Magyarország ​története 895-1301 22 csillagozás

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

A ​kötet nem csupán – címének megfelelően – Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András,… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris iniciálé, Osiris tankönyvek

>!
Osiris, Budapest, 2019
316 oldal · ISBN: 9789632763293
>!
Osiris, Budapest, 2007
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899700
>!
Osiris, Budapest, 2006
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895065

4 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

abstractelf>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Középkori magyar vizsgára, tételkidolgozásra, ismétlésre, vagy pusztán olvasásra is tudom ajánlani ezt a könyvet. Jól megszerkesztett, olvasható és nem az apróbetűben fogalmazza meg a fontos információkat. Tetszetős kötet.

Cowardly>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Kicsit problémás ennek a munkának a csillagozása, mert elsősorban attól függ, ki mire szeretné használni, vagy mire kell használnia, ha kézbe veszi. Szakirodalomnak egyértelműen pazar, nagyon részletgazdag és információdós, de éppen ezek miatt a tulajdonságok miatt szerintem nem egyetemi tankönyvnek való, mert ebben a minőségében olvashatatlan/tanulhatatlan. Mindez persze nem azt jelenti, hogy Kristó Gyula neve előtt ne kellene meghajolnunk. Azért egy korrektort igazán megérdemelt volna a könyve (az ő könyve IS), bár a sorozat folytatása még szörnyűbb sajnos ilyen szempontból.

Lali79>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Jo konyv, foleg tanulasra es vizsgara. Mondjuk nincs benne sok terkep, kep(az uj, bovitett kiadasu Katus fele „Europa a kozepkorban” szepen tele van rakva terkepekkel, kepekkel), ezt mondjuk hianyolom ennek az uj kiadasabol.

Nienna001 P>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Rengeteg adat van benne, néhol jóval több, mint ami feltétlenül szükséges. Azért viszonylag olvasmányosan tálalja a történelmet. Nem rossz könyv ez.

Silmantin>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Magyar közèpkor vizsgára kèszülve elengedhetetlen.
Az benne a kedvencem, amikor még bekezdés sem választja el az alcímek alatt az igazán releváns információt.
De ezt leszámítva alapos munka az Árpád-korosok Kristójától.


Népszerű idézetek

Milán >!

A magyar honfoglalás megítélésében kétféle nézőpontnak van helye. Az egyik nézet szerint a Kárpát-medence birtokbavétele nem volt más, mint egyszerű szállásváltás, amilyen a 9. század végét megelőző időkben számos alkalommal megtörtént a magyarokkal, a honfoglalást megelőző évtizedekben pedig éppen kétszer is, Levedia és Etelköz elfoglalásakor.

54

Milán >!

Első csatájukat a svábok ellen az Augsburg melletti Lech-mezőn megnyerték, sikerrel alkalmazták megszokott hadi taktikájukat: támadtak, majd futást színlelve visszavonultak, az ellenséget körülzárták és felmorzsolták. Ezt követően a frankok ellen fordultak, akiket szintén legyőztek.

56

Milán >!

915-ben egymástól távol eső német területeket dúltak a magyarok: Svábföldön, Türingiában és Szászországban jártak, s ekkor jutottak el a dán határig. Akciójuknak a fuldai kudarc vetett véget, az itteni monostorra támadó magyarokat az apát vezetésével visszavetették.

56

Milán >!

A 910-es évek második felétől kezdve mind gyakoribbakká váltak a távoli vidékekre (továbbá az egyazon évben több irányba) vezetett hadjáratok. A 917. évi portya során először Bázel városát rombolták le, majd Svábföldről Elzászra és Lotaringiára törtek.

56

Milán >!

A magyarok felhagytak Augsburg ostromával, s augusztus 10-én a városhoz közeli Lech-mezőn — ahol csaknem fél évszázaddal korábban már egyszer győzelmet arattak – nyílt csatába bocsátkoztak a németekkel.

A kezdetben a magyarokat támogató hadiszerencse azonban elpártolt tőlük, vereséget szenvedtek.

A németek üldözőbe vették a magyarokat. Vezetőiket, Bulcsút, Lélt (Lehelt) és Súrt elfogták, és Regensburgban felakasztották őket. Ezzel a vereséggel lezárult a nyugatra irányuló magyar kalandozások sora.

60

Milán >!

A 934. évi, Bizánc ellen végrehajtott katonai vállalkozás során a foglyul ejtett nőket és gyermekeket Konstantinápoly falai alatt „eladták szövetdarabokból készült ruhákért, valamint brokát- és selyemruhákért”.7 Zsákmányszerzési vágyuk magyarázza, hogy miért elsősorban monostorokat támadtak meg.

A kolostorokban egy helyütt találták meg az élelmet, valamint a zsákmányt, amelyen elsősorban nemesfémeket és textíliákat kell értenünk. Sankt Gallenban is csak azért hagytak a barátok pincéjében érintetlenül két, színültig telt boroshordót, mivel szekereik már teli voltak ilyen zsákmánnyal.

62

Milán >!

A magyarok kalandozásaik során az élelem mellett elsősorban luxuscikkeket zsákmányoltak, lényegében csupa olyan dolgot, amilyent saját társadalmuk nem tudott-vagy nem elegendő mértékben tudott – előállítani. A rendszeres élelmiszer-zsákmányolás aztjelentette, hogy a kalandozásokban résztvevőket nem saját társadalmuk, hanem idegen, a magyarénál mindenképpen fejlettebb társadalom tartotta el. A magyar kalandozások csak olyan területre irányultak, amelyek gazdag zsákmányt ígértek.

62

Milán >!

Ami a magyaroknak az ellenséges terület népességéhez fűződő viszonyát illeti, sok forrásunk ír arról, hogy a magyarok katonai akcióik során sok embert meggyilkoltak, ahelyett, hogy foglyul ejtették volna őket. De számos olyan információt is ismerünk, amely szerint a már foglyul ejtetteket megölték.

62

Milán >!

Ha a foglyokat nem váltották ki, eladták őket, és ezzel a magyarok bekapcsolódtak a rabszolga-kereskedelembe. Honfoglalás előtti adat bizonyítja, hogy a szláv hadjáratokban ejtett foglyokat Bizáncnak adták el.

62

Milán >!

A Magyarországra hurcolt foglyoknak csak egy részét értékesíthették a rabszolgakereskedelemben.

Másik részüket különböző módokon hasznosították.

Már a kortárs Regino krónikája említi, hogy a magyarok szolgáikat nagy szorgalommal tanítják nyilaz- ni. Feltételezhető, hogy kalandozó hadjárataikba a magyarok katonailag kiképzett fogoly szolgáikat is magukkal vitték, elsősorban azért, hogy a nagy emberáldozatokat követelő harcászati feladatokat velük végeztessék el.

63


Hasonló könyvek címkék alapján

Urbánszki László: A dalmát háború
Benkő László: A vér törvénye
Hunyady József: Aranyhorda
Benkő László: A hatalom ereje
Komjáthy István: Mondák könyve
Benkő László: A megszerzett föld
Benkő László: Ármány hálójában
Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai II.
Jean-Pierre Montcassen: Az új Isten szerelmesei
Font Márta: Államalapítás (970-1038)