Asszonyságok ​díja 27 csillagozás

Krúdy Gyula: Asszonyságok díja Krúdy Gyula: Asszonyságok díja Krúdy Gyula: Asszonyságok díja Krúdy Gyula: Asszonyságok díja Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Az ​Asszonyságok díja Krúdynak talán a legpazarabb alkotása.

A Ferenc körúti temetésrendezõ, – majd hogy ki nem írtam az igazi nevét, – egy Bakáts téri esküvõ alkalmával kissé berúg, kissé el is esik, azután tétován ténferegni kezd, amíg véletlenül összetalálkozik az Álommal. (Én vagyok az, – mondja a fel nem ismert új ismerõs, – aki azt a sok furcsaságot, bolondságot, tréfát, gyilkosságot, meredélyrõl való zuhanást, paráznaságot, fajtalanságot, mezítelenséget, vadállatokkal való birkózást, lencseevést, csókolózást, óriásokkal és törpékkel való küzdelmet elkövettem, én jártam a toronytetõn, a kút mélyében, amíg te az ágyban nyújtózkodtál). – Következnek azután a Krúdy csodálatos látomásai, átszõve a drága aforisztika legdrágább aranyával…, Dickens, Hoffmann és Krúdy, õk hárman tudják szívedre hinteni a legtündöklõbb szomorúságot, õk ismerik a bûvös-erejû mondatokat, amelyek rózsaszínû örömeid közül is visszacsalogatnak elmúlt, névtelen szomorúságaid közé, amikor álmodban… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1919

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · Magyar Elbeszélők Szépirodalmi · Heti klasszikusok Maecenas, Magyar Hírlap

>!
Osiris, Budapest, 1999
180 oldal · ISBN: 9633796105
>!
Maecenas / Magyar Hírlap, Budapest, 1993
158 oldal · ISBN: 9638164026
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
240 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szántó Piroska

2 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Czifra János

Helyszínek népszerűség szerint

Bakáts tér · Ferencváros


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Krúdy számomra abszolút fehér lap volt, eddig csak gyűjteményes kötetben olvastam novelláját. Vár néhány Krúdy kötet az otthoni könyvtárban, de még sose vágytam rá igazán, hogy nekilássak. Néha belelapoztam már egyik-másikba, aztán félretettem későbbre.
Ez a kis könyvecske a maga apróságában valósággal kínálta magát, hogy vele kezdjem az ismerkedést Krúdyval.
Nem volt könnyű olvasmány, helyenként valósággal tobzódott a jelzőkben, költői képekben, hasonlatokban. Egyszerre volt álomszerű, látomásos, szürreális és hiperrealisztikus. Nem is gondoltam volna, hogy abban az időben (1919-ben jelent meg) ilyen szókimondóan, realisztikusan írtak, írhattak a testi szerelemről és a szülésről.
Végtelenül szomorú, spleenes, bánatos könyv, benne a szereplők szinte mindegyikének kisiklott, tragikus az élete. Talán a temetésrendező az egyetlen, aki bár néha szebb, jobb életről álmodik, alapjában véve talán elégedett már a sorsával. Vagy csak beletörődött, és végül megragadja az alkalmat, hogy magára vállalhat valamit, ami változást hozhat az életébe.

Frank_Waters I>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

A Krúdy-regények kissé összefolynak bennem, mintha egyetlen könyv lenne mind. Tény, hogy nagyon hasonlítanak egymásra, bár mind a 80 regényét, vagy mennyit, még nem olvastam el. De perverzem tervezem. Ez jó, ha hasonlítanak egymásra, mert Krúdynál ez nem azt jelenti, hogy ugyanazt írja mindig, hanem hogy minden regény egy nagy könyv egyik fejezete, csak ez nem Proust, az eltűnt söröskrigli/malacsült/bakfisboka nyomában, hanem valóban élvezet olvasni. Ez is egy értelmezés, na.

