Rezeda ​Kázmér szép élete 25 csillagozás

Regény a szép Budapestről
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete

„Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak” – mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő – illetve hasonmása, Rezeda Kázmér – próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. Titkos légyottok, zajló mulatságok, nagy szerelme, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát – mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként „egy tompa, szinte föld alól jött hang” szólal meg: „Éljen a háború! – … a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor.” Krúdy egyik legérettebb,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1944

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1973
206 oldal
>!
Griff, Budapest, 1944
212 oldal

Kedvencelte 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bolondkandúr>!
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

Szeretem az egykori Olcsó Könyvtár zsebkönyveit, az egyszerű, de jól eltalált külső masszív köteteket rejt, amelyek évtizedek után is egyben vannak. Az is jóleső érzés, ha egy könyvön árként 4 forint szerepel, még akkor is, ha egy teljesen más világban jelent meg.
Az eredetileg „Így történt 1914-ben” címet viselő regényben Budapest egy megörökített pillanata látható. Már gyülekeznek a sötét fellegek, de ezt szinte senki sem látja. A pesti élet bemutatása pazar, nagyzoló úrinők, hírlapírók, hamiskártyások, befolyásos hotelportások, rikkancsok remekül sikerült alakjai nyüzsögnek a lapokon. A róluk szóló kis sztorik adják a történet fűszerét. Aztán kitört a háború, amit a Boldog Békeidők nemzedéke nem ismert, és ezért valamiféle regényes kalandnak hitt. Mire rájöttek, hogy mekkorát tévedtek, ez a Budapest végleg eltűnt.
(A könyv tartalmaz még egy ideológiailag túlfűtött utószót is, de mivel épp osztályharcos hangulatban voltam, nagyvonalúan viszonyultam hozzá.)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1973
206 oldal
molke P>!
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

Igazi élvezet volt.
Ízes nyelven, nagyon jó stílusban megírt szórakoztató, mégis elgondolkodtató könyv.
A történet az első világháború előtti Szilveszteren kezdődik. Rezeda Kázmér író és világfi a szilveszteri mulatságban beleszeret egy férjes 'pesti asszonyba', Fruzsinába (akinek párizsi szőke – vörös – haja van), ezért elköltözik addigi kedvesétől, Jánoskától (aki egyébként Johanna). Fruzsina révén sok asszonnyal (és egy lánnyal) megismerkedik és szinte mindegyik a karjaiban köt ki – vagy inkább ő az övékben. Végül visszatér Jánoskához, aki elengedi. Az egész történetet keretbe foglalja a háború – Szilveszterkor a bálteremben valaki köszöntőt mond rá: „Éljen a háború!”, a regény végén a rikkancsok kiáltják világgá, hogy kitört.
Közben megismerjük a békebeli polgári Pest figuráit: unatkozó, csélcsap asszonyokat, korhely művészeket, újságírókat, szállodai portásokat, az utca népét. Johanna 'Barátságos-házának' vendégei, a korabeli Pest művészei: írók, költők, festők, zeneszerzők, újságírók… (Molnár Ferenc, Cholnoky Viktor, Ady Endre, Major Henrik, Jacobi Viktor, Kiss József, Mikes Lajos….), máshol a pesti lapok, a rikkancsok bemutatása, és közben egy-egy asszony…
Remek figurák (Fáni/Fruzsina, Kilenc, Jánoska, a beteges úriember, Hubert, Szilvia, Júlia, Szatmári bácsi…), irónia, élvezetes nyelvezet (pl. mondta, mondja helyett mond) közben komoly gondolatok – kifejezetten szórakoztató volt. Sokat mosolyogtam rajta, és teleszórtam a Molyt idézetekkel :)

Luzs>!
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

Szép leírások, szép hódítások. Élném ezeket a mindennapokat.
Tetszettek a beszúrt kis anekdoták a különböző lokálok és hálóhelyek vendégeiről, de annyira karakteres volt mindenik szereplő, hogy néha azért elvesztem közöttük. Annak ellenére, hogy rövidke kis könyv, nem vált be úgy, hogy rövid pihenőkben olvasok belőle pár oldalt, mert olyan egymásba kapcsolódó az elbeszélés folyama, hogy egyes esetekben, ha nem koncentráltam eléggé, könnyen elvesztettem a fonalat, hogy most épp ki beszél kinek. Szóval most egy utazás apropóján szinte elölről kellett megint elolvasnom, s most már nem is hagytam abba, mert akkor ítéletnapig se fejeztem volna be.

