Kuczka Péter (szerk.)

Galaktika ​40. 18 csillagozás

Lovecraft – Melville – Asimov
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Poe, Melville, Hawthorne, Lovecraft – olyan szerzők sorakoznak a Galaktika jelen számának lapjain, akiket jól ismer az irodalomban járatos olvasó, de akikről talán sohasem gondolta volna, hogy bármi közük is van a science fictionhöz, űrhajóskalandokhoz, robotokhoz, technikai csodákhoz. Hiszen klasszikusok ők a szó legszorosabb értelmében, Poe csodálatos verseit, Melville, Hawthorne regényeit az iskolában tanítják, az irodalomtörténészek a legnagyobbak között emlegetik. Ott is maradtak volna örökre, ha szorgos kutatók, a science fiction elődeit kereső irodalmárok ki nem derítik, hogy ezeket a kitűnő írókat is foglalkoztatta a képzelet kiterjesztésének vágya, hogy szívesen írtak meglepő, csodálatos vagy borzongató történeteket. (Kuczka Péter)

Eredeti megjelenés éve: 1980

A művek szerzői: Herman Melville, Edgar Allan Poe, Charles Baudelaire, Szentmihályi Szabó Péter, H. P. Lovecraft, Isaac Asimov

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980

Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Razor SMP
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

Herman Melville – A harangtorony: Érdekes mű a maga módján, bár a rajz sokat elárult a sztoriról, meg valahogy fura is volt az egész.
Edgar Allan Poe – Mellonta Tauta: Az alap a jövőképpel jó, van is benne pár megmosolyogtató rész, de amúgy untam.
Charles Baudelaire – Párizsi álom: Nem voltam oda soha a szimbolizmusért, szóval ennél is eléggé fejvakarás volt.
Szentmihályi Szabó Péter – H. P. Lovecraft: Jó volt és érdekes, bár a kötetben található sztorikat nem feltétlen kellett volna elspoilerezni :)
H. P. Lovecraft – A különös, magas ház a ködben: Tipikus Lovecraftos sztori, nem túl kiemelkedő, de jó volt.
H. P. Lovecraft – A toronyszoba ablaka: Ez bejött, főleg mivel kapcsolódott a mítoszhoz is.
H. P. Lovecraft – Eryx falai közt: Jó kis sci-fi alapú történet, az íróra jellemző befejezéssel.
H. P. Lovecraft – A gonosz lelkész: Túlságosan rövid volt, mintha csak most kezdődne a sztori.
H. P. Lovecraft – Ő: A múlt szellemi bosszút állnak, mára már lerágott téma, akkoriban még talán frissen hathatott.
Natalja Szokolova – Desiderata: Az eleje zavarosnak tűnt, aztán a vége már jobban lekötöt.
Valerij Ciganov – Marsbéli elbeszélések: Bradburyra emlékeztet, nem hiába egy tőle származó idézettel kezd a novellafűzér. Közel sem olyan jók, mint az ő Marson játszódó sztorijai, de azért hangulatosak.
Isaac Asimov – Első és utolsó: Őőő, matek, de azért Asimovosan, szépen levezetve.

>!
Péter_Szombati
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

Szinte tökéletes, az illusztrációk a Lovecraft novellákhoz különösen jók! A két legjobb novella ebben a számban:

Eryx falai közt – a legjobb, egy nagyon okos sci-fi novella teljesen egyéni hangulattal és képekkel, és egy hatalmas, horrorisztikus ötlettel, ütős befejezéssel, kemény mondanivalóval, és úgy körülbelül mire is vársz még, olvasd már el!!!

A toronyszoba ablaka – remekbeszabott, kissé talán lassan építkező, de nagyon hangulatos szösszenet, ami sejteti azt, hogy itt egy nagyobb narratív keretbe pillantunk egy ablakon keresztül (hehe).

>!
Gitta_Bry
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

Lovecraft miatt vettem elő, valamikor nagyon régen olvastam már egyszer. H. P. L. novelláiról, hogy kapcsolódjak az eseményhez:
Ezek inkább sci-fik, jobban is tetszettek, mint a Kadath. Nem állítanám, hogy pörögtek bennük az események (az nem vallana Lovecraftra), de életszerűbbek voltak. Borzongásban azért nem volt hiány, főleg A toronyszoba ablaka tetszett. a legsci-fibb az Eryx falai között volt – erre emlékeztem leginkább korábbról.
Szóval, ezeket a H. P. L.-novellákat inkább a sci-fi- és fantasy-rajongóknak ajánlanám, mint a horroristáknak. :)

>!
vicomte P
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

Az első Galaktika, amit olvastam nagyjából 1983 magasságában. Annó nem tetszett, de szerencsére valamivel felnőttebb fejjel is újraolvastam, és akkor már megfogtak a történtek.
Külön egzotikum, hogy tudomásom szerint ekkor jelent meg Lovecraft először magyarul….

>!
lorapalmer
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

Egyike a legelső Galaktikáimnak, régen nem olvastam végig, bevallom, most sem. Minden novelláját ismerem, de ezúttal is oldalakat lapoztam át néhányból. Igazából nem értem az elgondolást, miért ezen írások kerültek összeválogatásra egy antológiába, nem találtam semmilyen kapcsolódási pontot köztük.
Számomra csak Lovecraft novellái értek most valamit, de az 5-ből csak 3. Az Ő és a Gonosz lelkész apró kis kezdemények, bár belegondolva, nem tudom, lehetett-e volna igazi történetekké alakítani őket. Mindenesetre nem mozgatták meg a fantáziámat.
A különös, magas ház a ködben és A toronyszoba ablaka, valamint az Eryx falai közt már sokkal kerekebbek, és… na, „lovecraftiak”. Képesek arra, hogy elcsábítsák az embert, és rávegyék, hogy tegyen félre minden mást, és merüljön bele a Mítoszba.
Megemlítem még Ciganov szösszeneteit (Marsbéli elbeszélések), végül is értékelhető kis hangulatteremtő próbálkozások.


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

Legendás híréhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hozzá forduló fiatal írókat minden lehetséges módon segítette, levelezett velük, elolvasta és kijavította kéziratukat, sőt alkalmasint részben vagy egészen át is írta azokat. Az ilyen, bírálatot és tanácsot tartalmazó levelei nemegyszer ötven, sűrűn gépelt oldalt is kitettek – a kérdéses írás terjedelmének többszörösét…

Szentmihályi Szabó Péter: H. P. Lovecraft

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov

>!
Gitta_Bry

A legfontosabb: a legmesszebbmenő óvatosság és tisztelet az idegen bolygókhoz való viszonyunkban, még akkor is, ha a mi szemszögünkből nézve nincs is rajtuk élet. És még egy: törekednünk kell arra, hogy el tudjuk képzelni, miféle élet keletkezhet adott körülmények között, és ez nem feltétlenül hasonló ahhoz, amelyet mi a Földön ismerünk, sőt éppen ellenkezőleg. Fontos, hogy minél inkább elszakadjunk megszokott elképzeléseinktől.

V. Ciganov: Marsbéli elbeszélések

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 40. Lovecraft – Melville – Asimov


Hasonló könyvek címkék alapján

Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/3 (4.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/12 (13.)
Ágoston Hugó (szerk.): Piknik a senkiföldjén
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/10 (11.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/5 (6.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/6 (7.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/7 (8.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/8 (9.)
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin III/1 (14.)