Mesék ​és mondák Mátyás királyról 14 csillagozás

Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Az igazságos, okos király fogalma a magyar néphagyományban Mátyás király alakjában testesül meg. Róla mindig szeretettel beszélnek, akár jutalmaz, akár büntet, akár pedig megleckéztet. A mesék, mondák, anekdoták, viccek, közmondások és a környező népek Mátyás-énekei sok évszázadon át formálódtak, vették fel mai alakjukat. Kötetünk ebből a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbüntetését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyásról szóló írott és szóbeli költészet, mely – mint kötetünk is bizonyítja – az egész magyar nyelvterületen elterjedt.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2016
ISBN: 9789632278698 · Illusztrálta: Jankovics Marcell
>!
Helikon, Budapest, 2016
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278001 · Illusztrálta: Jankovics Marcell
>!
Helikon, Budapest, 2004
214 oldal · ISBN: 9789632088785 · Illusztrálta: Jankovics Marcell

1 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

csillagka>!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Meghalt Mátyás király oda az igazság!
Olvashattunk a nagy orrúról újság olvasás, kávézás közben, megismerhettük a három leányát és a két fiát, jártunk erdőn, mezőn, éltünk szegény és gazdag házban.
Egy nem változott Matyi az elbeszélések alapján szerette a tréfát, és a furfangos embereket.
Annak eldöntése ebből mi is az igazság a történészek dolga, de azért az látszik Hunyadi Mátyás nevű nagy és keménykezű királyunkhoz nem sok köze van a meséknek. Utolsó magyar királyhoz, aki rovat-irással levelez a Fekete sereg parancsnokaival, könyveket gyűjt és teljesen elvarázsolja a reneszánsz. Kulturált, művelt, keménykezű vezető aki elfoglalta Bécs büszke várát, még is nálam Helyey László marad.
Szegény lányomat a világból ki lehetne kergetni vele, egészen kiskora óta feláll a hátán a szőr, mikor Mátyás király és a meséi szóba kerülnek.
Azért magamnak olvastam, és igazából azt kaptam amit számítottam, mosolyogni inkább csak a hiteltelenségen, mint a tartalom tudtam, kicsit gyermeteg az egész, és nagyon csendben de iszonyú méltatlan néhány mese az utolsó igazi magyar uralkodóhoz.
Érdekes korkép felnőtteknek, szerintem esti mesének ebben a formában alkalmatlan.

Habók P>!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Amit nem ismertem Mátyás mondaként, azt már olvastam vagy a Hetvenhét magyar népmesében, (pl. Térdszéli Katica) vagy Benedek Elek meséiben (pl. Az okos leány), sőt még Grimm mesét is találtam benne, a Rigócsőr királyfit. Láthatóan ami meserészlet a mesélő fejében volt, azt összerakta, hősnek pedig megtette Mátyás királyt. (Így aztán megtudhatjuk, hogy Mátyást mérgezett kávéval akarták eltenni láb alól, hogy gyerekkorában béres volt, illetve egy vándor kőműves legkisebb fia, hogy volt neki három lánya, hogy Toldi volt a legügyesebb vezére). Aki nincs tájnyelvekhez, régies nyelvjárásokhoz szokva, annak gondot okozhat a szöveg megértése. Gyerekeknek nem ajánlanám, a pontosan lejegyzett történetek némelyike meglehetősen trágár.
Viszont nagyon érdekes a kötet végén szereplő, Mátyás mesékről és mondákról szóló tanulmány.

Erzsébet_Szászi>!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Borzasztó nagyot csalódtam. Ha Mátyás király és mesék, akkor gyermekkorom rajzfilmélménye jut eszembe. Helyey Lászlóval és a Kaláka remek zenéjével. Ehhez képest kaptam egy csomó, egymáshoz és az általam ismert Mátyás történetekhez nagyon hasonlító, de roppant nehézkes, régies nyelvezetű történetet. Ami biztos, hogy a gyerekemet nem ez alapján fogom megismertetni az „Igazságos Mátyás” történeteivel.

mariannkiss1980 P>!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

A könyv végén lévő összefoglaló, útmutató nagyon jó. Kellett, hogy a különböző témakörök szerint összegyűjtött meséket, mondákat, tréfákat az egyszeri olvasó el tudja helyezni. Az is nagy segítségemre volt, hogy mindegyik után jelölték a származási helyet, vagy azt aki lejegyezte az adott mesét.
Nekem személy szerint a Az okos királyról szóló és a Mátyás életéről szóló részek, tehát az első és az utolsó téma csoport tetszett a legjobban. De mindegyik témakörben voltak jobban sikerült és kevésbé jó történetek.
De ez is azok közé a gyűjtemények közé tartozik, amik ilyen formában nem valók gyerekeknek. Elég régies a nyelvezete, illetve eléggé szókimondó is.
Ami engem személy szerint nem zavart, de biztos, hogy van akinek problémát okoz.

