A ​pillangó útja 22 csillagozás

Kun Mia: A pillangó útja

Katherine Shaw egész életét a balettnek szentelte. Mindig is arról álmodott, hogy hivatásos balerina lesz, ám tizenkilenc évesen úgy dönt, hogy még szüksége van pár évre, mielőtt meg tudna birkózni egy társulattal. Így legjobb barátjával, Alexanderrel együtt egyetemre megy. Persze az új élet, távol a szülőktől nem könnyű. Kat kétségbeesetten vágyik arra, hogy végre lány barátja is legyen. Belinda, a szobatársnője ezt kihasználva, először a legjobb barátnője, majd a legnagyobb riválisa lesz. Katherine-nek azonban nemcsak Belindával kell megküzdenie, hanem arról is döntenie kell, hogy végre megvalósítja nagy álmát, és a Királyi Balettben táncol, vagy átadja magát a szerelemnek.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Könyv Guru, 2018
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155803208
>!
Könyv Guru, 2018
264 oldal · ISBN: 9786155803208

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
Kun Mia: A pillangó útja

A teljes értékelés elérhető a blogom oldalán:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/03/kun-mia-pillang…

"Kemény küzdelmet vívtam, melyből végül győztesen kerültem ki. Az előzetes ismereteim alapján biztos voltam benne, hogy én ezt a regényt imádni fogom, így direkt olyan időszakra tartogattam, amikor nagy szükségem van arra, hogy az aktuális könyvem kikapcsoljon, szórakoztasson és energiát adjon át. Nem mondanám, hogy végig szenvedtem a történeten – főleg azért sem, mert a végére igencsak megkedveltem a mondanivalója miatt – de be kell vallanom: nem volt életem olvasmánya.
A pillangó útján nagyon érződik, hogy kezdő szerzővel van dolgunk, akinek annyi tapasztalata van írás terén, mint amennyi tudás szorult belém a siklóernyőzésről. Sokat kellett volna még ezt a kéziratot csiszolgatni, mind nyelvtani, logikai összefüggés és történetvezetés terén. Sokszor kapkodó, szélvihar módjára változnak a szereplők dolgokhoz való hozzáállása, amely nem kedvez a lényeg átadásának. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy egy könyvben sem találkoztam még ekkora jellemfejlődéssel, ami Kat esetében történt, főleg nem úgy, hogy mellette teljesen hű marad önmagához. Lehet, hogy nem a legjobb úton jár, sokszor megbotlik, sőt, túlságosan fél ahhoz, hogy egyedül haladjon előre, de mégis, még ha csak a sors kegyetlen játéka lökdösi, akkor sem adja fel és próbál a célra fókuszálni. Emellett a történetben található szerelmi szál is újfajta élménnyel gazdagított: nem a szokványos, rózsaszín csoda, mint ami szokott lenni a legtöbb esetben. Igaz, hogy a végén egyáltalán nem erre számítottam, de mégis azt kell, hogy mondjam, jól alakította a szerző az ehhez kapcsolódó események sorozatát, mivel ez a koncepció sokkal életszerűbbnek hat, mintha a jól bevált sémát követte volna.
A pillangó útja vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Nem lettünk olyan jó barátok, mint ahogy azt gondoltam. Kun Miának még sok tapasztalatot kell szereznie az írás terén ahhoz, hogy igazán maradandót alkosson, de legalább jó úton jár. Még akkor is, ha jelenleg még sokat csetlik-botlik. De ezzel jár a fejlődés. Ez elkerülhetetlen. Szívből remélem, hogy a későbbiekben fog még megjelenni könyve, amelyben már jobban oda fog figyelni a kisebb-nagyobb hibákra egyaránt. "

>!
Anarchia_Könyvblog
Kun Mia: A pillangó útja

Számomra olyan volt ezt a történetet olvasni, mintha én is benne lettem volna. Úgy éreztem átélem mindazt, ami Kat-tel történik és át is éltem, miközben a lapokba mélyedtem. Sírtam, nevettem. Élveztem az egész könyvet és annyira kíváncsi voltam arra, hogy mi fog történni a lánnyal, és mire hogy fog reagálni. (..) Mia könyve egy remek regény, ezért tiszta szívvel csak ajánlani tudom mindenkinek!
Aki szereti az ifjúsági, kicsit humoros, kicsit romantikus, de főként élvezetes és szórakoztató könyveket, annak Katherine Shaw világában a helye!

