Bölcsőm, ​koporsóm Buchenwald 3 csillagozás

Kroó László: Bölcsőm, koporsóm Buchenwald

Kroó László, úgy látszik, azokhoz a koncentrációs tábort megjárt írókhoz tartozik, akik – akárcsak Semprun – évtizedeket vártak, míg meg tudták írni a XX. század történelmének e förtelmes fejezetét.
Egy találkozás forgatja vissza Kroó regényében a történelem lapjait; egy találkozás a régi sors- és harcostárssal. Előlép a múltból a dicsőséges és rettenetes „vöröskeresztes éjszaka”, amely alatt Gadó Györgynek a buchenwaldi koncentrációs táborban működő illegális kommunista párt megbízásából emberéletekről kellett döntenie. Ötszáz halálra szánt emberből megmenthet egy tucatot, ha elég óvatos és ügyes. Jól választott-e Gadó György azon a rettegéssel teli éjszakán?
Kroó újabb regénye megélt hitelességgel idézi fel a náci Németország történelmének elmúlt, de el nem feledhető, gyászos napjait.

>!
Kossuth, Budapest, 1981
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630917866

Enciklopédia 19

Helyszínek népszerűség szerint

Buchenwald · koncentrációs tábor


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Kroó László: Bölcsőm, koporsóm Buchenwald

    Két idősíkon játszódik a történet: 1964-ben, Magyarországon, és a ’40-es évek végén a buchenwaldi koncentrációs táborban. Ám a könyv legvégén hősünk térben is visszajut gondolatainak és emlékeinek helyszínére, Buchenwaldba, ahol egy „turista-kirándulás” keretében felkeresik az azóta múzeumként működő egykori haláltábort. Egy feljelentésnek „köszönhetően” idézi vissza a régmúltat, és az eljárás során újra találkozik a hajdan megmenekített emberekkel, szembesül vele, hogy ki mire vitte azóta, emberileg és egzisztenciálisan. (A lehetőség egyébként annyi volt, hogy egy 500 fős csoportból megmenthetett tán 10 főt a biztos megsemmisítéstől, úgy, hogy kicserélgették őket – és sorszámaikat – már végelgyengülésben elhunyt személyekkel. És rá hárult a feladat, hogy válassza ki azokat, akiket jónak lát.) Bár a szerző nyilvánvalóan saját élményekből merített, mégis érződik, hogy ez csak egy regény, és valószínűleg részben ennek is köszönhető, hogy az olvasók számára nehezen átélhető és érdektelen maradt. Sokkal jobb lett volna, ha regény helyett inkább memoárt ír Kroó. Még ha abban semmi „hősies” nincs is. Csak pusztán tanúságtétel.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Gyűlöljétek a zsarnokságot, bármilyen formában is jelentkezzék.

119. oldal (Kossuth, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: zsarnokság
Carmilla >!

A nacionalizmus annyi kárt tett az emberi lelkekben, hogy ki tudja, hány nemzedéknek kell majd felnőnie, míg kipusztul ez az ocsú.

119. oldal (Kossuth, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
1 hozzászólás
Carmilla >!

     – Mitől vagy ilyen jókedvű?
     – Miért, ha keseregnék, könnyebb lenne? Megsajnálnának az SS-ek?

52. oldal (Kossuth, 1981)

Carmilla >!

…csak az halott, akiben meghalt a remény.

193. oldal (Kossuth, 1981)

Carmilla >!

Az igazság az, hogy az ember titkon még akkor is bízik valami csodában, a megmenekülésben, amikor már kivégzésre viszik.

196. oldal (Kossuth, 1981)

Carmilla >!

De hát mi határozza meg végső soron egy ember énjét? A körülmények máról holnapra kiforgathatják jelleméből? Ilyen gyenge lábon állna az emberi természet? Akkor sose lesz könnyű dolga a társadalomnak.
    Vajon ők, kommunisták, ha egyszer hatalomra jutnak, fognak-e tudni észszerűen élni vele?

114. oldal (Kossuth, 1981)

Carmilla >!

Emberek, vigyázzatok, mert a hatalom robbanékony vegyi anyag, akár a nitroglicerin, a hozzá nem értő kezében igencsak veszélyes fegyverré válhat.

114. oldal (Kossuth, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
Carmilla >!

…És az egyre elharapózó kétségbeesés közepette egyszer csak tisztán felcsendült valamelyik zárkából egy érces hang. A buchenwaldi himnusz:

Halte Schritt, Kamerad,
Und verlier nicht den Mut,
Denn wir tragen den Willen zum Leben im Blut,
Und im Herzen den Glauben

177. oldal (Kossuth, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: Buchenwald · himnusz
Carmilla >!

    Ekkor hozták ki a Stubendienstek Keszler bácsi holttestét. A tréfás kedvű, víg kedélyű Keszler bácsiét. Még reggel azt mondotta, fog ő még táncolni az SS-ek pukkasztására. Most is úgy hat, mint aki üzen az élőknek: ugyan miért horgasztottátok le a fejeteket, az egész élet csak egy rossz tréfa.

202. oldal (Kossuth, 1981)

Carmilla >!

     – Meg vagyok győződve arról, hogy ez nem az utolsó háború. Ez a kataklizma sem elég az emberiségnek, hogy megváltsa magát. Őrült világ ez!

100. oldal (Kossuth, 1981)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Imre: Sorstalanság
Pjotr Karpovics Ignatov: Egy partizán feljegyzései
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben
Ai Weiwei: 1000 év öröm és bánat
Katz József: Vérzivataros idők nyomában
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Nelson Mandela: A szabadság útján
Harold Sinclair: Egyszer hazaérünk
Vajay Szabolcs: Én, Anonymus
Bod Péter: Önéletírás