Szoba_Van_Kiadó>!
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

Minden regény leredukálható egy jó novellára. Ez a novella pedig Krúdy Vörös Postakocsi – Rezeda Kázmér folyamának legszebb szakaszában, a Rezeda Kázmér szép életében egy maupassant-i novella.

Az Aranykor [1874-1914] émelyítően túlérett napjai ezek. Rezeda Krúdy alakja kettős tükörben –konkrétan szó esik A vörös postakocsi sikeréről. (Ezt a regényt Krúdy szerint azzal a hamissággal hírelték, miszerint Nick Guszti és Mágnás Elza „igaz története” [http://www.fullextra.hu/modules.php… ] is…) Kulcsregényként is olvasható –de ezt a fonalat sem szeretném végignyálazni. Tíz évvel korábbra helyezi a sztorit Krúdy és Karinthy kap egy (ál)bajuszt meg félfejnyivel nagyobb testmagasságot… Újfent ahhoz tartom magam „reci” írás közben: senki helyett nem fogom elolvasni ezt a szakaszt sem.

Az utolsó lapon a dátum: 1933. Halála előtt fejezte be Krúdy ezt a regényt, sokkal jobb, mint a korábban (valószínű, még a röv8id absztinencia idején,m a gyógyulás után elkezdett Kékszalag hőse, ami nem is tetszik annyira, eléggé rutinos…

Egy lator emlékiratai –lehetne ez is az alcím. Rezeda nem tiporja a szíveket. A Don Juan effektusban a nők önkéntes áldozatai lesznek. A Böhm Aranka alkatú Késő Fáni (G. Fruzsina) ősnői attitüdben választja, fogja ki magának szerelméül és szeretőjéül Rezedát, s aztán a barátnői kör is megfordul a titkos szerelmi fészekben. (Ez a novella-váz része.)

Régebbi följegyzéseimben, az első olvasat idején, a Rezeda Kázmér szép élete olvasása után, nem figyeltem erre az évszámra: 1933. Így merő figyelmetlenségből osztottam irodalmi okostojglijaink véleményét (ami szerintük ítélet, aminek osztogatásához jogalapjuk is lehet…) Krúdy írásművészetének fokozatos hanyatlásáról. Hát ez nem igaz! Éppen ez a regény tart meggyőződésemben arról, hogy Krúdy régimagyar szóval fejűlhaladhatatlan írónk.

Ez a lator maga-maga fölött mond ítéletet. Jánoska-Johanna (Majmunka, az öreg szerető állandó alakjának egyik neve…) hiába menti föl azzal, hogy (szerinte) minden férfi csakis áldozat a szerelemben. „Ezek a kis kalandok, amelyekbe belebetegedett kedves barátom, pedig nem számítanak semmit. Holnap nézzen körül a városban. Mintha senki se ismerné.”

Csakhogy Rezeda nem a „kis kalandokba” betegedett bele, hanem a [egy] bűnbe, ami alól nem menti föl magát. Hiába tekintem még én is, az olvasó ártatlannak az ügyben. Aminek áldozatát nem ő ragadta el, hanem éppenséggel a főszerető kerítette. Azt se tudjuk meg pontosan, mibe is halt bele az áldozat. [Elemésztette magát bűntudatában.] Oktalan halál volt –mint majd látjuk, érett hölgyek egy sóhajjal gyógyulnak efféle mindennapi kis bűneik gyötrelmeiből. Rezeda már akkor felmenthetetlenül elítéli magát, amikor még nem is tudja a végkifejletet.

Sok Móricz novella egyben színmű vázlata is –ebből a Krúdy regényből is készülhetne színpadi változat, de méginkább film. Régi férfiak és régi (ősi) nők enciklopédiája is ez a regény. A lator emlékiratai –az ősnői attitüd katalógusa. A ma általános nőtípus még csak csírájában (a „feministák” és „szüfrazsettek”) –ámde a regény írásakor, a 30-as évek első éveiben már díszpéldányai is léteztek.