Az ajánló folytatása itt érhető el: http://anarchiakonyvblog.cafeblog.hu/2018/06/27/kun-mia…

>!
Annamarie P
Kun Mia: A pillangó útja

Kun Mia egy rendkívül fiatal, elsőkönyves szerző, aki olvasótáborát a balett táncosok világába kalauzolja el.
Katherine Shaw, könyvének főszereplője nem meri felvállalni, hogy leszerződjön egy balett társulathoz, inkább az érettségi után egy angliai egyetemen pszichológiát és balettet tanul. Vele tart gyerekkori barátja, a szintén táncos Alexander is. A két jó barát együtt repeszti fel azt a burkot, amiben eddig a lány éldegélt. Új barátok gyűrűje övezi őket, Kath szobatársa révén egy barátnő, Belinda is színesíti a palettát, no és a mindenek fölött álló szerelem… De a lánynak újdonságot jelent az egyetemi élet is, a hatalmas bulik, a rengeteg mennyiségű tanulnivalóról már nem is beszélve, valamint az is, hogy ezentúl már nem mindig ő van a társaság középpontjában. A szokásos mederben folydogáló hétköznapok közben Kath-nek folyamatosan meg kell tapasztalnia, hogy milyen álságosak is tudnak lenni a „barátok”. Rendszeresen csalódnia kell az őt körülvevőkben. Már maga sem tudja, hogy kiben bízhat meg.
Minden egy hatalmas tragédia felé kezd hömpölyögni, az olvasó nem is sejti, hogy a kis balerina fel meri-e vállalni a konfrontációt, vagy hagyja magát teljesen lenyomni.
Az eseményeket végig Kath szemével követjük, és tanúi vagyunk belső harcainak is. Ez tényleg egy pillangó útja.
Nem is csoda, hogy az izgalmas történetet rögtön megszerette a célközönség. A tinik imádják, és senki nem fog csodálkozni, hogyha az önéletrajzi ihletettségű könyv esetleg folytatódna.
Ellenben az idősek korosztály kicsit vértezze fel magát olvasás előtt, közben, mert sajnos a könyv hemzseg a mindennemű hibáktól. Bele sem merek gondolni, hogy mit kell ilyenkor egy alkotónak végigélnie. A nyomdai szalagról lejövő, elvileg ellenőrzött könyv bőven meg van szórva rossz elválasztással, felesleges karakterekkel, és sajnos vannak hibák a kifejezésekben, fogalmazásokban is, erről viszont már nem a gépek tehetnek.
Miában megvan a lendület, van mondanivalója, úgy tűnik, hogy meg tudja szólítani a tinédzsereket is. A többit talán majd a rutin és az idő megérleli! Csodálatos szenvedéllyel ír a táncról, és ez sok dolgot feledtet.
16-17 éves kortól ajánlom.

>!
Oláh_Zita P
Kun Mia: A pillangó útja

Érdekes kis történet, tele sok-sok mondanivalóval. Pár karakter eléggé zavaró volt, meg persze voltak benne logikai hibák, mint pl. egy oldalon belül valaki kólát iszik, majd pár sorral arrébb meg már teát. Ezek látszólag apróságok, de bosszantó hibák, amik megfelelő lektorálással eltüntethetőek lennének.
Kat útkeresésével szerintem sok mindenki azonosulni fog, korosztálytól függetlenül, hisz mindenki vívja a maga küzdelmeit, nap mint nap.

