Kukucskálóablakok 2 csillagozás

Tág fogalom az ajándékkönyv kategória, de egyre jobb kiadványokra illik rá ez az amúgy jellegtelen címke. Ez a gyöngyszem itt századfordulóból vett apróhirdetések + fotók, mégpedig a múlt szépséges zárványairól, Budapest ódon kapuzatainak apró kukucskálóablakairól készült képek (Faragó István felvételei).

Az apróhirdetések pedig: a kor üzenőfala… Net még nem létezett, még nem mehettünk csetszobára, de már akkor is voltak hibbant ill. szellemes, merész nők, s voltak mihaszna ficsúrok és félszeg lovagok. A válogatás az 1890-es évekbeli Országos Hírlap olyan apróhirdetésibe ad betekintést, amelyek mindennél élesebben megmutatják a kor miliőjét – indulatait, mozgatórugóit ("keresd a nőt"). Krúdy korának ízét, szagát kóstoltatja a tenyérnyi kis album. Ízelítőül:

"Kérem azon magas, barna fiatal urat, aki tegnap este a Magyar Színházban, olyan állhatatosan gukkezerett egy fiatal barna hölgyet, adjon magáról életjelt, e helyen szeretne azon hölgy megismerkedni hűséges gukkerozójával. Levelét kérem a kiadóba „Trés joli” czímen."
vagy:
„Janikám! Jere haza, minden a régi kerékvágásban, fészkünk már nincs feldúlva. Mindent megbocsájt a Te kis czukrosod.”
vagy:
„Philosophus. Az udvariasság úgy látszik nem a legerősebb oldala, de mindegy, azért mégis érdemes magával foglalkozni. Különben már kezdek javulni, és ez a maga műve, de ne bízza el magát, mert ez a javulás még nagyon a kezdet kezdetén van. Mikor a maga nemes hévvel írt levelét olvastam, akkor abban a perczben igazán jó voltam, de bocsássa meg a Jóisten és maga, ez csak addig tartott, amíg az első, platonikus impressziókat más, sokkal reálisabbak váltották fel. Ne is bajlódjék velem, nem is lehet már engem megjavítani, rakonczátlan rossz csont vagyok. Holnap a Zseni jourján megkísérlem magát puritán elveitől elántorítani. Igyekszem meghódítani, vad ember. Üdvözli, Edith.”
vagy:
„Irma! Kérem, küldje vissza az arczképemet. Igen? Leó.”
Hát, így ment ez már akkor is… :p

(2010)