Szép élet ez valóban, szépélet regénye, de maga a szerző cseppent bele keserűt.

A lektűr problémájáról is olvashatunk. Aszerint is ideális ez a regény, hiszen lektűrként is olvasható. Ha irodalmi párját keresném, Rejtő Csontbrigádjára mutathatnék. Valamennyire a zsidó nő regénye ez is –csak nem oly briliáns csiszolatban, mint az Őszi versenyek.


Népszerű idézetek

nagy_csilla>!

– Maga jó fiú, de ne bízzon annyira barátaiban, mint önmagában. A legjobb barátokban is lappang valamely irigység, ezt ne feledje.

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

1 hozzászólás
Cheril>!

„Nimfának és Faunnak kell lenni annak, aki a szabadban való szeretkezést kellőképpen élvezi. Ezek az erdei istenek megszokták az avart, a füvet, a lehulló falevelet és a hangyákat, amelyek váratlanul előjönnek, de mi, kényes bőrű emberek, nem tudunk tán még a szénának se örülni” – gondolta magában Rezeda.

106. oldal

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

Mindenki jókat álmodik ebben az utcában. A szegényszagú koldusálmok nem találnak ide. Csak a jó szag…

3. Bulyovszky utcai álmok

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

OlvasóMókus>!

Késő Fáni már akkor gyengéden megszorította a férfi mindkét kezét, mikor megragada őket. Később, földre érésekor, még egyet, egy hosszadalmasabbat, kiadósabb, felejtehetetlen, szinte sorsdöntő kézszorítást alkalmazott, amikor igen finom kezeinek melege belopózott a férfikéz csontjai közé, mint valami varázslat.

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

Könnyű megítélni a világot papucsból, hálóingből és korcos gatyából. Teli bugyellárissal a párna alatt. De tessék kint járni, mint Rembrandt „éjjeli őrsége” a kapuk előtt.

4. A Barátságos-ház és lakói

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

Az egyik élet elmúlik, a másik jön, anélkül hogy ezt tulajdonképpen érdemes volna megjegyezni, ugyanezért mindenki rosszul teszi, ha az életével takarékoskodik. Minden percet ki kell használni, nem lehet eltenni holnapra semmit, mert ki tudja, lesz időnk annak elfogyasztásához?

11.

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

Luzs>!

– Nem akartam eddig a nagyságos asszonyt zavarni, mert láttam, hogy nagyban diskurál a szerkesztő úrral. Most már azt hiszem, megbeszélték a feminista kérdéseket.
(Az Ügyész valamely okból azt hitte, hogy a nők csak feminista kérdésekről szoktak beszélni a férfiakkal.)
– Nem, nem akarok feminista lenni, csak nő akarok maradni – felelt, s szeretetre méltó ellenkezéssel és egy bocsánatkérő pillantást vetve Rezeda úrra: táncba indult a csupa szakáll Ügyésszel Késő Fáni.

30–31. oldal, 2. fejezet - Császár Fruzsina megjelenik (Szépirodalmi, 1973)

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

– Mintha mindenki újságot írna és árulna Pesten – mond Rezeda úr, amint a sarkon és a járdán, a kocsiúton és a házak kapui előtt higanycseppek módjára nyugtalankodó rikkancsok között Matskási felsálpecsenyéjével begyében ballagott. – Azért olyan soványak Pesten az emberek, mert az újságok miatt nincs idejük kellőképpen megemészteni az ebédjüket. Holott az volna a rend, hogy hetenként egyszer kellene olvasni újságot, mint apáink cselekedték.

9. Tini és a magával hozott bánat

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

A vizslának kitűnő szaglása van, de egy szerelmes asszonynak (aki magában „utolsó” igaz szerelmének véli a meglevőt) százszorta jobb a szimata.

10. A fehérmájú asszonyok világa

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről

molke P>!

Ezek voltak a bizalmas és hazug délutánok, amikor a barátnők feltálalták egymásnak bajaikat, elégedetlenségeiket, különböző szenvedéseiket.

11.

Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete Regény a szép Budapestről


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Pilátus
Jókai Mór: Politikai divatok
Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Iványi Ödön: A püspök atyafisága
Tormay Cécile: A régi ház
Körmendi Ferenc: A budapesti kaland
Rejtő Jenő (P. Howard): A boszorkánymester
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek