Kriza János /1811-1875/ költő, unitárius püspök, a magyar népköltészet egyik kiemelkedő gyűjtője volt. Maga is székely s költő lévén népe meséit, dalait, balladáit, szólásait ifjúkorában kezdte feljegyezni. Gróf Mikó Imre műpártoló erdélyi mágnás támogatása tette lehetővé, hogy az egyre gazdagodó gyűjtés egy része Vadrózsák cím alatt 1863-ban megjelenhetett. A kortársak különösen a balladákat ünnepelték, akkor a mesékre kevés figyelem jutott. Kriza halála utána hagyatékból Arany László és Gyulai Pál még további balladákat, népdalokat közölt, a mesékre azonban ők sem fordítottak igazán figyelmet. Ma már tudjuk, hogy Kriza tevékenysége e téren is felbecsülhetetlen. Különös érdeme, hogy – sok kortársától eltérően – nagy hangsúlyt fektetett a szöveg hiteles közlésére, nem stilizált, nem „irodalmasított”, megőrizte és átmentette a korabeli székely nyelv utánozhatatlan zamatát. Úgy gondoljuk, hogy ezt a nemes hagyományt másfél száz év után is követni kell, ezért a szöveget minimális… (tovább)
Székely népmesék 7 csillagozás
A Magyar Közlöny 2013-as kiadása az összes népmesét tartalmazza.
A Magyar Mercurius 2005-ös három kiadása három kötetet jelent, amelyek az összes népmesét tartalmazzák.
A Hargita és a Média-Libro kiadásai válogatások.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Székely könyvtár Hargita
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Igazából ezt inkább magunknak olvastuk férjemmel.
Tetszett az ízes nyelvezet, sok szót tanultunk belőle, amiket használunk is egymás között.
A székely népmesék azért keményebbek, mint a többi általában, valahogy jobban az életre nevelik az apróságokat, bizony nem köntörfalaz, van itt verés, halál…
Ami miatt kevésbé tetszett az az, hogy nagyon sok mese ismétlődött benne, egymáás variációi voltak, amit azért sajnáltunk, mert efgy mesegyűjtemény lehetett volna változatosabb.
Felnőtteknek, vagy nagyobb gyerekeknek ajánlott, kicsit szélesíti a látókört.
Vékonyka kötet néhány mesével, na de azok aztán olyanok! Ízesek, fordulatosak, ismert részletekkel ugyan, de mégis számomra eddig ismeretlenek. Nagyon jó a végén a tájszavak szótára, és mégis volt olyan szó, kifejezés, amiért az Értelmező Szótárt kellett előszedni. Marton Magda illusztrációi nagyon tetszettek, szépek, és olykor kissé csúfolkodók.
Kriza János: Székely népmesék III.
Olvasás: 2018. január 13., 11:36 → 2018. január 25., 19:10
Kiadás: Magyar Mercurius, Budapest, 2005
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638646969 · Illusztrálta: Marton Magda
Értékelés: 5 csillag
Hiába no, sok témaismétlődés van még a 2. kötethez képest is, nem is beszélve az általam olvasott egyéb székely népmese-gyűjteményekhez képest (a Budai Ilonáé, meg a másik möndölecskés), de a nyelvezete miatt talán ez a legjobb. Itt is van olyan mese, amelyikben szerepel a Halál, no meg a rest leány is, de itt nem verik meg a macskát miatta, és az okos lány is, aki visz is ajándékot, meg nem is… Hiába, nekem ez a kedvencem és van is olyan jó mint a Mátyás királyos változata.
– - – - – -
Kriza János: Székely népmesék II.
Kiadás: Magyar Mercurius, Budapest, 2005
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638646942 · Illusztrálta: Marton Magda
Olvasás: 2017. december 4., 07:17 → 2017. december 13., 00:48
Értékelés: 5 csillag
A 2017-es egész éves népmesés kihívásra olvasva került a kezembe, mert hát ez tetszett meg a könyvtárban, meg hát Kriza nevét hallottam már, erős volt bennem a kíváncsiság… És lám, első látásra-olvasatra szerelem lett! :) Rögtön ki is akartam hozni a többi részét is, de csak a III. kötetet tudtam, mert az I. nincs meg nálunk. No. (Azóta nyomozom, keresem.)
Ebből a két kötetből ez tetszett jobban, ami a meséket illeti – ami az illusztrációkat, abban meg a III. kötet. Tényleg kíváncsi lennék most már az elsőre is. Illetve azért is, mert hogy ebben a másodikban van a könyv végén egy a szerző életrajzáról, munkájának jelentőségéről szóló rövid, szakszerű értékelés Bencsik Gábortól, a harmadikban nincs semmi, akkor mi van az elsőben??? :). Tájszavak és kifejezések listája biztos mind a háromban – mert ez fontos, élvezetes és sokat lehet belőlük tanulni. A könyvek idézeteihez én ki is írtam mindegyikhez, hogy mik szerepelnek a könyv végén, mert szerintem így teljesek.
Nos, akkor e rész meséiről:
A mesék mind ismertek voltak már számomra, egyéb gyűjteményekben is találkoztam már velük. A három öreg nénő pl. a Háncsvirág kötetből Szegedi Katalin illusztrációja miatt igen emlékezetes, az azért jobb, mint az itteni, de a nyelvezete miatt ez a nyerőbb, s ráadásul ebben a könyvben kétszer is szerepel, hisz A rosszfonó leány csak egy másik változat erre a munka alól kibújó széplányságra, no meg a munka alóli felmentés megindokolására. Pont ellenkező témájú, vagyis a munka megtaníttatása A rest macskáé, ennek a tanulsága kedvenc szavamjárása lesz azt hiszem örökké: „Szítsd fel a tüzet, s dolgozz macska, mert ma megverődöl.” https://moly.hu/idezetek/927523 Pedig hát ezt is olvastam már sok könyvben. Örültem, hogy sok mesében találtam tájnyelvi kifejezéseket a különböző ruházatokra, igyekeztem is kigyűjteni őket, hiába no, nekem ez a másik heppem a fogyatékos témán kívül. És igen a tetűbőrös a kalapvári egy újabb variációja, melyre megint másik variáció a Háncsvirágban szereplő faruhás királykisasszonyos… Talán ez tetszett e kötetben a legjobban.
Népszerű idézetek
Sokan kérték feleségül, de az anyja a kérőket mind leuntatta.
78. oldal, A rest leány
De a leány semmiképpen nem akarta szeretni a legényt, a legény szerette a leánt. Ki akarta tagadni mindenből az apja, az anyja, hogyha hozzá nem megy ahoz a legényhez, erőnek erejével hozzá kell, hogy menjen. Mikor a templomban össze akartak volna esküdni, a mátkagyűrűt a leány a templom földjéhez hozzávágta a pap előtt.
– No nesze ördög, vidd el ezt a mátkagyűrüt, ha egy magzatom lesz ettől az uramtól, azt is vidd el!
Előfut egy ördög, elkapja a mátkagyűrűt, s elviszi. A pap, hogy ezt meglátá, meghallá, nem akarta megesketni őket.
73. oldal, Megölő Istéfán
A legközelebbi szombaton estve a legény el is ment nagy fütyörézve a leányhoz gusalyosba, azután is egynéhány vasárnap, s hazament nagy bokrétáson. Néhány hét múlva meg is kérte a leányt, s odaígérték minden alá-s-felezés nélkül. Kivált az anyja, ezer örömmel, hogy minél hamarabb szabadulhasson tőle, de a leány sem vonogatta magát a legkisebbet is. A legény hát megesküdt a leánnyal, s hazavitte a maga házához, nagy derenducával, cakkompakkostól s parafernumostól együtt.
13. oldal, A három öreg nénő
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony. Olyan szegény volt, hogy nem élhetett semmiképpen, hanem elment burjánvirágokat szedni, a patikába eladni. Szedegette a szegény asszony a burjánokat, s közben arról gondolkodott, mit mondhatna valamit a patikárusnak, hogy jobban eladhassa.
* burján = gyom
42. oldal, A csudamadár
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kormos István (szerk.): A háromágú tölgyfa tündére 91% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Arany mesekönyv 90% ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Kígyós Jancsi ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Az aranyhal ·
Összehasonlítás - Fülöp Lajos: Gyöngyöspatai népmesék ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: A vitéz szabólegény 95% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: A kék liliom 95% ·
Összehasonlítás - Füzesi Zsuzsa: Mesetarisznya 93% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: 100 Benedek Elek-mese 94% ·
Összehasonlítás