A könyv első része a különböző középkori szektákkal ismerteti meg az olvasót. Ezek tagjai, az eretnekek bátran fordultak szembe a feudalizmus korának leghatalmasabb intézményével, a katolikus egyházzal, s ezzel tulajdonképpen a fennálló rend ellen intéztek támadást. Az uralkodó osztály könyörtelenül üldözte veszélyes ellenfeleit, s felkutatásukra külön szervezetet épített ki: a ˝szent inkvizíciót˝. Ez az egyházi törvényszék ezrével küldte máglyára a ˝hit és a rend˝ ellenségeit. A könyv nyomon követi a ˝szent törvényszék˝ szerencsétlen foglyát a letartóztatás pillanatától a kínzókamrán keresztül egészen a máglyáig.
Inkvizíció és boszorkánypörök 7 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sikerkönyvek Gondolat
Enciklopédia 17
Szereplők népszerűség szerint
IX. Gergely pápa · VII. István pápa
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 18
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez megúsztuk Bélám :) Természetes vörös, jó vízfekvésű (nem süllyedős) 10 hónapra született (fog nélkül) nőnemű egyén vagyok, akit a párom szerint biztosan megégettek volna ha 500 évvel korábban születik. (bár már anyum élete is kétséges lett volna) Ez a könyv elolvasása után, még inkább valószínűsíthető. Kimondottan olvasmányos, tényekkel, adatokkal teli tanulmány, egy érdekes, izgalmas témáról. Nagyon sok minden a helyére került, bár sok regényt olvastam már a témában, ennyire összeszedve, történelmi magyarázatokkal, még nem találkoztam az inkvizíció és boszorkányok kérdésével. Nagyon sok könyvhöz tényfeltáró, alapozó olvasmány. Muszáj volt, de egyáltalán nem bántam meg. Fedezzük fel, mert érdemes.
Rég olvastam már ennyire jó, érdekes és hiteles történelmi könyvet az európai és magyar boszorkányperekről. A szerző párhuzamosan végigvonul a történelmen mind európai mind magyar színtéren. Sok adattal és évszámokkal teletűzdelt összefoglaló ez a könyv, ok-okozati összefüggések, történelmi források egyaránt megjelennek. Számomra a szegedi boszorkányságról leírtak voltak a legizgalmasabb részek. Mindenképpen alapműnek kellene hogy legyen ez a kötet mindenkinek.
Köszönjük. Értékes intakt, részletes képet ad az időszakról.
13. századi keresztény boszorkányüldözésről, inkvizícióról.
Megrendítő, pl. ha egy kisgyerek testi (esetleg szellemi) fogyatékkal született vagy a szülője az volt máglyára küldték.
Ha valaki égő máglyára fahasábot dobott, (mint a Zsidó megkövezés) bűnbocsánatot nyert, mennybe kerülhet így.
Ismert Aquinói Szent Tamás a hunok és azok leszármazottait boszorkányoknak minősítette.
Szinte hihetetlen hogy ennyire hülyék voltak az őseink. Mindenesetre ha az egyház nem lett volna, valószínűleg évszázadokkal előrébb járnánk a technológiában. A történelem legnagyobb tömeggyilkosa és hátráltatója az egyház volt, hihetetlen belegondolni hogy a mai emberek is ezen az intézményen keresztül akarják elérni Istent.
Népszerű idézetek
A XVIII. századi boszorkánypörökben a vádak még sokkal vadabbak a korábbiaknál. Gyakran merült fel az a vád, hogy a gyanúsított a Szent Gellért-hegyre jár; hogy kenőcs segítségével repülni tud, hogy „embereket megkantároz és nyargalózik rajtuk”. Az a vád is többször fölmerül, hogy a boszorkány dióhéjban vagy szitán közlekedik a folyón.
Ősidők óta mindenütt a világon élt az a hit, hogy vannak halottak, akik nem tudnak a sírban nyugodni, feljárnak, háborgatják az élőket, kiszívják a vérüket. Leggyakrabban denevéralakban képzelték el ezeket az ún. vámpírokat. A boszorkánypörökben ez a vád nálunk csak egyszer-kétszer bukkant föl.
