Kuczka Péter (szerk.)

Galaktika ​37. 12 csillagozás

Szeberényi – Roshwald – Shute
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37.

„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier)
„A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak)
„Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor)
„A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka)
„A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1979

A művek szerzői: Mark Twain, Fazekas László, H. G. Wells, John Hersey, Albert Einstein, Mihail Jemcev, Henryk Michalski, Mordecai Roshwald, Szentesi György, Robert Bloch, Nevil Shute, Szeberényi Lehel, Ray Bradbury, Balássy László, Csernai Zoltán, Euripidész, Jeremej Parnov

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37. Szeberényi – Roshwald – Shute

A verseket külön nem értékeltem, jók voltak, a témához és a hangulathoz passzoltak.
Mark Twain: Felégetjük birtokunkat: A kötetindító novella szépen bemutatja az emberi felelőtlenséget, úgyhogy jól megteremti az alapokat a központi témához.
H. G. Wells: A fölszabadult világ: Wells regényrészletében az a legmeglepőbb, hogy a kora ellenére (1914-ben jelent meg) igen jól eltalála a későbbi világháborúk hatalmi tömörüléseit. Az atombombát ugyan kicsit naívan, de pusztítóan ábrázolja.
John Hersey: Hirosima: Ez nagy valószínűséggel ismét egy részlet csak, túlélők visszaemlékezései mit is csináltak épp az atombomba becsapódása előtt ill. közvetlenül utána. Ez a könyv miért nem jelent még magyarul??? Szerk.: Megjelent, egyszer, 1947-ben…
Albert Einstein: Van-e kiút?: Einstein fejtegetése az atomháború lehetséges elkerüléséről.
Bődy Zoltán: Atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba: Ahogy a címből is kitűnik, a három bombatípust mutatja be. Bevallom, ez nekem kissé száraz volt, egyébként sem voltam a kémia rajongója, szóval a pontosságát illetően sem tudok nyilatkozni.
Mihail Jemcev – Jeremej Parnov: Adjátok vissza a szerelmet!: Allen Barton rejtélyes módon sugárfertőzött lesz (később kiderül hogyan történt ez), és az ő utolsó napjait követhetjük nyomon, egyrészt az ő szemszögéből, másrészt a doktorokéból. Barton gondolatai helyenként elég csapongóak, fiktív történeteket él át, vagy épp elfilozofálgat dolgokon. Határeset volt nálam ez a történet. Egyrészt az utolsó napok bemutatása jól sikerült, másrészt helyenként nagyon leült az egész.
Henryk Michalski: Az atomháború első száz órája: Ha jól értem az alcímet, akkor ez egy újabb részlet egy tanulmányból. Kissé száraz, de azért érdekes volt.
Mordecai Roshwald: A 7-es szint: Újfent részlet, ezúttal az atomháború bekövetkezését mutatja a bunker mélyéről. Jól elkapja az egész személytelen voltát. Előbb-utóbb sort kerítek a teljes regényre is.
Szentesi György, mérnök alezredes: Tömegpusztító fegyverek és hordozóik: Újabb tanulmány, az, amit a cím is ígér. Persze technikailag ma már elavult, de így is érdekes volt olvasni.
Robert Bloch: Másnap reggel: Bloch novellája egy atomcsapás utáni másnap reggelt (innét a cím) mutat be. Főhőse biztos helyen húzta meg magát és elindul megszemlélni mi helyzet a városban. Tetszett, jól ábrázolta a pusztítást és az emberekre gyakorolt hatását.
Nevil Shute: A parton: A regény utolsó fejezete. Ezt most átugrottam, mivel nincs két hónapja, hogy olvastam a regényt. A véleményem arról: http://moly.hu/ertekelesek/1737574
Szeberényi Lehel: A poara nép eredete és vándorlása: Egy készülő fantasztikus regényből szerepel elvlieg ez a monda. (Nem tudom végül elkészült-e a mű.) Elvileg egy atomháború emlékezése ez, de szerintem kicsit erőltetetten lehet ráhúzni. Mindenesetre nekem nem igazán nyerte el a tetszésem, túl sok volt egyszerre a név, meg a ki kinek a kije zavar.
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák – 2026. augusztus. Langy esők jönnek: Bradbury nem okozott csalódást. Jelen novellája egy atomcsapásban elpusztított város utolsó, még működő házát mutatja be.
Csernai Zoltán: Béke a kék bolygón: A földönkívüliek az atomháborún átesett Földet tanulmányozzák a rádióadások segítségével. Persze mindegyik hatalmi blokk sajátságosan értelmezi a győzelmet…
Jeremej Parnov: A halál neutronvonala: Parnov rövid eszmefuttatása a neutronbombáról, ill. a sci-fi írók lehetőségeiről.

2 hozzászólás
imma P>!
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37.

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37. Szeberényi – Roshwald – Shute

Az atomháborúk témáját dolgozza fel ez a kötet.
Főként John Hersey Hirosima című írását (illetve lehet, hogy ez is csak részlet ebből, nem tudom), valamint Nevil Shute A parton és Ray Bradbury Marsbéli krónikák című könyveikből a részleteket ajánlom olvasásra belőle. Ezeken kívül is vannak persze érdekes (és sokkoló) morzsák benne, de a tudományos részek például az én képességeimet többnyire meghaladták. És még így is többet tudok az atom-, hidrogén- és neutronbombáról, mint amennyire valaha kíváncsi voltam. Jól összeszedett válogatás.


Népszerű idézetek

Szelén>!

Az egész háború két óra ötvennyolc percig tartott – ez volt a történelem legrövidebb háborúja. És a legpusztítóbb is. Éppen ezért nagyon könnyű megírni a történetét: nincsenek bonyolult és hosszadalmas hadjáratok, nincsenek észben tartandó csaták – az egész földgolyó egyetlen csatatér volt.
Ezt a háborút, az emberi történelemben a legnagyobbat, néhány szóval így tudnám összefoglalni:
„Tegnap, nem egészen három óra alatt, az élet a Föld órási területein megsemmisült.”

75. oldal, Mordecai Roshwald: A 7-es szint

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37. Szeberényi – Roshwald – Shute

Szelén>!

A férfi a tábornokra nézett, s hosszas kínlódás után megszólalt:
– Ez rettenetes lehetett.
– Igen, rettenetes – visszhangozta a tábornok.
– Halottak milliói és milliói.
– Halottak.
– Rombadőlt városok, mérgezett levegő, és nincs remény a menekülésre. Semmi remény, sehol a világon.
– Semmi remény.
A férfi ismét az ablak felé fordult, hogy még egy pillantást vessen a pokolra. „Tehát így kellett történnie… ez hát a világ halála” – gondolta.
Megint a tábornokra nézett, és felsóhajtott.
– Tehát legyőztek bennünket – suttogta.
A növekvő lángok fényében látta, hogy a tábornok arca megváltozik, öröm, már-már ujjongás tükröződik rajta.
– Mit beszél? – düllesztette ki a mellét a büszke katona. – Mi győztünk!

93. oldal, Robert Bloch: Másnap reggel

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 37. Szeberényi – Roshwald – Shute


Hasonló könyvek címkék alapján

Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Kuczka Péter – Kulin Katalin (szerk.): Riadó a Naprendszerben
Kuczka Péter (szerk.): UFO-k és elsüllyedt világok
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Trethon Judit (szerk.): A találkozás
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/12 (13.)
Ifj. Veress István (szerk.): Álmok a jövőről
Ponori Thewrewk Aurél (szerk.): Kaland a végeken
Kuczka Péter (szerk.): Robur 9.
Dan Abnett (szerk.): Sabbat hadjárat