Használati ​utasítás Izlandhoz 44 csillagozás

Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

„Izland a létező lehetetlenségek országa.”

A félig izlandi, félig német író és műfordító, Kristof Magnusson műve nem útikönyv, nem útleírás, hanem leginkább „nép- és néplélek-leírás”. Magnusson egyszerre van otthon Izlandon és nézi ugyanakkor a kívülálló szemével az országot. Könyve beavat az izlandi néplélek hagyományokban gyökerező különlegességeibe, megmagyarázza a külföld számára gyakran érthetetlen jelenségeket, érthetővé teszi a 2008-as gazdasági összeomlás előzményeit és következményeit, s szeretettel, mégis elfogultság nélkül ad „használati utasítást” minden Izland iránt érdeklődő olvasónak.

>!
Magistra, Budapest, 2020
124 oldal · ISBN: 9786156147042 · Fordította: Balla Judit
>!
Magistra, Budapest, 2017
124 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631277760 · Fordította: Balla Judit

Enciklopédia 51

Szereplők népszerűség szerint

Johann Wolfgang Goethe · Halldór Laxness · Snorri Sturluson

Helyszínek népszerűség szerint

Anglia · Izland


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mezei P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Szégyen, nem szégyen, de az Izlandról való ismereteim mindezidáig nem sok mindenre terjedtek ki. Vulkánok, gejzírek. Reykjavik. Björk. Kézilabda.Tavaly óta a futball. És Dunajcsik Mátyás. Merő kíváncsiságból vettem elő a könyvet, és milyen jól tettem! Ez a könyv nemcsak informatív, hanem hihetetlenül szórakoztató is. Kristof Magnusson olyan szeretettel, megértéssel, és mindenekelőtt remek humorral ír Izlandról, hogy nála még a legnagyobb természeti viharok, vulkánkitörések, vagy akár az alkoholizmus, de még a gazdasági válság is egy vicces, izgalmas kalandnak tűnik.
Szóval.
Repülőjegyek megrendelve.
Három hét múlva indulok.
Viszlát spoiler

10 hozzászólás
robinson P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Színes és mozgalmas, esszenciális képet ad erről a kis szigetről. Hét fejezetben egy nem mindennapi turistakalauzt olvashattam.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/01/hasznalati-utasi…

Bori_L P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Van egy sziget, távol mindentől, az óceán közepén. Ez a tűz és jég szigete, a magányé, és az aprónépeké, akikkel a biztonság kedvéért jó a békés együttlétre törekedni, még ha nem is tudjuk biztosan, hogy léteznek. A szigeten alig vannak erdők, az emberek évszázadokig földből és bálnacsontokból építkeztek, cserébe rengeteg a vízesés és folyó, és évről évre, sőt, akár hétről hétre is formálódik a táj. Napokig barangolhatsz a holdbéli tájakon, anélkül, hogy emberrel, vagy akár csak élőlénnyel találkoznál.

A szigetlakók ősei azért jöttek erre az elhagyatott helyre, hogy ne kelljen túl sok adót fizetniük, illetve hogy megússzak az anyaországban rájuk kirótt halálbüntetést. Az egyes családok története kegyetlennél kegyetlenebb vérbosszúkból áll, amiket a középkorban borjúbőr tekercsekre jegyeztek le, ezeket a páratlan értékű irodalmi feljegyzéseket azonban az éhínségek idején előszeretettel fogyasztották az emberek (nem túl meglepő módon, azért ezt tegyük hozzá). Ma az etikett szinte ismeretlen fogalom, kivéve a társasági élet helyszínét: az uszodákat.

Ez egy elvarázsolt sziget, ahol minden lehetséges: éjféli nap, déli sötétség, gleccser alatt kitörő vulkán, fekete homokos tengerpart, sörtilalom, aprónépek. Egy elvarázsolt sziget, ami pár évtized alatt röppent a középkorból a legmodernebb államok sorai közé.

Nem, ez nem egy fantasy világban vagy egy alternatív valóságban létező sziget, hanem Izland, nagyon is evilági, nagyon is mostani, nagyon is aktuális. Kristof Magnusson pedig úgy ír a szigetről, ahogy csak olyasvalaki tud, aki ottani is meg nem is: szeretettel, mégis objektíven nézve járja körül, hogy hogyan alakult (alakulhatott) ki az egész Izland-jelenség. Nem nyújt átfogó képet a társadalomról, gazdaságról, természetről, turizmusról, de mindegyikkel foglalkozik egy kicsit, remek humorral fűszerezve mutatja be az izlandi nép lelkivilágát. Remek kis használati utasítás, szinte zsebben elfér, szórakoztató és informatív, szívből tudom ajánlani mindenkinek, aki érdeklődik az ország iránt.

Bővebben itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-05-22+…

Olympia_Chavez P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Ki is tudná jobban bemutatni a kívülállóknak Izlandot és az izlandiakat, mint egy izlandi, aki nem ott él? Kicsit ellentmondásosnak tűnhet ez a gondolat, pedig nagyon is igaz. Kristof Magnusson Németországban született izlandiak gyermeke, aki szerencsére igen gyakran hazalátogat „őshazájába”, szoros kapcsolatban áll otthoni rokonaival, barátaival, így mind kívülállóként, mind belsős emberként értékelni tudja az izlandi hétköznapokat és közvetíteni tudja azon megfigyeléseit, amik valóban értékesek, érdekesek lehetnek a számunkra.
Nagyon rövidke kis könyv, tényleg nem több egy izlandi gyorstalpaló tanfolyamnál, de tele van megszámlálhatatlan érdekességgel, valósággal és tévhitekkel, spoiler , amiket megmagyaráz, vagy épp megcáfol, én pedig csak szájtátva olvastam és méláztam arról, hogy milyen jó lenne már végre ebben a szigetországban tölteni egy „kis időt”, majd pedig tovább bővítettem az így sem szűkös listámat a látnivalók tekintetében spoiler
Egy nagyon gyors történelmi és irodalmi áttekintés is belefért ebbe a valamivel több mint száz oldalba, a honfoglalástól a számomra eddig érthetetlen 2008-as válságig (aminek most már, hogy tisztában vagyok az előzményeivel, egészen érhetővé vált a kezelésére adott izlandi válasz is). Természetesen az Eddák és sagák világa ugyanúgy helyet kellett kapjon az oldalakon, mint Laxness, Kárason és Indriðason, a modern irodalom képviselői és ez máris tökéletes alkalmat biztosított arra, hogy kicsit elmélyedjünk az izlandi öntudat, büszkeség és nyelvi hagyományok mindennapjaiban, valamint a futószalagon gyártott kultúra iparosainak motivációjában.
Bejártuk a szigeteket, buliztunk a mai fiatalsággal, kb. ráerezhetünk, hogy minek van esélye megvetni a lábát Izlandon és mi az, ami ugyanolyan csúfos bukásra van ítélve, mint a McDonalds, hogy mivel vágódhatunk be az izlandiaknál és mi az, ami előtt a könyv olvasása után már nem fogunk értetlenül állni. Hogy milyen csendes és mégis ironikusan szórakoztató népség is lakja ezt az országot, ami folytonos kihívást jelent az ott lakóknak, mégsem hagyják maguk mögött. Melynek lélegzetelállító tájai a világ minden szegletéből vonzza a turistákat, ők azonban a XX. századig nem tartották érdemesnek a lírai megemlékezésre.
De ha három szóban szeretném összefoglalni az izlandi nép mozgatórugóit, a világ és saját országuk kihívásaira adott válaszok tekintetében, akkor azt mondanám: önfejűség, büszkeség és pragmatizmus. Ez tartja össze, ez hajtja előre ezt a több, mint háromszáz ezres nagy családot, Ultima Thulen, az utolsó helyőrségen.

pat P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Izlandra akarok menni, most!

Érdekes könyvecske alapvetően, nem is hosszú, de az én ízlésemnek kissé túlzó részletességgel taglalta az izlandi gazdaságpolitikát, meg a sagákat, és csak viszonylag keveset a… más dolgokat. De azért….

Izlandra akarok menni, most!
(Na jó, legyünk reálisak, jövő nyáron. :))

8 hozzászólás
Sznida_Nóri>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Ha lehetne, az egész könyvet kiidézném. De visszafogtam magam :D
Idén januárban jártam Izlandon Aikido táborban, mert Kobayashi Hiroaki japán sensei tartott egy 4 napos tábort, és Magyarországon nem aikidóztunk eleget vele. Viccnek indult az egész, de az életem egyik legjobb 7 napja volt az ott töltött idő, még úgy is, hogy totál leamortizálva, megfázva mentem el. De valamikor a 3. napon beleléptem a gleccser vizébe és egyszeriben meggyógyultam. Azóta is visszavágyom, ott láttam először nagyobb vízesést, és találkoztam nagyobb víztömeggel a Balatonnál. Végül is egy egész óceán veszi körbe a szigetet. És az izlandi fekete homok, ahogy találkozik az óceán habjaival, ahhoz fogható látványban még nem volt részem. Na meg életem első külföldi útja is volt, ha nem számítom bele Romániát off
Kipróbáltuk a strandot is, és tényleg isteni ahogy ülsz a meleg vízben és közben hull rád a hó. Imádtam! Az izlandiak nagyon kedvesek, a sör nagyon drága, a hot dog tényleg finom, az ország időjárása pedig tényleg szeszélyes. Egy héttel azután, hogy hazajöttünk tisztán látható volt az északi fény, mi meg lemaradtunk róla, az első napon 8 fok volt, a másodikon esett a hó. A 64 km-es szél pedig visszafordított minket, mert annyira felkavarta a havat, hogy még az utat se láttuk. És reggel 9-kor még olyan sötét volt, mint itthon hajnal 4-kor. Le volt esve az állam.
Ezt a könyvet utána vettem meg, hogy hazajöttünk, valamikor nyáron, mert vissza akartam térni, még ha csak így papírformán is, igazából alig láttunk valamit az egész szigetből, a lovak viszont nagyon cukik, és a csapvíznek is enyhe kénes illata van, azt is imádtam.
Azt gondoltam erről a könyvről, hogy csak Izland érdekessége teszi majd izgalmassá, de az író olyan beleéléssel ír róla, és olyan humoros részek is vannak benne, hogy legalább olyan jól szórakoztam rajta, mint egy regényen. Közben meg még mindig vágyok vissza, mert ez a könyv nem elég, és látni akarom a manókat is, vagy legalább a helyeket ahol laknak. Szegény Miki az egyik utastársam, tuti megbántotta őket valamivel, mert eltűnt a bicskája. Az utolsó napokban csak azt kerestük és azóta is fel-felmerül, ha Izland szóba kerül.

2 hozzászólás
kormix P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Jó ötlet volt Kristof Magnusson részéről megírni ezt a könyvet, az Izland iránt érdeklődőknek igazi csemege. Bár nem sok témát vesz elő, de azok szinte mind érdekesek és élvezet őket olvasni, jó érzés kicsit jobban megismerni Izlandot ezeken a fejezeteken keresztül. Tetszett, hogy a természet- és társadalomföldrajzi, illetve történelmi részek mellett aktuális érdekességek is belekerültek a könyvbe – már amennyire a 2011-es dolgok aktuálisak.
Ami miatt viszont mégsem adok öt csillagot, az az, hogy így is nagyon kevés oldalról világította meg az író az országot. Én legalábbis többre vágytam. A rövidségével is csak emiatt van problémám, mert egyébként minden fejezet kellő hosszúságú, egyik sem lett addig nyújtva, hogy unalmas legyen.
És el ne felejtsem, az írónak hála Izlandot és az izlandiakat most hosszú ideig egy szóval fogom tudni jellemezni: pragmatikus.

Keikorca P>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Roppant szórakoztató kis könyv! (Főleg, ha az ember újdonsült férjének olvassa fel az izlandi nászútjukon, miközben keresztülvezet a végtelen és csodálatos, gleccserekkel szabdalt tájakon.)

Magnusson félig izlandi, félig német származása miatt kellő iróniával és távolsággal tudja szemlélni a szigetet és lakóit, mégis nagyon bensőségesen is tud írni róluk. Látszólag egy-egy speciális témáról szólnak a fejezetek (vulkánok, sagák, Reykjavík stb.), de mindegyikben átfogó képet kapunk sok más érdekességről, történelmi tényről, kulturális szokásról, kezdve az első parlamenti ülésről 930-ból, a tíz évvel ezelőtti nagy válságig, kitérve az izlandiak fürdőzési és grillezési szokásaira.

A könyv nagyon kompakt, olvasmányos, szellemes (sokszor hangosan kacarásztunk egy-egy részen) és nagyon jól bemutatja az ottani kis csodavilágot.

Egyaránt ajánlott az oda utazóknak, az ott lévőknek vagy épp az oda vágyóknak.

németvölgyi>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Végre egy Izlandos könyv, ami nem a szokásos hű-ha-lélegzetelállító-gyönyörű-csoda-tűzjégország klisékre épül! Nem útikönyv, nincsenek benne olyan útmutatók, hogy menj 30 kilométert nyugatra, aztán fordulj balra, 14 km múlva ott lesz a vízesés, ami x méter magas, y méter széles, és másodpercenként ennyi és ennyi víz pereg le rajta. Nincsenek benne szállásajánlatok, menetrendek, étterem-tippek. Mégis úgy érzem, feltétlenül el kell olvasnia nemcsak mindenkinek, aki Izlandra készül, hanem azoknak is, akik „csak” érdeklődnek Izland iránt. Ez a könyv őszinte, nem nélkülözi a kritikus hangokat sem, mégis áthatja az Izland iránti szeretet. Olyan ismereteket szerezhetünk belőle, amelyek egyetlen útikönyvben sem szerepelnek, olyan összefüggéseket mutat be a válság és a gazdasági összeomlás kapcsán, amilyenekről nemigen olvashattunk itthon. Magyarországon még mindig rengeteg a tévhit Izlanddal kapcsolatban, így mindenképpen elolvasásra javaslom ezt a könyvet. Az izlandi néplélek rejtelmei mellett van benne történelem, irodalom, szokások és babonák bemutatása, egyszóval minden, amit valóban tudni kell, ha az ember meg akarja ismerni valamennyire Izlandot. Finom irónia és önirónia is gazdagon fellelhető benne. Nagyon élvezetes és tanulságos olvasmány volt.

1 hozzászólás
Maryse>!
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz

Nagyon szívesen olvastam ezt a könyvet, roppant szórakoztató, stílusát, humorát imádtam. Nem a klasszikus turista kézikönyvek közé tartozik, abban sincs hiány, ha Izland az úticél. Ebből sokat tanultam történelemről és kultúráról, látnivalókról, betekintést kaptam az izlandi életmódba, elárult egy keveset az izlandi lét érzéséből. Feltétlenül hitelesnek érzem saját tapasztalataim alapján is és a kérdés csak az mikor tölthetlek el néhány napot ismét ezen a csodás szigeten, ebben a légkörben. A fejeztek közül a természettel, az irodalommal és Reykjavík bemutatásával foglalkozók tetszettek a legjobban.


Népszerű idézetek

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Magam is ismerek egy urat, apám egyik régi iskolatársát, akinek a kertjében manók laknak egy nagy kőben, s ő minden este beszélget is ezekkel a lakótársakkal. Tény, hogy nem sok izlandi hisz ilyen mélyen a létezésükben, ugyanakkor olyan izlandit sem sokat találni, aki kerek perec tagadná a létezésüket. Miért is tenné? A végén még kiderül, hogy tényleg léteznek, minek rombolják hát le a jó kapcsolat esélyeit?

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Ahol egy sör hét euróba kerül, tiszta pénzkidobás lenne csak egy vagy két korsóval inni. Hét-nyolc korsónál kezdi megérni a dolog – vagy akkorra felejtik el az emberek az árát.

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Az izlandi politika közel húsz éven át leginkább arra a gyermekjátékra hasonlított, amelyben a zene elhallgatásakor mindenki gyorsan leül arra a székre, amelyet a leggyorsabban el tud foglalni.

Kapcsolódó szócikkek: politika
Magistra_Könyvkiadó KU>!

Ha Izland volt is valaha viking sziget, leginkább visszavonult vikingek által lakott idősek otthonára emlékeztethetett.

Kapcsolódó szócikkek: Izland · viking
Magistra_Könyvkiadó KU>!

Vajon az ugyanennyi lakossal bíró Mannheim is ilyen gyakran szerepel a nemzetközi sajtóban? Az ehhez hasonló kérdések alapozzák meg az első számú izlandi nemzeti sportot, az egy főre jutó arányok számolgatását. Az egész nép megszállottan űzi ezt az őrületet, mindent és mindenkit lakosságarányosan értékel, majd diadalmasan mutatja fel Izland lélegzetelállító eredményeit. A XX. század első felében például Izland még meglehetősen rosszul állt a Nobel-díjasok lakosságra vetített aránya tekintetében: egyetlen Nobel-díjast sem tudott ugyanis felmutatni. Halldór Laxness 1955-ben megkapott irodalmi Nobel-díjával viszont egy csapásra megváltozott a helyzet: Izland azonnal az első helyre ugrott a Nobel-díjasok/lakosság viszonylatban.

