Az Etel király kincse a címadó művön kívül még három regényt tartalmaz: a Valakit elvisz az ördög, a Boldogult Úrfikoromban és a Purgatórium címűeket. A kötet alaphangját a végső illúziótlanság határozza meg.
„Krúdy életművének – írja Sőtér István – csak héja az álomvilág, a bonbonosdoboz tetejére illő stilizálás a tabáni és vízivárosi zenélőórák csilingelése, vagyis mindaz a gyunyorosan kimunkált ódonság, mely a tapasztalatlan Krúdy-olvasókat oly könnyen félrevezeti. Az álomburok alatt keserű, néha megdöbbentő valóság rejtezik, egy elvadult ország idillje, csupa kallódó élet, vagyis – mindenestül – egy olyan látomás az országról, az alásüllyedő társadalomról, a keserűségről és az elégedetlenségről, az egyes ember és az egész nép jóvátehetetlen kudarcáról, mely látomás erejében, sűrítettségében és különösségében a legnagyobb honi és világirodalmi igazmondók műveivel vetekszik.
… A fiatal Krúdy még hinni tudott a múlt nagy embereiben, de ezek helyébe nem léptek újabbak,… (tovább)
Etel király kincse 3 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Krúdy Gyula művei Szépirodalmi
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Ez a könyv négy hosszabb írást tartalmaz, Krúdy utolsó korszakából.
Az első (Valakit elvisz az ördög) Szabolcs tájait járja újra végig, gazdag körképet adva az életképtelen dzsentrikről, akik megmentéséről végül a főúri futóbolond, Alvinczi Eduárd is lemond. Apró kis szerelmi betétekkel és néhány nagyon szép természetleírással fűszerezett halotti beszéd ez a vidéki 'úriemberek' világa felett.
A második (Boldogult úrfikoromban) egy keretes történet, melynek középső része egy rettenetesen nagyra felfújt gyomornovella, számtalan terézvárosi csodabogárral, céltalan, nosztalgikus szónoklattal, és konyhaművészeti adalékkal. Krúdy stílusművészete egy darabig feledteti, hogy ez a kisregény jóformán a semmiről szól – a keretet adó kis sztori, a két podolini fiatallal meg a pesti háziúrral megtenné egy romantikus elbeszélésnek, de a túlnyomónak mondható közép bizony lefárasztott.
A harmadik (Etel király kincse) egy újabb futóbolond és sleppje vándorútját beszéli el, a Nyírségből, Miskolcon át egészen Óbudáig. Egyre újabb gyomornovella-motívumok, bő lére eresztett tósztok és fantasztikus képzelgések bukkannak fel; hogy a történet egy Óbudáról szóló mesét követően rezignált véget érjen.
A negyedik írás (Purgatórium) végre helyrehozza ennek a kötetnek a renoméját – az utolsó Szindbád-történetek, kevés hasonlattal és viszonylag sok cselekménnyel; én kifejezetten élveztem.
A Szindbád-hattyúdalt kivéve számomra felejtős, de én kifejezetten unom a gyomor-novellákat, és az Alvinczi Eduárd-ciklus sem hoz lázba. A vörös postakocsin szívesen utazók talán többre értékelik…
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei 96% ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Ady Endre összes verse 96% ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Ady Endre összes költeménye 98% ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Ady Endre válogatott versei 92% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai 92% ·
Összehasonlítás - Füst Milán: Ez mind én voltam egykor 93% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet 92% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó 93% ·
Összehasonlítás - Kádár Erzsébet: Harminc szőlőskosár ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Vér és arany 91% ·
Összehasonlítás