppen ez (volt) tapasztalható Magyarországon, akár az évszázadok, akár az utóbbi évtizedek történetét vizsgáljuk.
A könyv megírásának és megjelenésének idején még a szövetkezeti gazdálkodási forma jelentette az egyedül üdvözítő formát, de azóta ezt az élet megváltoztatta és átértékelte. Jómagam még néhány évvel ezelőtt Borjádon és környezetében mélyszegénységet, számos gondozatlan földet és háztájit, lassan összeomló elhagyott házakat, magas munkanélküliséget is tapasztaltam. Ha erős egyszerűsítés is, talán mondhatjuk, hogy a magyar falunak a múltban a fő problémája a földhöz való viszony volt, a föld megszerzése, birtoklása, megtartása; az 1970-es évek elejétől már fő problémája a munkához való viszony, a termelésben az erkölcsi és az anyagi érdekeltség-ösztönzés teljes átrendeződése volt. Mint tapasztalhattuk azonban a kollektivizálás szocialista kísérlete néhány évtizedes tapasztalatok után elvetésre került. Egyre több a nagygazdaság, néhány igazi „békebeli-méretű” birtok is létrejött, köztük e térségben épp az ország egyik leggazdagabb emberéé.
Annyi kétségtelen, hogy az elmúlt és következő évtizedekben a technológiai fejlődés objektív és a nemzedékváltás szubjektív tényezői egyaránt tovább csökkentik a mezőgazdaság munkaerő-szükségletét, végül is a lakosság egészen kis hányadára. De lehetséges lenne, hogy a jövő falujában csak az agrárnépesség él majd, s legfeljebb azok még, akik őket közvetlenül „kiszolgálják”: kevés iparos-kereskedő, közigazgatási ember, valamint tanító és orvos?
Mindenképp meg kell említenem az értékelésben, hogy ez a könyv mennyire gazdag tényekben, motívumokban, portrékban-embersorsokban, de még színekben, anekdotákban is. Csak sajnálkozhatom azonban azon, hogy a mai olvasók mennyire nem olvassák ezt a korszakalkotó sorozatot és köteteit. Kunszabó műve, a Sárköz föltétlen ott van ama két-három mű között, amelyek korunkban még mindig tán a legtöbbet mondanak a magyar faluról. A Magyarország felfedezése sorozat köteteiből igazán feltárul Magyarország közelmúltja, s mint tudjuk, a múlt ismerete nélkül nincs jövő…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Bla IP>!

Decsen ma is áll egy öreg fa, törzsében több tucat vaskampó, ez volt az egyik csónakkikötő. Pilisen megmutatják a régi decsi „utat”, egy még ma is látható bemélyedést a szántóföldeken – a mocsárvilágban a sárközi ember ladikkal közlekedett, s azt a nagyvíz esetén evezővel hajtotta, kisvízben pedig lóval vontatta.

52. oldal

Bla IP>!

Megszűnt a lét addigi alapja, a halászat, madarászat, vadfogás, s mindenféle kedves és álmatag vizi foglalkozás…Megszűnt, illetve elvesztette jelentőségét a szabad vizi élettel járó számos más foglalatosság is, a hálókötés, csónaképítés, a lészafonás és a többi. Levonult a víz, a nádasok kipusztultak, a bozótosokat felégették,…a szerteszét álló fákat kivágták, így az egész táj egy teljesen szokatlan, fegyelmezetten rideg haszonvidékké változott, hol minden barázdát szigorúan számon tartottak…

50. oldal

Bla IP>!

…minden úri allür ellenére parasztpolgárok és sárköziek maradtak ők,…sem negyedik, sem ötödik nemzedékükben nem váltottak át más társadalmi rétegbe…
…A már egyáltalán nem dolgozó, szállási, vagy belső cselédeket, sőt szobalányokat tartófelső réteg tagjai között nem reformátusokat még e század közepén is alig lehetett találni. Szinte minden nagygazda család már legalább ötöd-hatodiziglen sárközi volt, s ezt számon is tartották.

59. oldal

Bla IP>!

…Sárpilis lelkipásztora:
"Mikor a községbe kerültem, az országban már köztény volt az egyke veszélye és megszűntetésének fontossága, ám Pilisen még igen dívott. Amelyik család egy kicsit is sárközinek számította magát, annak már egy gyereke volt, kettő legfeljebb akkor, ha az első lánynak született…

71. oldal

Bla IP>!

Asszony jön szembe, sötétkékben, fején régi sárközi módon megkötve, a rozsdásbarna alapú, sürű mintás kendő.

24. oldal

6 hozzászólás
Bla IP>!

A nagy változás

Az adatok egyszerűen szédítőek. Míg 1876-ig Sárköznek alig egynegyede volt szárazulat, addig a teljes ármentesítés után kilencvenöt százaléka. A négy sárközi községben a jobbágyföldek kiosztása (1859) után is csak mintegy 200 birtokos gazda volt, s azok nagy többsége ún. "fertályos"(3-5 holdas) – az ármentesítés után a késő földek hasznosításával 1300 fölé emelkedett…s a pionirfoglalások után két évvel még mindig álltak szabadon földek a Sárközben.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sárköz
Bla IP>!

A gazda, ki 1875-ben három holdon hat mázsa kölest termelt, s mellette eltartott egy lovat, egy tehenet s két anyakocát szaporulatával, ez a gazda 1882-ben harminc holdon termelt 90 mázsa búzát, 10 mázsa árpát, 10 mázsa zabot, 12 kocsi kukoricát, 4 kocsi burgonyát, 14 kocsi szálastakarmányt, meg egyéb apróságokat, s ezzel eltartott hat lovat, 17 tehenet, 10 anyakocát szaporulatával.

51. oldal

Bla IP>!

A néhány év alatt tízszeresére, vagy hússzorosára növekedett jövedelem azonban az élet egyéb kereteit is szétrobbantotta…

52. oldal

Bla IP>!

A Nap akkor sütött a Sárközre, kérem, az ármentesítés után! – jelentette ki egy agg magyar a tanya előtti diófa alatt.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sárköz
Bla IP>!

Maroknyi az egész terület, százhatvan négyzetkilométer, pontosan felismerhető határokkal, a környéktől elütő geológiai jegyekkel, eltérő néprajzi háttérrel és elkülönülő történelmi múlttal.

17. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szenti Tibor: Parasztvallomások
Szenti Tibor: A tanya
Németh Imre – Somogyi György – Koch József: Paks nagyközség monográfiája
Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón
Bán Ferenc: Pusztán születtem
László Lajos: A busók földjén
Kiss Lajos: A szegény emberek élete
Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége
Éber Márk Áron: A csepp
Kós Károly: Régi Kalotaszeg