Történelem, ​kultúra, medialitás 2 csillagozás

Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás

A kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészetelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak.
Az írások a történelem és a kultúra közvetítőrendszereinek történeti áttekintésére vállalkoznak – az ókortól napjainkig.
Bemutatják a médiatechnológiai változások (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus feljegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel az összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét.

>!
Balassi, Budapest, 2003
340 oldal · ISBN: 9635065264

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

shandy>!
Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás

Felemás.
Nyilván egy tanulmánykötetet nehéz egységesen megítélni, azért valamilyen összbenyomás mégis kialakul.
Az előszó nagyon erős csúsztatásokkal indít, hagyjuk is.
A kötet 2003-as megjelenésű, ahhoz képest is vannak nem igazán aktuális írások (a kötet nagy része ismertetésekből áll, amik bármikor lehetnek érdekesek persze, de ez a kötet más szándékkal íródott). Ami pl. sajnálatos módon megmaradt aktuálisnak: Kittler Lejegyzőrendszerek c. nagy hatású művének két részes ismertetése (mivel ez mai napig nincs lefordítva, így magyarul még mindig leginkább itt tájékozódhat róla, aki akar). Szerencsétlen módon pont ez a két tanulmány a gyengébbek közül való, Mesterházy Balázs is már egy hermetikusan zárt nyelven ír, amit csak nagy küzdelmek árán tud értelmezni az olvasó, de Lőrincz Csongor még erre is rátesz egy lapáttal (igazából többel). Azt hiszem az ő tanulmánya az abszolút mélypont ebből a szempontból az egész kötetet tekintetbe véve (ő egyébként híres erről), de nagyon komoly versenyző még Kelemen Pál, akinek Luhmann tanulmányát nem voltam hajlandó végigszenvedni, tényleg felmerül a kérdés, hogy ezek az emberek mégis kinek írnak? Tényleg annyi volna a tudomány, hogy a tudósok, szakemberek egymást oktatják? Elkeserítő következtetésekre juthatunk ezeket a szövegeket olvasva (ide kapcsolható még Kulcsár Szabó Ernő meglehetősen semmitmondó kötetindító dolgozata).
Ami érdekes és ajánlható: Hansági Ágnes Koselleck, Szirák Péter Rüsen, Menyhért Anna Greenblatt és esetleg még Simon Attila Havelock tanulmánya. Ezek aránylag közérthető írások, amik színvonalasan, egészen inspiráló módon mutatják be a tárgyalt tudós egy-egy művét (és gondolkodásának főbb irányait).

postmodjane>!
Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás

Szövegeket a medialitás felől olvasni nagyon trendi manapság, és ha hozzáteszem, hogy a a nyelv maga is egy médium, akkor látható, hogy milyen értelmezői távlatokat lehet megnyitni általa. A történelem olvasása is újszerű, ha Greenblatt tevékenysége lehet még újszerűnek mondható. Legyen. De nem biztos, hogy jó olvasási módot ad, illetve nagyon kell tudni szűrni az elméleti anyag között. Mindenesetre érdekesek voltak a tanulmányok, de inkább kérdések merülnek fel bennem, mint válaszok. Ez vajon jó?


Hasonló könyvek címkék alapján

Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd
Kovács András Bálint: Film és elbeszélés
Körömi Gabriella – Kusper Judit (szerk.): Kitáruló ajtók
Thuróczy Gergely (szerk.): Az ellopott tragédia
Sándor János: Thália örökös jegyese, Juhász Gyula
Rimócziné Hamar Márta: Szemek, mint két ragyogó virág…
Bereczki András – Klima László (szerk.): Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére
Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában – Tanulmányok Karinthy Frigyesről
Karig Sára (szerk.): Barátok, rokonok
Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre