TündérVölgy 31 csillagozás

avagy Az emberi szív rejtelmeiről
Kukorelly Endre: TündérVölgy

„Egyszerű ​emlékezet, előbb el kell mesélnem neki, kitalálni a részleteket, hogy legyen mire visszaemlékeznie. Legkisebb dolgok is megzavarhatják, elhangolják az egészet, elborítják, lefedik szépen. Akad azért mindig, ami már jól megy, újra meg újra előbukkan, mint a télikabát bélése, ha egyszer fölfeslett a varrás. Visszatömködöd, kibújik megint. A földrengés például eléggé megy, az be van rendesen gyakorolva. Egyetlen, jókora lendülés. Ha nem mese, nem csak képzelem, hogy emlékszem rá, hanem igazából volt. Nem azért emlékszem, mert annyiszor elmondták ugyanúgy. A csillár kilendült, mint a harang nyelve, a karácsonyfa végigkorcsolyázott a parketten a gyerekszoba sarkáig, aztán megindult visszafelé” – olvasható Kukorelly Endre TündérVölgy c. új regényében, ami az író eddigi legnagyobb vállalkozása. Nemcsak abban az értelemben, hogy a szerző kilenc évig írta könyvét, hanem a regény szintézis jellegű alkotás. Érvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfőbb erényei: a nyelvi… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Kalligram, Budapest, 2022
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634682820
>!
Kalligram, Pozsony, 2014
392 oldal · ISBN: 9786155454028
>!
Kalligram, Pozsony, 2007
372 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788071499503

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

eme>!
Kukorelly Endre: TündérVölgy

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Bár korántsem tökéletes mű (főként az utolsó harmadban éreztem, hogy az elején érdekes stílus lassan untatni kezd, ellaposodik, és a regény túlírttá válik), azért a hetven százaléknál határozottan jobbnak gondolom.
Lírai családegény, történelmi regény, aparegény, identitáskeresés, amelyben már az elején figyelmeztetik az olvasót arra, hogy ne várjon tolsztoji megemelt, nyugodt, egyenletes tónusban elbeszélt történet. Sőt, a szó klasszikus értelmében vett történetet úgy általában. Kukorelly regénye kiemelkedő momentumokra, hangulatokra épül – szagok-illatok, hangok, pillanatok emlékeire, melyekből lassan, lépésenként alakul ki az író főhős családjának története a huszadik századi történelem fontos mozzanatainak tükrében. Nem részletez, csak felvillant egy-egy képet monarchiától második világháborún, a hatvanas éveken és a szocializmuson keresztül a kilencvenes évek elejéig. A helyszín Magyarország, egy szovjet üdülő a Fekete-tenger partján, valamint Berlin – fal nélkül, fallal, majd ismét fal nélkül… Mert ilyen ez a világ, megjelennek és eltűnnek benne dolgok – falak, emberek, birtokok. Ma vannak, holnap elviszi őket a változás szele, a háború, a béke, a betegség, a hadikölcsön, az államosítás.
A regény szakadatlan keresés – az elmúlt időé, az emlékeké, az apáé, az önazonosságé. Szakadatlan kérdezés – ki a proli? ki a reakciós? miért maradtunk otthon? hazaengedtek apám temetésére? ott voltam a temetésen? Az elbeszélő állandó küzdelmet folytat az emlékezés mechanizmusával, próbálja felidézni a legendává, mítosszá vált, ezerszer elmesélt történetek mögött meghúzódó, vagy ezeken kívül rekedő valóságdarabkákat.
Bár a regény deklarált központi alakja C. a hol kijevi oroszként hol észak-németként emlegetett lány – a kölföld csábítása (?) –, a középpontban mégis az apa áll, az otthon. Az emlékező vélt vagy valós emlékképek és a képzelet segítségével próbál szembenézni apja alakjával, sorsával, meghozott döntéseivel és ezek lehetséges okaival, hogy önmaga identitásának kérdését tisztázhassa. Hogy mennyire sikerül ez? A lezárás nem egyértelmű, spoiler

Aczeoba>!
Kukorelly Endre: TündérVölgy

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Személyes mítoszteremtéssel próbálkozik könyvében a szerző. A regény tárgya – amennyiben Kukorelly esetében ez meghatározható – maga a lírai Én, hiszen epikus narráció helyett a művet versszövegekkel tagolt, néha prózavers-szerű lírai szövegek alkotják. Az emlékezés és felejtés tudatállapota határozza meg a könyvet; a rövid bejegyzésekből álló „lírai napló” egyik fő motívuma az apa-fiú viszonyban testet öltő szeretet, a regény alapkonfliktusát, dilemmáját pedig az én eltárgyiasítása, az erre való állandó törekvés, illetve az ennek lehetetlenségével való szembesülés adja. A költő emlékeket vesz elő, leporolja őket, mint egykor apja rámaradt kalapjait és a szekrény tetejét, amelybe véletlenül kapaszkodott bele. Majd gyakran szembesül azzal, hogy az elkezdett munkát folytatni is kell: az emlékektől nem könnyű szabadulni. „Saját filmjét” bámulva arra ébred, hogy „a rossz lelkiismeret mégis csak képes érdekessé tenni az életet.” "Aki önmagában téved el, annak nincs olyan nagy területe, ahol mozoghatna." A szimbólumgazdag és ötletgazdag szövegépítmény főként erről szól: a Tündérvölgy, az elveszett én keresésének belső kényszeréről és annak számos buktatójáról. Kimondottan szentimentális, „szívszorító” próza, líraiságában a prousti elbeszélésmód megoldásaival rokon: a feldarabolódott én megjelenítése végett megidézett „eltűnt idő” darabkái gyakran szinte tapinthatóan plasztikusak. Az életre tanítanak, de gyönyörködtetnek és szórakoztatnak is, híven alkotójuk irodalomfelfogásához.
(Ez az általam elkövetett írás már megjelent az Új Könyvekben, 200419204 szám alatt.)