De vannak, amik kiemelkednek ebből a regény-folyam(at)ból, és ilyen például az Asszonyságok díja. Elképedtem, pedig jól ismerem ezt a nagy kópét, az ital és a nők által megfuttatott zsenit, hogy micsoda maradandó könyv ez. Egyrészt gyönyörű, a stílusa, a történetkéi, másrészt a humora megint betalál, és az irónia nyilai itt már tényleg eltalálják azt a kis piros kört a céltábla közepén. Tényleg mindenről szó van itt, halálról, életről, szerelemről, jó emberekről, rossz emberekről, ételekről, italokról, és így tovább. Nem nagyon lehet mit mondani róla. Elbűvölő, varázslatos könyv. Mindenkinek odaadnám, hogy olvassa el. Ha Krúdytól egyetlen könyvet kéne ajánlanom, vagy egyet vihetnék magammal egy lakatlan szigetre, akkor az ez lenne. (Vagy egy olyan kötet, amibe ez is benne van. És még a Boldogult úrfikoromban, a teljes Szindbád, a postakocsi-könyve, stb. Na jó, lehet, hogy egy e-könyv-olvasót vinnék…)

Draskovics_Edit>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Érdekes, hogy ez a regény épp a háború utolsó évében jelent meg. Hiába annyira „békebeli”, érezni benne sok spirituális feszültséget. Ez a rengeteg démon és kísértet! Én a "Karnevál egyik előzményének tartom.

2 hozzászólás
mspepe P>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Az első olvasmányom Krúdytól az Ady Endre éjszakái volt – mert Ady, és mert Poket. Ezt viszont már Krúdy miatt választottam elsősorban (és másodsorban azért, mert a 20. százados kihíváshoz kell).
Nagyon tetszett a keret, az „álomregény”, vagy hogy hívja az utószó. Nem találkoztam még ezzel a formával, így azt hittem, a temetésrendező lesz a főszereplőnk (végül is ő is az volt), aztán a tényleges főszereplő csak félúton bukkant fel, addig inkább korrajznak tűnt (jó, utána is, csak akkor már a tényleges történet is elindult). A két szálon futó cselekményt nem szoktam szeretni, mert az egyik szál mindig sokkal jobb, itt viszont, mivel az egyik szál a keret volt, a másik a múlt, nem éreztem különbséget, és egyaránt érdekelt, hogy Natália hogyan került abba a helyzetbe, amiben megismertük, és az is, hogy mi lesz vele.
Tetszik Krúdy stílusa, ahogy bemutatja a régi Budapestet (annak egy szeletét, nem a csillogót, a felszínit, hanem a sötét sikátorok világát) a karakterei szemén keresztül – emiatt is vettem kezembe a könyvet, mert élvezem Krúdy írásmódját. Ugyanakkor a történteket kivetíteni, hogy ez bármikor megtörténhetett egy évszázaddal ezelőtt, súlyt ad az egésznek, és nem csak Krúdy művét, de az akkori világot is látom benne/általa.

Bolondkandúr>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Egy csendes életet élő, középkorú temetésrendező találkozik természetfeletti hasonmásával, Álommal, és együtt kóborolnak Budapest kevésbé előkelő környékein. Nagyon sötét, bizarr regény, ez bizony nem a századforduló csillogó világvárosa. Többségében elaljasult lelkű emberek „élik” saját külön poklukban életüket, minden és mindenki megvásárolható. Krúdy keményen vájkál az emberek mocskában, néhol már gyomorforgató részekkel. A betéttörténetet kicsit elnyújtottnak éreztem, a fantasztikus ötletek és a remek stílus ellenére nehezen olvastam, annyira visszataszító a benne ábrázolt világ.

evol>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

Szégyenszemre az első Krúdy amit olvastam. Mármint szégyen, hogy csak most. Krúdy jó, de szoknom kell a stílusát. Nagyon jó hangulatfestések és leírások, csak meg kell tanulnom ilyen töménységet feldolgozni. Nem tudtam a szokásos ritmusomban olvasni, mert mindig lemaradtam valamiről. Meg kell rágni a szavakat és a fél oldalon át tartó mondatokat is szokni kell.
A könyv azért is tetszett, mert részletekbe menően ír a száz évvel ezelőtti Budapestről, magáról a városról és a lakóiról is.

