Valakit ​mellém temettek (Dér Ádám 4.) 82% 42 csillagozás

Könnyed, laza szórakozás – egy jó krimi, igazán váratlan megoldással. Értékeltem a szerző társadalomkritikáját és sajátos humorát. Az csak ráadás, hogy az érdekelt gyanúsítottak köre a nagycsaládból származik…(ők is Hárs-ok)

Na neeee! Őrá nem gondoltam! Ritkán lepődök meg ennyire, imádom Kristóf Attila krimijeit! Az állam még mindig a padlón van. :) Rádásul még a könyv humora is rendben volt.

Visszatért a vicces, könnyed hangulat. 13 évvel ezelőtti gyilkosságot derít most fel Ádámunk, Alízka segítségével, ismét Balaton is helyet kap a történetben, egy csopaki villa a színhely, pár gyanúsított és egy szókimondó papagáj.
A végén nem volt laca-faca, utolsó lapokon derül gyilkosunk kilétére fény és még egy fricskát is odacsap hozzá:) Szeretem.

Jaj, de hiányzott már ez a sorozat! És wow, micsoda vég! Döbbenet! Az utolsó mondatok.. Talán ez volt eddig a legjobb rész nem csak a humor, de a csattanó szempontjából is. Nem is ragozom tovább, mert minek? Aki nem olvassa el a Dér Ádám sorozatot, vessen magára! :))

Szándékosan csak két könyvet hoztam magammal az egyhetes nyaralásra, nagyon bíztam a fövenyesi könyvszekrény felhozatalában.
Nem is hiába, ezt is onnan vettem kölcsön. Szándékoztam visszatenni, hogy másnak is szerezhessen kellemes perceket, órákat, de a szakadó eső miatt nem tudtam visszamenni, így magammal hoztam.
Az eleje rém unalmas, pontosabban sablonos volt, gyenge poénokkal, erőltetett humorral. Örülök, hogy nem tettem idő előtt vissza fellelési helyére az első lendületemből, hiszen hamar érdekessé vált.
Jó volt az alaptörténet is, a nyomozás menete is izgalmas volt. Olyannyira, hogy szégyen ide, szégyen oda, az utolsó oldalig nem tudtam, hogy ki a gyilkos.
Csak az nem derült ki, hogyan alakult langaléta körzeti megbízottunk szerelmi élete. :)

Tulajdonképpen, ha nem olvastam volna már a Dér sorozat két kötetét akkor legalább egy csillaggal többet adok. Mert a rejtély az ismét csak jól sikerült. Mondhatni meglepett a megoldás, csak éppen… csak éppen ez nem „viszketett”.

Mert ugye egy Dér sztori az elmebeteg gyilkosos (ha jól tudom). Igen ez is az, de valahogy a thriller része nem jött át, vagy a feszültségkeltés sikerült lanyhára, vagy én nem éltem bele magam eléggé, de itt valami hiányzott.

Vagy csak a álruhában végzett nyomozás és időnkénti Kristóf kibeszélése, az apparátus dicsérete volt a furcsa… nem tudom. …vagy csak a bezárt szoba rejtély(szerű) felállás nem passzol Dér elmebeteg sorozatgyilkos ellenfeleihez?

Jó kis krimi a hetvenes évek végéről – fiataloknak már nem is mindig érthető (Crossbar, ÁFÉSZ, stb.) A krimi szál viszont nem elavult – és bizony nem is tudtam kitalálni a gyilkost. (Pedig így utólag visszagondolva, igencsak vannak árulkodó mondatok. ) A humora is nekem való. Azt hiszem, megkeresem a többi Dér Ádám-nyomozást is.

Ezt az egy Dér Ádámot olvastam gyerekkoromban, mert anyukámnak csak ez volt meg. Akkor nagyon tetszett. Most is, de az előző részhez képest kicsit gyengébb. Ráadásul Ádám csak úgy simán lecserélte Juditot Nyéki Alízra.
Azért izgalmas volt, mert nem emlékeztem, ki a gyilkos, de aztán a végére az is beugrott, bár lehet, hogy egyébként is rájöttem volna, ezt már sosem tudjuk meg. Ettől függetlenül teljesen jó és ismét egy olyan rész, ami teljesen külön is olvasható, nem fontos a többi rész ismerete.

Teljesen más stílusú kötet, mint az előzők. Itt az időnként abszurditásig terjedő humoré a főszerep, néha úgy éreztem, mintha egy Rejtő könyvet olvasnék. A történet agyafúrt és szerintem színpadért kiált. A gyilkos kiléte! Szokásosan csak az utolsó mondatokban derül fény személyére.

A feledékeny gyilkos meg A menyét éjszakája sokkal jobban sikerült könyvei az írónak. Pech, hogy azt a kettőt régen, és többször is olvastam, mire ezt a művét a kezembe vettem.

Szeretem a szocialista krimit, de ebben voltak elég életidegen eszmefuttatások. Valamint pár hibás vagy hihetetlen levezetés (említsük csak azt, hogy miként derül fény az áldozat kilétére.) Zavart továbbá az is, hogy Dér Ádámnak ebben a könyvben egészen más a menyasszonya, mint a g-i gyilkosság idején. (Ami persze nem lehetetlen, emberből vagyunk, de legalább illett volna egy mondattal megmagyarázni ezt a fordulatot.)