A pápák sem álltak felette e bűnöknek, nem mutattak példát arra: milyen az evangélium szerint való erkölcs. A pápai udvar erkölcstelensége, kapzsisága közbeszéd tárgya volt.
897-ben VII. István pápa kiásatta gyűlölt elődje, Formosus hét hónapja sírban nyugvó testét. Zsinatot hívott össze, s a teljes pápai ornátusban a vádlottak padjára ültetett tetemet hosszú tárgyalás után elítélték, majd megcsonkították, végül pedig csúfságra végigvonszolták a városon, s a Tiberisbe vetették.
11. oldal
Amit az emberi gonoszság és a szadista képzelet kigondolhat, azt mind megvalósították az inkvizíció kínzókamrájában, a szeretet vallása nevében, Krisztus földi helytartójának rendeletéből, felszentelt papok jelenlétében és parancsára.
40. oldal
Az inkvizitorok meg voltak győződve hivatásuk különösen magasztos és nemes voltáról, és úgy gondolták, hogy a vádlottaknak őszinte, mély hálát kell érezniük a szent hivatal iránt, amely ugyan gyötri, sőt el is pusztítja testüket, de ugyanakkor megmenti halhatatlan lelküket a pokol kínjaitól. Az volt az elvük, jobb, ha száz ártatlan büntetést szenved, mintsem, hogy egy eretnek is büntetlen maradjon. Szilárdan hitték, hogy az ártatlanul szenvedő kárpótlást nyer az Úrtól a túlvilágon, de az eretnek, akit nem kényszerítenek vissza az igaz útra, elkárhozik, s szörnyű sorsáért felelősek a nem elég szívós és kemény inkvizitorok is. Éppen ezért feljogosítottnak érezték magukat arra, hogy a legravaszabb, legkegyetlenebb módszereket alkalmazzák. Biztosak voltak benne, hogy ilyesmiért nem éri őket büntetés sem ezen, sem a másvilágon, sőt földi és égi dicsőség lesz osztályrészük. Mindegyik büszke volt a maga ügyességére, kérlelhetetlenségére, új, szokatlanul ravasz és aljas cselvetéseire.
A XV-XVII. században erősödő boszorkányhit és a meginduló boszorkányüldözés alapvető oka a hirtelen végbemenő óriási változásokban, a feudalizmus bomlásával, a kapitalizmus kialakulásával összefüggő bajokban, szenvedésekben keresendő.
A több száz magyarországi boszorkánypör között csak tizenhárom olyat találunk, ahol a vádlott köznemes. Ezeknek a pöröknek, néhánytól eltekintve, nem ismerjük a kimenetelét. Minthogy azonban csak a vádindítvány található meg a levéltárakban, valószínű, hogy meg sem indították az eljárást. Csupán egyetlen nemes asszonyról tudjuk, hogy megégették.
Szent Jeromos (331-429) például azt hangoztatta: meg kell semmisíteni az eretnek halandó testét, hogy megmentsék halhatatlan lelkét a kárhozattól. Ez szerinte nem kegyetlenség, hanem mélységes jámborság; ez a szigorúság a legtisztább szeretet megnyilvánulása.
19. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet ·
Összehasonlítás - Kiss Irén – Tábori László: A torinói halotti lepel magyar szemmel ·
Összehasonlítás - Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink ·
Összehasonlítás - A magyar királyok koronázó palástja ·
Összehasonlítás - Nagymihályi Géza: Az idegen szent ·
Összehasonlítás - Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetek 81% ·
Összehasonlítás - Anonymus: Gesta Hungarorum 80% ·
Összehasonlítás - Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története 96% ·
Összehasonlítás - Noah Gordon: Az orvosdoktor 93% ·
Összehasonlítás - Bánki Éva: Elsodort idő 94% ·
Összehasonlítás