>!
csfannie P
Kun Mia: A pillangó útja

„Szerethető, érdekes történetet kaptam, ami bemutatja az élet szép és csúf oldalát is. Szerintem ez egy jó kezdet Mia számára, hiszen A pillangó útja elgondolkodtató, és valósághűen ábrázolja az embereket. Tetszett, hogy az írónő beleszőtt egy kis pszichológiát is a könyvbe, hiszen az is az egyik kedvelt témám, és ezáltal érthetőbbé vált néhány karakter viselkedése. A táncos jeleneteket érdeklődve olvastam, nem untatott, szinte már magam előtt láttam Kat és Alex duóját. Természetesen mindig van hova fejlődni, de úgy érzem, magas mércét állítottam Miának, aki megütötte azt már az első könyvével.”

Bővebben…
https://fannislibrary.blogspot.com/2018/12/kun-mia-pill…

>!
klau0411
Kun Mia: A pillangó útja

Nehéz értékelnem ezt a könyvet. Egyrészt nem akarom lehúzni, mivel nem az én korosztályomnak szól, és lehet, hogy több tanulságot át tudtam volna emelni belőle, ha fiatalabbként olvasom. Az alapötlet szerintem jó, sok jó gondolatot jár körbe, a karakterek viszonylag jól fel vannak építve, de őszintén, én untam ezt a könyvet. Kat személyisége a maga gyermeki naivitásával először aranyos volt, később viszont nagyon bosszantó, hogy nem csinál semmit, és hagyja, hogy hülyét csináljanak belőle. Alexet csíptem a könyvben, ő rendelkezett a legnormálisabb személyiséggel mindenki közül szerintem. Ha a sztorit, a szereplőket nézem, szerintem ez egy tanulságos ifjúsági könyv, ha jó helyen, jó korban és jó időben olvassa az ember.
Viszont ami mellett nem tudok elmenni, az a kiadás. Egyszerűen undorító, erre nem tudok szebb kifejezést találni. A tördelési hibák borzasztó zavaróak, teljesen megtöri az olvasás menetét a 3-4 bekezdés utáni nagy sorköz, mintha külön gondolat lenne, holott nem, ahol meg tördelni kellett volna, ott sokszor egybefüggően van ömlesztve, és azt se lehet tudni, most ez vagy az kinek a gondolata, sok a helyesírási hiba, szóval összefoglalva ilyen pocsék munkát nem tudom, hogy adhat ki a kezéből egy kiadó.. Szomorú…
Illetve nekem nagyon zavaró volt, hogy a neveket az Írónő hol így, hol úgy jelenítette meg, értem ez alatt főként a Kat-Katherine váltást. Egy E/3-as könyvben, amikor az egyik mondatban Kat, a következőben Katherine szerepel ugyanazon szereplő elnevezéseként, az zavaró. Az elején olyan, mintha két külön szereplőről lenne szó. Legalább egy bekezdésen belül ne lenne ez a váltakozás. Értem, hogy szóismétlés, meg nem tudom én, de nem kötelező minden mondatban megnevezni a szereplőt egy E/3-as leírásban, főleg, hogy közben meg időnként egy-egy párbeszédben meg azt se tudod, ki beszél, mert 1. rossz a tördelés, 2. egy 3-4 fős beszélgetésben csak a „lány”, „fiú” elnevezést használja. Úgy érzem, nem volt ebben egyensúly, és a tördelési hibákkal együtt ez már túlzottan eltereli a figyelmet a történetről, és időnként élvezhetetlenné teszi az olvasást.
De tényleg, azt továbbra is tartom, hogy fiatalként ezt olvasni megéri, jó gondolatokat penget az Írónő, amiből lehet tanulni. Első próbálkozásnak szerintem jó.