Adam_Taylor>!
Kukorelly Endre: TündérVölgy

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Érdekes regény, egyedi könyvélmény.
Kukorelly összemossa stílusokat, műnemeket mos össze, szimultán technikával jelenít meg emlékeket, vizsgálja saját múltját és a benne szereplőkét. Van, hogy úgy tűnik, érett fejjel tekint egyes történésekre, máskor egy gyerekhez hasonlóan elmélkedik- és ezek az átmenetek nagyobb törés nélkül következnek be.
Visszatérő, néha semmisnek tűnő múltbeli pontok, egy író, egy apa, egy szerelem egyedien megjelenített története.

bioaram>!
Kukorelly Endre: TündérVölgy

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Erről a könyvről dicshimnuszokat olvastam, ezért kezdtem bele.
Aztán egyre erősebben tettem fel a kérdést olvasás közben: mi ebben a was ist das?
Lehet, hogy túlkényeztettem magam Knausgarddal, Rothtal, Bukowskival, de ez a mű egyáltalán nem érintett meg.
Kivéve az utolsó 25 oldalt, amely szerintem remek.
És az előző 375 oldalt miért nem lehetett hasonló színvonalon megírni?


Népszerű idézetek

Mária P>!

Nem a Vörösmarty utcánál szoktam kiszállni a földalattiból, hanem a Köröndnél, a szobrok miatt. Megfigyelni a szobrokat, ugyanis a szobrok mozognak. Kiszállok megnézni, hogyan mozgolódik Zrínyi Miklós, költő és hadvezér. Néha bemozdult Zrínyi, fehér mészkő harcosok gurultak a lába előtti sziklán, török, jatagán és szikla ugyanabból a mészkőből. Szemben Szondy György nyakig acélpáncélban, nemigen mozgott, ő mozog a legkevésbé, aztán Vak Bottyán, aztán Balassi Bálint, második legjobban Balassi mocorog.

Ha úgy álltam, szemben vele, és elindultam felé, lassan elkezdett dőlni hátra. Hátrafelé dőlt, fokozatosan hanyatt esett, ezzel szórakoztam, hanyatt ejtettem Balassit.

37. oldal, I. A (Kalligram, 2007)

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Kapcsolódó szócikkek: szobor
Kisbarack>!

Mindenféle furcsa és unalmas dolgok eszembe jutnak, más ugyanilyen furcsák és unalmasak nem, lehet, hogy ilyen egyszerű.

13. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Elvtárs, de nem proli, hanem? Tisztán emlékszem erre az elvtársra, pedig ötvenhatban a legelsők között lépett le. Vagy hatvankettőben?

32. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Kisbarack>!

Ráadásul ez mind ugyanaz, lehetetlenség és kedvetlenség, kedély és szabadság közt fölösleges különbséget tenni.

15. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Földbirtokos család, úgynevezett urak. Minden afféle, aminek épp vége lett. Az ilyesmi úr-dolgoknak befellegzett, ennek lett vége, ezek vagyunk mi. Akiknek vége.

30. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Beszélgess velem, néz rám, mondja egy fiatal lány. Nem az teremti meg a szeretetet, hogy átölelem és ölelve tartom, hanem a beszéd teremt, ez a sose beszélgetsz velem a hierarchia folyamatos tisztán tartásának igényéről beszél. Egy fiatal lány, született tanítómester. Akkor lesz vége, ha úgy megöregszem, hogy már semmit nem tudok tanulni egy lánytól.

383. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Másoknak a pénz által jelentek bármit, mert amit csinálok, elcserélni igyekszem arra, amit ők csinálnak, és abba nekik előbb bele kell egyezniük. Ha beleegyeznek, az a pénz. Belemész, azzal állítod elő. Ha nincs pénzem, nem szeretnek.

153. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Hova-hova, érdeklődik a Veréb, hova, merre, Sas úr. Verdes, kapaszkodik. Sas úr szárnya alól kérdezget a Veréb. Sas pedig, kis idő múltán, foga közt szűrve a szót: faszom tudja.

17. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

Naphta>!

Dolgozunk, aztán majd lesz valami, ezen az alapon csinálták, csakhogy nem lett semmi, ez a baj. Ez az alap.

166. oldal

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről

egyszerű_teremtés>!

És nekem is elegem van belőle, eleget láttam már, túl sokat láttam a képét. Hiányzik persze, bár olyankor igazán nem tudom, mi hiányzik. Ha túl sokat látok valakiből, unalommal fordulok el onnan, és nem biztos, hogy unalommal, mégis elfordulok egy másik irányba, mert ebből az irányból már elég.

Kukorelly Endre: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről


Hasonló könyvek címkék alapján

Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Tapodi Brigitta: A hajtű
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Fábián Janka: Emma évszázada
Spiró György: Fogság
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla
Benkő László: Porladó szövetség
Kékesi Dóra: A holnap érintése
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája