Magyarország ​története 895-1301 25 csillagozás

Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

A ​kötet nem csupán – címének megfelelően – Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András,… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris iniciálé Osiris · Osiris tankönyvek Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2019
316 oldal · ISBN: 9789632763293
>!
Osiris, Budapest, 2007
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899700
>!
Osiris, Budapest, 2006
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895065

4 további kiadás


Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

avar, avarok

Helyszínek népszerűség szerint

Bizánc · Konstantinápoly


Most olvassa 3

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Csakegyolvasólány P>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Beadandókat kellett belőle írnom órára. Nem volt rossz, bár nekem Kristó stílusa nagyon száraz volt és egysíkú.

abstractelf>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Középkori magyar vizsgára, tételkidolgozásra, ismétlésre, vagy pusztán olvasásra is tudom ajánlani ezt a könyvet. Jól megszerkesztett, olvasható és nem az apróbetűben fogalmazza meg a fontos információkat. Tetszetős kötet.

Cowardly>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Kicsit problémás ennek a munkának a csillagozása, mert elsősorban attól függ, ki mire szeretné használni, vagy mire kell használnia, ha kézbe veszi. Szakirodalomnak egyértelműen pazar, nagyon részletgazdag és információdós, de éppen ezek miatt a tulajdonságok miatt szerintem nem egyetemi tankönyvnek való, mert ebben a minőségében olvashatatlan/tanulhatatlan. Mindez persze nem azt jelenti, hogy Kristó Gyula neve előtt ne kellene meghajolnunk. Azért egy korrektort igazán megérdemelt volna a könyve (az ő könyve IS), bár a sorozat folytatása még szörnyűbb sajnos ilyen szempontból.

Lali79>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Jo konyv, foleg tanulasra es vizsgara. Mondjuk nincs benne sok terkep, kep(az uj, bovitett kiadasu Katus fele „Europa a kozepkorban” szepen tele van rakva terkepekkel, kepekkel), ezt mondjuk hianyolom ennek az uj kiadasabol.

Nienna001 P>!
Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301

Rengeteg adat van benne, néhol jóval több, mint ami feltétlenül szükséges. Azért viszonylag olvasmányosan tálalja a történelmet. Nem rossz könyv ez.


Népszerű idézetek

Milán>!

A fekete magyarok, akiket Ademarus sötét bőrszínűeknek mondott, voltaképpen a keleti (káliz, varsány stb.) eredetű kavarok egy csoportjával azonosak, akik a déli határszakaszt védték.

100

Kapcsolódó szócikkek: kavarok
Milán>!

Egyházi szempontból is különbséget tettek e két rész között. Az avar kagánok területét a salzburgi érsek, a szláv törzsfők Dráva—Száva-közi területét az aquileiai pátriárka felügyelte, Avaria tartományban pedig a passaui püspök joghatósága érvényesült. 804 után az avar kagánok feltétlen hűséget tanúsítottak a frankok iránt, de a 810-es évek végén és a 820-as évek elején annál több bajuk volt a frankoknak az uralmuk ellen lázadó szláv törzsfővel, Ljudevittel. Felkelésének erőszakos halála vetett véget. A 820-as évek második felében a Dráván felhajózó bolgároknak sikerült elfoglalniuk Alsó-Pannónia keleti részét (a Szerémséget és Szlavónia egy részét).

26

Kapcsolódó szócikkek: Szerémség · Szlavónia
Milán>!

A magyar honfoglalás lefolyásáról az események után több m int három évszázaddal
alkotó gestaíró, Anonymus hagyományozott ránk részletes leírást. Eszerint a magyarok
a Vereckei-hágón átjöttek be a Kárpát-medencébe, a fősereg – Árpád vezetésével —
Munkácson, Ungváron keresztül végigvonult a Tisza jobb partján a titeli torkolatig
(közben Alpárnál legyőzték Salán vezért, Szernél – a mai Opusztaszer – pedig elrendezték az ország dolgait), majd onnan a folyásiránnyal ellentétesen a Duna bal partján
egészen a mai Budapestig m entek.

Milán>!

Levediát. Valószínű, hogy Levedia eredendően a magyarok első vajdájának, Levedinek a szálláshelyét jelölte, és csak a bizánci császár teijesztette ki a fogalmat az egész magyarság hazájává.

43

Milán>!

Ugyancsak kazár hatásra vezették be a Magyar Fejedelemségben a kettős (szakrális) uralmi rendszert, élén az (istenként tisztelt) főfejedelemmel, a kazár vezető méltóságot is betöltő kündével, illetve a tényleges hatalmat kézben tartó gyulával.

46

Milán>!

Az etelközi magyarok rendszeresen zsákmányszerző hadjáratokat vezettek az északra élő szlávok ellen. Ez a kezdete a később még intenzívebbé váló szláv-magyar kapcsolatoknak. A rabolt értékeket a Fekete-tenger partján Keres (vagy Kherszon) kikötőjében eladták a bizánciaknak. Új távlat nyílt a magyarok számára azzal, hogy Etelközbe költözve közelebb kerültek a Frank Birodalomhoz, és a frank belviszályok, illetve háborúskodások gyakran teremtettek lehetőséget a beavatkozásra. Első alkalommal 862-ből értesülünk arról, hogy a magyarok – átvonulva a Kárpát-medencén – a mai Ausztria területén hadakoztak, s a frank belháborúban Karlmannt támogatták apja, Német Lajos császár ellenében. 881-ben – bizonyára a kavarokkal együtt – Szvatopluk morva fejedelem felkérésére a mai Bécs környékén csatáztak a frankokkal.

46

Kapcsolódó szócikkek: 862 · 881 · kavarok · magyarok, magyarság · szláv
Milán>!

Az avarok egyetlen fő (a kagán) uralma alá tartoztak, aki isteni eredetűnek tekintette magát, s Attiláéhoz hasonló tisztelet járt ki neki.

23

Milán>!

tért. A bolgár támadás talán még több avar pusztulásával járt, mint a megismétlődő frank hadjáratok és bosszuló akciók. Az avarok elleni több irányú támadások nem jártak az avarság kipusztulásával, de a 9. század elejére az önálló Avarország eltűnt a térképről, s ezzel együtt megszűnt a Kárpát-medence uralmi egysége is. A térség a 9. században több hatalom között oszlott meg.

26

Milán>!

Az avar kalandozások továbbra is elsősorban Bizánc ellen irányultak, de a kagán pl. szláv csapatokat küldött Itáliába.

Avar kézre került Dalmácia területének nagy része. Az átütő sikerek azonban végül is elmaradtak.

Nem járt eredménnyel Thesszaloniké második avar ostroma 618-ban (vagy 617-ben), majd a perzsákkal szövetkezett avarok 626-ban Konstantinápoly ellen indultak, de a császárvárost nem tudták elfoglalni.

626-ban nem pusztán egy vereséget szenvedtek az avarok, hanem ez a katonai kudarc alapjaiban rázta meg birodalmukat.

23

Kapcsolódó szócikkek: 618 · 626 · avar, avarok · Bizánc · Dalmácia · Konstantinápoly
Milán>!

A frankok uralma a hajdani Avarország területén a Dunáig terjedt. Az Ennstől keletre, a mai osztrák területre eső részt Avaria néven tartománnyá szervezték.

26


Hasonló könyvek címkék alapján

B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás
Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz
Benkő László: A másik ösvény
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Bán Mór: A Hadak Villáma
Benkő László: Ármány hálójában
Hunyady József: Aranyhorda
Benkő László: A hatalom ereje
Urbánszki László: Az Arany Horda árnyékában
Benkő László: A megszerzett föld