>!
PTJulia MP
Kun Mia: A pillangó útja

Tulajdonképpen egy tűrhető, kortárs ifjúsági lányregény idegesítő szereplőkkel és klisékkel, amolyan a nagy betűs É meg a felnőtté válás. Igazából nem is olyan rossz.
Viszont. A sokadik olyan első könyv, amit nem voltak képesek tisztességesen megszerkeszteni, és ezzel szerintem kb megalázzák szegény lelkes első könyveseket (szegény korrektorok meg itt állnak munka nélkül).
1. A párbeszédek össze voltak zagyválva, gyakorlatilag a könyv harmadában azt sem tudtad szinte, hogy ki beszél éppen. Az így megspórolt helyet megspórolhatták volna a felesleges sorkihagyások mellőzésével; gyakorlatilag jelenet közepén voltak indokolatlan kihagyások.
2. Elválasztás szabályai, könyörgöm! Hogy lehet ilyen jellegű hibákat véteni mint pl ösz-szkép? Többször is előfordult.
3. Logikai eltérések: Williamék pl pár hét eltéréssel kétszer is megünneplik az első évfordulójukat. Illetve 80. oldal: „-Miért is iszunk kólát?” kérdezi az első sorban Kat, majd pár perccel és 20 sorral később már ízesített sörébe iszik bele.
4. Magyartalan mondatok, szóismétlések – lett volna mit helyretenni. Olyan 15-20 oldal húzás is jót tett volna a szövegnek.

2 hozzászólás
>!
kisboszorka
Kun Mia: A pillangó útja

A táncosok világa mindig is érdekelt, hogy vajon mi van a büszke tartásuk és a kontyuk mögött, és mennyi izzadtság rejlik gyönyörű mozdulataik mögött. No, hát erre nem sok választ kaptam, cserében viszont ott volt egy nem is rossz sztori, előre simán sejthető, de azért némileg tanulságos csavarokkal, kellő jellemfejlődéssel. Nem bántam, hogy elolvastam, rossznak semmiképpen nem mondanám.
Ami a legrosszabb volt: az a sok hiba a tördelésben, elírás, elütés, hiányzó mondatrészek, és hogy a szerkesztés miatt a dialógusoknál néha sakkoztam, hogy kinek a szájából is hangzik el az adott mondat. Ezek sokat rontottak az olvasási élményen.

>!
Szimirza P
Kun Mia: A pillangó útja

Akár beismerjük, akár nem a tánc világa bármilyen gyönyörű, pont olyan küzdelmes is, mint fizikailag, mint lelkileg. Sok lemondással jár, ha valaki az élre akar törni és a legjobb lenni abban,amit szeret. Ez a történet rávilágít, hogy az embernek dönteni kell, hogy mi az, ami igazán boldoggá teszi, mitől érzi teljesnek magát. Könnyed, romantikus, néhol humoros történet, amiben sokkal több van, mint gondolnánk.

>!
icantfindmybooks
Kun Mia: A pillangó útja

Hát ez meg! HÁT EZ MEEEEG?
Őszintén pozitívan csalódtam benne. De tényleg!

Egyrészt, nagyon örülök, hogy az írónő megkeresett, hogy olvassam el és úgy voltam vele, miért ne?
Aztán amikor elkezdtem olvasni, teljesen rendben volt.
De amikor elkezdődtek a történések!
Hát én nagy rabja lettem a könyvnek! Mondhatni együtt tudok érezni Kat-tel, hiszen nekem is voltak problémáim az új környezetemmel.
Imádtam Kat és Alexander barátságát, mert az tényleg félbeszakadthatatlan!
Belindát meg el kell ásnom, azta r…. NEM KÁROMOKODOK!!!
Egyébként ha leírnám a cselekményét, azt hinné az ember, hogy ez is csak egy tipikus ifjúsági könyv. De nem!
Oké, részben, mert tényleg olyan könyv, de van egy kis plusz is, ami miatt nekem nagyon megtetszett!

Nagyon szívesen olvasnám még tovább, hogy végül mi lett/mi lesz! spoiler

Ajánlom azoknak, akik úgy mint én, szeretik a hétköznapi, de mégis plusz történteket! ^^

spoiler


Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

– Talán itt az idő, hogy kilépj a komfortzónádból, és mutass egy kis szenvedélyt.

75. oldal

>!
Anarchia_Könyvblog

– A mai világban, ahol mindenki egyforma, te más vagy, és nagy bátorság kell ahhoz, hogy kitűnj a többiek közül. Pont ez tesz téged vonzóvá. A többi lány ezt nem érti meg, és el akarják érni, hogy ne legyél ennyire különleges és más, de legfőképpen ne legyél vonzó mások szemében. Mindaddig, míg nem jössz rá, mennyit is érsz igazából, ők sikerrel fognak járni. Az emberek gonoszak, Kat. Néha csak azért bántanak, hogy nekik jobb legyen. Nem kell nekik semmilyen ok vagy kifogás, egyszerűen csak azért teszik, hogy jobbnak érezzék magukat nálad, és belül jobb legyen nekik.

