A klasszikus horvát széppróza remekművét veheti kézbe a magyar olvasó. Az Ódon tetők alatt (Pod starim krovovima) című Gjalski-kötet, a 19. századi horvát szépirodalom e csodája a páratlan hangulatú, szőlőskertekkel, erdőkkel, ligetekkel és rétekkel tarkított táj, a Horvát Zagorje (Hrvatsko Zagorje) és hajdani lakóinak művészi rajzát kínálja. Ez a Zágráb-Varasd-Krapina közötti földrajzi térség a Gjalski ifjúkorában még virágzó nemesi életforma keretét adó kúriákkal volt tele. Az udvarházi világ szokásait, békéjét, kedélyességét őrző nemesi hajlékokban szüntelen vendégjárás, szép téli vadászatok, kiadós ebédek és vacsorák részesei voltak a hajdan volt szereplők. Az őszi esős, meg havas téli estéken kandallók vagy óriási szemeskályhák mellett tarokkjátékkal, adomázással múlatták az időt, a cselédség fiatalja kukoricát morzsolt, a konyha felől káposztagyalu csattogása törte meg a csendet, s jóféle illatok jelezték a közelgő ebéd- vagy vacsoraidőt…
Ódon tetők alatt 2 csillagozás
Eredeti cím: Pod starim krovovima
Eredeti megjelenés éve: 1886
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Eötvös Klasszikusok
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 6

Kiemelt értékelések


Deklasszálódás: magasabb társadalmi rétegből lecsúszás alacsonyabb osztályba.
A magyar irodalomban sokan, sokféleképpen foglalkoztak ezzel a témával, vagyis a dzsentri-világgal. Krúdy, Mikszáth vagy éppen Gárdonyi egy-egy ezen témához kapcsolódó írása mind-mind olyan maradandó alkotása a magyar irodalomnak, amit méltán tanítanak és méltán filmesítettek meg. Az egyik ilyen kedvencem a Szindbád! :)
No de, mi a helyzet az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül a Magyar Királyság többi népével, nemzetiségével? Hiszen Werbőczy Hármaskönyvének, a magyar szokásjog 1848 utáni hatályon kívül helyezése őket is érintette. Különösen érdekes a helyzet a magyarokhoz ezer szállal kötődő horvátokkal, hiszen 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. Az akkori, soknemzetsiégű, multikulturális ;) Magyarország /no né’ má’? Létezett ilyen Magyarország?! ;D/ viszonyait mutatja be a horvátok szemszögéből az író. Igen csak ismerős képek ezek, igényes tálalásban. Mintha csak Mikszáth, vagy Krúdy család- (és dzsentri)történeteit olvasnánk! Ahogy a régi kor emberei, a született nemesek próbálják régi világuk maradékát minél jobban és minél tovább megőrizni, miközben fejcsóválva látják, hogy az új idők fiataljai sokkal gátlástalanabbul lopnak, csalnak, hazudnak, mint a régiek. Ez mondjuk nem vigasz, de megy a szokásos szöveges aláfestés, a „bezzeg, a mi időnkben!”, miközben olvashatjuk, hogy milyen is volt abban az időben! :D
Ne feledkezzünk meg Lőkös tanár úr szépirodalmi igényű, mesteri fordításáról sem. Nélküle ez a horvát berkekben klasszikusnak mondható mű nem lenne olyan, amilyen. Szép, néha szívszorító történetek…
Hasonló könyvek címkék alapján
- Miroslav Krleža: Ezeregy halál 70% ·
Összehasonlítás - Mirko Kovač: Város a tükörben 89% ·
Összehasonlítás - Miroslav Krleža: Zászlók I-II. ·
Összehasonlítás - Szarka Sándor: A horvát tengerpart ·
Összehasonlítás - Petrics Mária (szerk.): Horvát úti kisokos ·
Összehasonlítás - Martinovic Cvijin Kata: Viharverte sziget / Gertruda ·
Összehasonlítás - Dragoslav Jovanovic: Horvát kapd elő ·
Összehasonlítás - Heka László: Horvátország kulturális és művészettörténete ·
Összehasonlítás - Nedjeljko Fabrio: Város az Adrián ·
Összehasonlítás - Daša Drndić: Leica formátum ·
Összehasonlítás