miss_eszti>!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Imádtam ezt a kötetet olvasni, még akkor is, ha minden harmadik mese egy másiknak az ismétlése volt kis változtatásokkal. Gondoltam rá, hogy be kellene szereznek egy saját példányt. Én voltam a tizedik csillagozó, és nagyon meglepődtem, hogy csak 77%-on áll a könyv. Ennél szerintem ezerszer többet érdemel. Persze érthető, az ismétlődések miatt néha elég idegesítő tud lenni, én ezért olvastam a témákat felváltva. Így is voltak hasonlóságok, de azért izgalmas maradt. Ami miatt csak négy csillagot adok, az a mesék hossza. Rengeteg pár soros, kis anekdota-szerű történetecske volt benne, ezeknek meg van a maguk varázsa, de amikor egymás után tíz darab ilyen következett, az nem volt a legkellemesebb érzés.
Ki szeretném még emelni, hogy ez a kötet NEM gyerekeknek íródott, nem esti mese. A mondák – mert inkább mondák vannak benne, mint mesék – egymás variációi, sokszor durva a nyelvezete, amúgy is nyelvjárási sajátosságokkal van leírva a szöveg, és sokszor előzetes háttértudás kell hozzá, hogy az ember egyáltalán megértse, mi történik. Volt, hogy én sem tudtam néhányat értelmezni. A kötetnek az (is) a célja, hogy leleplezze az igazságos Mátyásról szóló néphitet, ezért van a végén egy külön rész, ami a Mátyás folklórral foglalkozik.
Akkor kiknek ajánlanám mégis ezt a könyvet? Azoknak, akiket érdekel a történelem, irodalom, nyelvészet, Mátyás király és/vagy a magyar népköltészet.

Amethyst >!
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról

Szép, termetes kötet ismétlődő tartalmakkal, és középkort idéző, egész oldalas illusztrációkkal kemény dialektusban szenvedő szövegekkel társítva – talán ekképpen tudnám a legpontosabban jellemezni a kötetet. :)
A többséggel ellentétben nekem nincs panaszom a dialektusokra, talán azért, mert jómagam sem a pesti nyelvet beszélem, és nagyjából ismertem a leírt archaikus kifejezéseket. Kár, hogy az én dialektusom nem jelent meg egyértelműen a válogatásban.
Mesék terén kissé sántít a kiadvány, oké, hogy valamiképpen csoportosítani kell a népmeséket, de a könyv olyan kategóriákba sorolja őket, melyek között csak árnyalatnyi különbség van, s emiatt egy mese több szempontból is szerepelhet -> és szerepel is! Ami a leginkább irritált olvasás közben, hogy egy-egy motívumot (pl. az okos leány karaktere) akár 4x is felbukkan más körítéssel tálalva, ami lehet ugyan egy-egy régió érdekessége, de ezzel szemben voltak olyan mesék, melyeket hiányoltam a válogatásból. Bizony, tudok olyan Mátyás királyról szóló mesét mondani, mely nem került a kötetbe, s helybeliként bizton tudom állítani, hogy a felvidéki mondakörből alig gyűjtöttek valamit. Pedig itt is akad egy csomó község, természeti jelenség, melynek eredetét az igazságos királyunk tevékenységére vezetjük vissza.
Olvasását csak olyan fiataloknak ajánlom, akik megbecsülik az egyes dialektusok egyéniségét, és tisztában vannak vele, hogy a gyereket nem a gólya hozza – tehát semmiképpen sem tíz év alatti gyerekeknek, nekik egyes mondák kifejezetten trágárak lehetnek.


Népszerű idézetek

Habók P>!

Háromszor szállott hadba már.
Negyedszer szerencsétlenül –
a török fogságába kerül.
Éjjel-nappal börtönben ül
egy kerek évig egyedül.

Mátyás török fogságban

Habók P>!

Mátyás király megvacsorázott, lefeküdt, és olvasott az ágyába. Az újság a kezibe vót, úgy szungyikát.

Mese Mátyás királyról és Cudarról

Habók P>!

Ezt a Pogandzivcsit senki sem tudta onnét kiűzni, csak Mátyás király. Akkor még senki sem tudta, hogy valamikor király lesz. Orechovicán szolgált egy Galajda nevű kisorosz gazdánál. Együtt mentek szántani a mezőre. Amint szántanak – éppen akkor volt a királyválasztás. Sokan számítottak arra, hogy királlyá lesznek. A fiú azt mondta a gazdájának:
– Gazduram, gyerünk a koronázásra!
A gazda a földbe szúrta az ösztökét, s így szólt:
– No, ha ez az ösztöke kihajt addig, amíg egyet kerülünk, akkor fogom tudni, hogy kettőnk közül is lehet az egyik király.
Mire egyet kerültek, az ösztöke kihajtott, s csemete lett belőle. Felszedelődzködtek, s elmentek a koronázásra, ahol már folyt a választás. Elröpítették a koronát, s az repült, hogy akinek a fejére száll, az legyen a király. Hát, csak rászáll a korona arra a fiúra; a többi urak persze haragszanak. Háromszor volt ez a koronázás, s mindig csak reá szállt, de mégsem akarták megkoronázni, mert alacsony, szegény fickó volt, s hozzá még kisorosz.

Mátyás és Pogandzivcsi

Habók P>!

Mátyás király egyszer munkától fáradtan kikönyökölt a kertbe nyíló ablakán.

Mátyás király udvari bolondja

Amethyst >!

– Azért, mert bolondnak nem szabad ebbe a szobába jönni.
– Hát akkor te hogy jutottál be?

30. oldal

Amethyst >!

Szabad gyilkos, az volt orvos – Ugye, annak szabad gyilkolni. Szabad rabló, az meg volt ügyvéd – annak is szabad rabolni. Szabad kódus, az meg a barát – ugye, annak is szabad kódulni.

22. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: Gyere haza, Mikkamakka!
Romhányi József: Mézga Aladár különös kalandjai
Geronimo Stilton: A barátság ereje
Tom Watson: Pálcikacica és a nagyváros
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér
Enid Blyton: Indul a mentőakció!
René Goscinny: A kis Nicolas
Matt Haig: Karácsony apó és a csokitojás
René Goscinny: Asterix 5. – Asterix galliai körutazása
Timo Parvela: Ella a tengeren