A kötet nem csupán – címének megfelelően – Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András,… (tovább)
Magyarország története 895-1301 25 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris iniciálé Osiris · Osiris tankönyvek Osiris
Enciklopédia 28
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 3
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 18
Kiemelt értékelések
Beadandókat kellett belőle írnom órára. Nem volt rossz, bár nekem Kristó stílusa nagyon száraz volt és egysíkú.
Középkori magyar vizsgára, tételkidolgozásra, ismétlésre, vagy pusztán olvasásra is tudom ajánlani ezt a könyvet. Jól megszerkesztett, olvasható és nem az apróbetűben fogalmazza meg a fontos információkat. Tetszetős kötet.
Kicsit problémás ennek a munkának a csillagozása, mert elsősorban attól függ, ki mire szeretné használni, vagy mire kell használnia, ha kézbe veszi. Szakirodalomnak egyértelműen pazar, nagyon részletgazdag és információdós, de éppen ezek miatt a tulajdonságok miatt szerintem nem egyetemi tankönyvnek való, mert ebben a minőségében olvashatatlan/tanulhatatlan. Mindez persze nem azt jelenti, hogy Kristó Gyula neve előtt ne kellene meghajolnunk. Azért egy korrektort igazán megérdemelt volna a könyve (az ő könyve IS), bár a sorozat folytatása még szörnyűbb sajnos ilyen szempontból.
Népszerű idézetek
Egyházi szempontból is különbséget tettek e két rész között. Az avar kagánok területét a salzburgi érsek, a szláv törzsfők Dráva—Száva-közi területét az aquileiai pátriárka felügyelte, Avaria tartományban pedig a passaui püspök joghatósága érvényesült. 804 után az avar kagánok feltétlen hűséget tanúsítottak a frankok iránt, de a 810-es évek végén és a 820-as évek elején annál több bajuk volt a frankoknak az uralmuk ellen lázadó szláv törzsfővel, Ljudevittel. Felkelésének erőszakos halála vetett véget. A 820-as évek második felében a Dráván felhajózó bolgároknak sikerült elfoglalniuk Alsó-Pannónia keleti részét (a Szerémséget és Szlavónia egy részét).
26
A magyar honfoglalás lefolyásáról az események után több m int három évszázaddal
alkotó gestaíró, Anonymus hagyományozott ránk részletes leírást. Eszerint a magyarok
a Vereckei-hágón átjöttek be a Kárpát-medencébe, a fősereg – Árpád vezetésével —
Munkácson, Ungváron keresztül végigvonult a Tisza jobb partján a titeli torkolatig
(közben Alpárnál legyőzték Salán vezért, Szernél – a mai Opusztaszer – pedig elrendezték az ország dolgait), majd onnan a folyásiránnyal ellentétesen a Duna bal partján
egészen a mai Budapestig m entek.
Az etelközi magyarok rendszeresen zsákmányszerző hadjáratokat vezettek az északra élő szlávok ellen. Ez a kezdete a később még intenzívebbé váló szláv-magyar kapcsolatoknak. A rabolt értékeket a Fekete-tenger partján Keres (vagy Kherszon) kikötőjében eladták a bizánciaknak. Új távlat nyílt a magyarok számára azzal, hogy Etelközbe költözve közelebb kerültek a Frank Birodalomhoz, és a frank belviszályok, illetve háborúskodások gyakran teremtettek lehetőséget a beavatkozásra. Első alkalommal 862-ből értesülünk arról, hogy a magyarok – átvonulva a Kárpát-medencén – a mai Ausztria területén hadakoztak, s a frank belháborúban Karlmannt támogatták apja, Német Lajos császár ellenében. 881-ben – bizonyára a kavarokkal együtt – Szvatopluk morva fejedelem felkérésére a mai Bécs környékén csatáztak a frankokkal.
46
tért. A bolgár támadás talán még több avar pusztulásával járt, mint a megismétlődő frank hadjáratok és bosszuló akciók. Az avarok elleni több irányú támadások nem jártak az avarság kipusztulásával, de a 9. század elejére az önálló Avarország eltűnt a térképről, s ezzel együtt megszűnt a Kárpát-medence uralmi egysége is. A térség a 9. században több hatalom között oszlott meg.
26
Az avar kalandozások továbbra is elsősorban Bizánc ellen irányultak, de a kagán pl. szláv csapatokat küldött Itáliába.
Avar kézre került Dalmácia területének nagy része. Az átütő sikerek azonban végül is elmaradtak.
Nem járt eredménnyel Thesszaloniké második avar ostroma 618-ban (vagy 617-ben), majd a perzsákkal szövetkezett avarok 626-ban Konstantinápoly ellen indultak, de a császárvárost nem tudták elfoglalni.
626-ban nem pusztán egy vereséget szenvedtek az avarok, hanem ez a katonai kudarc alapjaiban rázta meg birodalmukat.
23
Hasonló könyvek címkék alapján
- B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás - Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz 86% ·
Összehasonlítás - Benkő László: A másik ösvény 98% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Liliom és vér 92% ·
Összehasonlítás - Bán Mór: A Hadak Villáma 92% ·
Összehasonlítás - Benkő László: Ármány hálójában 94% ·
Összehasonlítás - Hunyady József: Aranyhorda 94% ·
Összehasonlítás - Benkő László: A hatalom ereje 93% ·
Összehasonlítás - Urbánszki László: Az Arany Horda árnyékában 91% ·
Összehasonlítás - Benkő László: A megszerzett föld 91% ·
Összehasonlítás