>!
csfannie P

– (…) Utálok csalódást okozni az embereknek.

>!
Anarchia_Könyvblog

A filmekben mindig csak úgy megtörténik minden. Szerelmesek lesznek, összejönnek, majd összeházasodnak. Senki nem mondta neki, hogy még a boldogan éltek, míg meg nem előtt is van egy csomó dráma meg döntéshozatal.

>!
csfannie P

A napi huszonnégy óra csúfosan kevésnek bizonyult mindahhoz, amit véghez kellett volna vinnie.

>!
Anarchia_Könyvblog

– Kit látsz a tükörben? – kérdezte Kat a barátjára pillantva. – Mondd el nekem.
(..)
– Egy fiút, aki felnőtt, és rájött, hogy az, ami eddig az élete volt, már nem létfontosságú. Aki tudja, hogy létezik egy világ a balett-termen és a színpadon kívül. Valakit, aki mindent látni akar a világból, aki kíváncsi, és aki nem akar több időt pocsékolni olyan dolgokra. amik nem teszik igazán boldoggá. Ez a fiú, férfi, csak élvezni akarja az életét. – Kat halványan elmosolyodott. – És egy lányt is, aki szenved, mert még nem nőtt fel teljesen, és nem tudja, hogyan birkózzon meg azzal a hatalmas és csúnya világgal odakinn. Egy lányt, aki elveszett, és már saját magát sem találja, mert mindenkinek meg akar felelni, pedig az lehetetlen. Soha nem fog mindenki szeretni, de ha te elfogadod magad, és szereted azt, aki vagy, akkor nem is fognak érdekelni a többiek. De ahhoz először magaddal kell őszintének lenned. Mert ha még te sem barátkoztál meg önmagaddal, és még saját magad elől is rejtegeted, ki is vagy valójában, akkor mások sem fognak tudni elfogadni és megkedvelni.

>!
Niitaa P

Hogyan lennél képes bármit is megtalálni, főleg önmagadat, ha az élet egyszerű? A nehéz idők formálnak minket.

36. oldal

>!
Anarchia_Könyvblog

Az embereket nem tudod megvédeni a saját hibáiktól, sem a saját döntéseiktől. Egyszerűen csak hagynod kell, hogy megtegyék, hogy összetörjenek, és rájöjjenek, mit műveltek. Mert ameddig ők nem értik meg, hol hibáztak, újra és újra el fogják követni ugyanazokat a hibákat, míg végül egy életre megjegyzik a leckét.

>!
Anarchia_Könyvblog

Katherine némán rázkódva a sírástól figyelte, ahogyan visszaszáll a kocsiba és elhajt. Nem állította meg. Nem kiabált utána. Nem tett semmit. Csak állt ott, és nézett a távolodó kocsi után, miközben a szívének hagyta, hogy végleg darabokra törjön. Egyenesen a táncterembe ment. (..) Elindította az első zeneszámot, amit a telefonján talált, és táncolni kezdett. Minden fájdalmát belesűrítette a mozdulataiba. Ez alkalommal nem akart szép lenni, technikailag pontos vagy tökéletes. Semmi nem akart lenni, csak önmaga. Bárki és bármi is legyen, de az akart lenni. Hagyta, hogy a fájdalma olyan erőt adjon neki, amilyet még soha nem tapasztalt. Még a könnyein át is látta a tükörképét. Más volt. Teljesen más, mint addig.

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Federica Bosco: Szerelmem egy angyal
Brigitte Blobel: Táncból kitűnő – matekból elégtelen
Jarmila Dědková: Martina újra táncol
Robin Stevenson: Attitűde
Anne-Marie Pol: Nina álma
Elena Peduzzi: Balett New Yorkban
Jessica Park: Flat-Out Celeste – Celeste bolondulásig
Rainbow Rowell: Fangirl
Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet
Böszörményi Gyula: Nász és téboly