Creusa>!
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja

A budapestieknek biztosan érdekesebb mű ,hiszen a helyszín legtöbb része Ferencvárosban játszódik,aztán van még Margit sziget , Józsefváros, Üllői út ami liszt szagú, Kinizsi út, Flórián szobor kis története(.Én pécsiként csak azért olvastam el egyszer egy regényt mert itt játszódott Pécsen,amúgy soha nem fogtam volna a kezembe…)
Krúdy saját történeteit is beleszövi a regénybe, így elolvasva a regényt elég jól megismertem őt.
Egyik történésből a másikba ugrik ,kicsit labirintusos, először azt hiszem meg van a szál amin fut, de aztán más lesz belőle. Nők, férfiak,Bp, erről szól a regény.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

A kontesz tizenhat esztendős volt, és Natália, kis cselédje tizenhét: de együttvéve nem volt annyi eszük, mint egy kapukilincsnek.

89. oldal

5 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Teringettét, egy szép nőért érdemes volna a Ferencvárosba költözni.

Második fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Ferencváros
3 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Habár: a legjobb nem venni komolyan az életet! A bölcsészeket kell olvasni, fiam. Szabad idődben vedd elő Zarathustrát, mindjárt elviselhetőbb a lét.

109. oldal

Frank_Waters I>!

– Régente azt hitték – fejtegette Palaczki –, hogy a kövér emberek nem tudnak úgy szeretni, mint a soványak. A nők ezért mindig előnyben részesítették azokat a nyurga, pipaszárlábú, széllelbélelt gigerliket, akik nem tudtak egyebeket ajándékba adni, mint csontjaikat. Ezek a nyomorult soványok ráértek szaladgálni a női szeszélyek után, egyéb dolguk híján mindig készen állottak, hogy beálljanak kengyelfutónak, még a piacra is kimentek bevásárolni. Egyszóval tüntettek mozgékonyságukkal. – Az újabb megfigyelések azonban a kövérek javára billentik a mérleget. Kövér ember dolgos, takarékos, minél hamarabb igyekszik aranyláncot szerezni, gyakran fürdik, hogy ne legyen rossz szaga testének, könnyelműen nem cselekszik semmit, pénze mindig van az erszényében, és sohasem téveszti szem elől, hogy a nőket meg kell lepni apró ajándékokkal, csecsebecsékkel… egyszóval áldozni kell az érzelemért.

130-131. oldal

12 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Röviden: szőke volt, mint a pezsgő, amelyből többet ittunk a kelletténél.

69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pezsgő
Frank_Waters I>!

És a házaspárok olyan jól tápláltak, kerekre hízottak, hogy az ember elgondolkozik, hogyan ölelik meg egymást ezek a párok, ha kedvük szottyan erre.

126. oldal

Frank_Waters I>!

Régi dolog, hogy a férfiak nem nyugszanak addig, amíg minden titkukat el nem mondják.

138. oldal

Citrompor>!

Éjfél felé rossz-szaguk lesz a nőknek, mintha a vízvezeték felmondta volna a szolgálatot a városban.

40. oldal (Dr. Rácz Vilmos Könyvkiadó Vállalata, 1920)

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

A pesti oldalon csónakban ember ül hosszan elnyújtva evezőit, mintha hullákra várakozna, amelyek éjféltájban biztosan megérkeznek a Dunán. „Mi újság Nagymaroson?” – kérdezi a csónakos a hullákat, és azok, mert nem ismerik fel pontosan a hajóállomásokat, amelyek mellett elhaladtak, az esztergomi pletykákkal kedveskednek a halásznak, mert Esztergom tájékán a hullák mindig megállnak darab időre, hogy meghallgassák a Fürdőből hangzó zenekart.

144. oldal

Frank_Waters I>!

Azóta ismerik a földön ezt a borzasztó fájdalmat (amelytől reggeltől reggelig hangos itt ez a [szülő]szoba, amelyet a férfinemen lévők nem is tudnának elviselni; angyalok kellenek ezeknek a kínoknak kiállásához, vagy legalábbis olyanok, akik bukásuk előtt valamikor angyalok voltak: nők. […])

146. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Gergely Ágnes: Őrizetlenek
Hamvas Béla: Karnevál
Spiró György: Fogság
Szabó Magda: Az ajtó
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Karácsony Benő: Napos oldal
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
Krasznahorkai László: Sátántangó