Kapcsolódó szócikkek: 1955 · Halldór Laxness · irodalmi Nobel-díj · Izland · Mannheim
mezei P>!

Az izlandiak általában türelemmel hallgatják az országukhoz kapcsolódó kliséket, a tündékkel és manókkal kapcsolatos állandó érdeklődés azonban sokukat már kifejezetten bosszantja. Izlandon játszódó regényemben, az Otthon-ban erről írtam:
„Ebben az értelemben a tündék azt jelentették Izland számára, mint a nácik a németeknek. Azzal a különbséggel, hogy Németországban nemigen hangoztatja senki, hogy androgün SA-legények lebegnének a kertje végében és kínálnák fel segítségüket különböző ház körüli munkákhoz. Külföldön azt sem találná senki aranyosnak, ha valaki azzal állna elő, hogy a sziklákban lakó láthatatlan Obersturmbannführerek akadályoznak egy építkezést.”

Kapcsolódó szócikkek: náci
mezei P>!

Az Izlandot körülvevő tenger nem más, mint egyetlen hatalmas „egyél annyit, amennyit bírsz, mielőtt téged esznek meg” típusú svédasztal.

Magistra_Könyvkiadó KU>!

Izlandon egyértelműen a dilettantizmus az uralkodó. Az emberek szorgalmasak és sokat dolgoznak, ugyanakkor nagy önbizalommal vállalnak el olyan feladatokat is, amelyekhez a legkevésbé sem értenek.

Kapcsolódó szócikkek: Izland
Dávidmoly >!

A legjobb uszodai beszélgetést Vigdís Finnbogadóttir mesélte el nekem, az első nő a világon, akit egy demokratikus országban közvetlen választáson államfővé választottak 1980-ban, s aki leginkább az angol anyakirálynő, Helmut Schmidt és Marion Dönhoff keverékeként jellemezhető egyéniségével a mai napig a nemzet anyjának számít. Vigdís egy alkalommal egy amerikai turista mellett üldögélt egy forró fazékban, beszédbe elegyedtek, s az amerikai megkérdezte tőle, mi a foglalkozása. Elnök, felelte Vigdís. Milyen cég elnöke, kérdezte erre az amerikai. Izlandé, hangzott a válasz.

25. oldal, Néplélek és uszoda

Olympia_Chavez P>!

…az izlandi iváskultúra szinte teljesen a pálinkára épül. Ebben nagy szerepet játszott, hogy máig érthetetlen okokból 1915-ben betiltották az országban a sört, s évtizedeken át csak csempészutakon, drága pénzért lehetett hozzájutni. A II. világháború utáni években a sör volt az egyik legkeresettebb csempészáru Izlandon. A sörtilalomnak végül egy olyan találmány adta meg a kegyelemdöfést, amilyet korábban elképzelni sem tudott senki: az alkoholmentes sör feltalálása. Márpedig alkoholmentes terméket szabadon lehetett forgalmazni, a boltok tehát feltették polcaikra az újfajta söröket, a lakosság pedig kiéhezett vadállatként vetette rá magát az üvegekre és dobozokra, majd hazaérve szépen beleöntöttek egy-két kupica pálinkát, s így „feljavítva” öntötték le a torkukon az italt. Ez a rettenetes keverék hasonlóan rettenetes másnaposságot okozott, s a fogyasztása utáni általános szörnyű állapotok hatására a kormány végül beleegyezett a sör legalizálásába. Persze mindehhez hosszú út vezetett, azonban a tilalom feloldásának dátuma, 1989. március 1. olyan történelmi dátumnak számít, amit ugyanúgy fejből fúj minden izlandi, mint a függetlenség napját. A Sör Napja.

119. oldal, There is no life outside the city - Reykjavík és a mindennapok (Magistra Kiadó, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: 1915 · alkoholtilalom · Izland · pálinka · sör

Hasonló könyvek címkék alapján

Voigt Vilmos: Óizlandi irodalom és kultúra
Széman Richárd: Ceruza, toll és ecset
Sándor Iván: Mikoriak a golyónyomok?
Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában
Lengyel Miklós: Dél-Korea
Novák Attila – Shiri Zsuzsa: Magyar emlékek Izraelben
Almuth Lessing (szerk.): Jeruzsálem
Barbara Metzmacher – Ralf Adler: Kréta
Paul Gnuva – Martin Amode: Isztria / Szlovénia
Halász Zoltán: Keresztül-kasul Kanadán