Zombiláz (Zombiláz 1.) 88% 59 csillagozás

Amikor a kezembe fogtam a Zombiláz című könyvet, akkor valami véres, trancsírozós, agyevő történetre számítottam. Őszinte leszek, nem néztem a fülszöveget, sem azt, hogy mit írnak róla, így abszolút meglepő volt, hogy egy gyerekkönyvvel találtam szemben magam. Persze, tudom, hogy Ohlsson elég sok gyerekkönyvet ír, de a cím alapján valamiért meggyőződésem volt, hogy ez nekünk, felnőtteknek szól. Nem is tévedhettem volna nagyobbat, de ettől függetlenül igazi felüdülés volt olvasni ezt a könyvet. Manapság elég sok olyan dolog van, ami az embert amúgy is nyomasztja, így igazán kellett a Zombiláz. Nem azt mondom, hogy ez egy vidám történet, mert hát betegség és más furcsaságok vannak benne, de jól esett kalandra indulnom két gyerekkel, hogy megtaláljuk az ellenszert. Igen, együtt indulni a kalandra, mert, ahogy olvastam, úgy éreztem magam én is újra gyereknek, akik belép a Titkos szobába, vagy éppen elbújik a Szélmalomban. Kristina Ohlsson úgy tudta megírni ezt a regényt, hogy az olvasó benne szerepel és együtt oldják meg a rejtélyt.
Szóval, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik, annak csak ajánlani tudom, mert egy könnyed krimit kap, aranyos és szerethető szereplőkkel, érdekes cselekményekkel.
Teljes ajánló:
https://prokontra.net/2020/11/09/kristina-ohlsson-zombi…

A Zombiláz szórakoztató formában egy zseniális gyerekkrimi némi misztikus szállal. A családi vonal és a régi titok külön izgalmas hátteret adott a történethez.
https://gaboolvas.blogspot.com/2020/08/kristina-ohlsson…

Kicsit sok volt a véletlen, pláne Victorral kapcsolatban, de ez nem von le semmit az értékéből.
Gyorsan olvasható, izgalmas, nem aranyos, mert néhol tényleg para volt, de még pont emészthető mennyiségben. Az, hogy a 10 éves fiamnak odaadném-e, hm, nem vagyok benne teljesen biztos.
Azért volt itt minden, gyámügy, zombi, támadás, eltitkolt családtag … Elég sűrű volt, de nekem tetszett :)

Olvasás közben arra gondoltam, hogy gyerekként mennyire imádtam volna ezt a könyvet sőt ha film / sorozat is készült volna belőle.
A gyerekek kíváncsisága, hogy úgy szívják magukba a tudást mint a szivacs és bátrak, mert még nem tudják mi az az igazi félelem. Ezek mind megalapozzák azt, hogy ez egy igazi kalandregény kiskamaszokkal. Várom a kalandok folytatását Herbert, Sally és spoiler társaságában vérfarkasok és spoiler nyomában!

A könyv kivitelezése is nagyon tetszik, kisalakú és keménytáblás a borító is gyönyörűséges és örülök neki, amikor egy kiadó gondol a kiejtési útmutatóra is.

Nem fedeztem fel Kristina írásmódját e gyerek regényben. Nekem az Üveggyerek sorozat jobban tetszett. Itt nagyon elnagyolt az írás, oké hogy gyerekeknek szól, de azért még nem kellene ennyire lezanzásítani a szereplőket és a cselekményt. Én amondó vagyok, lehetett volna jobb is ez. Kár, hogy nem tért ki jobban a darazsakra, honnan jöttek és miért, vagy ez majd később derül ki?
Olvasom a folytatást persze, és reménykedem hogy fejlődnek a szereplők.

Aranyos… :D.. Izgalmas, pörgős, szórakoztató történet. Tudom kissé furán hangzik de igen ez volt a gondolatom erről a történetről. Kellőképpen borongós hangulatú de mégsem annyira. Klassz története is volt és jó pár szimpatikus embert ismerhettem meg. A vége meg kellő képpen felcsigázott úgyhogy jöhet az is… :)

Aranyos zombis történet, ami nekem, mint felnőttnek abszolút cuki kategória :)
Ráadásul olyan szépen meg vannak finomítva ezek a se élő, se holt teremtmények!
Herbert és Sally olyan ügybe keveredik, amiről soha nem álmodtak volna….nem azt mondom, hogy minden gyerek erre vágyik, de azért na, hát micsoda kaland volt :)) Nyár, darazsak, zombik….mi más kell, hogy izgalmasan told el a nyarad? :)) a családi drámáról nem is beszélve

Tudtam, hogy jó lesz ez a történet, de nem gondoltam volna, hogy ennyire élvezem majd az olvasást.

Így felnőtt fejjel is kedvelem az ifjúsági történeteket, amikor pedig ráadásul egy borzongató sztoriról van szó – amit imádok –, akkor szinte biztosra vehető, hogy el fogom olvasni, és nagy eséllyel tetszeni is fog. Így is lett jelen esetben.

Valaki ajánlotta ezt a könyvet, ami az első pillanatban felkeltette az érdeklődésem, de vártam azzal, hogy elkezdjem, mert ott akartam tudni a polcomon a sorozat többi részét is. Igen, egy sorozatról, egy trilógiáról van szó. Nem egészen egybefüggőek a kötetek, mert tulajdonképpen külön kalandokat mesélnek el, mégis érdemes sorrendben olvasni a részeket, mert valamilyen szinten egyik épül a másikra. No meg ha az ember egyet elolvas, és tetszett, akkor a többi is érdekelni fogja, akkor meg érdemes sorrendben haladni.

Mielőtt bővebben beszélnek a történetről, meg kell említenem a csodás borítókat, amelyekért rajongok.

Jól kiválasztott a képi megjelenés és a színek is fantasztikusak minden résznél. Remekül tükrözik a mögöttük rejlő sztorit, és ha rájuk néz az ember (én legalábbis így voltam vele), akkor az a „kell nekem ez a könyv, de azonnal, az sem igazán érdekel miről szól” típusú érzés száll ránk.

Mindent egybevetve tehát nekem ez a történet tetszett. Mit tetszett? Imádtam az első betűtől az utolsóig!

Ha már az utolsó betűkről van szó, akkor annyit még hozzátennék, hogy bizony sikerült úgy zárnia a könyvet a szerzőnek, amivel eléri azt, hogy az ember mihamarabb olvasni akarja a következő részt, úgyhogy most bebizonyosodott milyen jó, hogy megvártam, míg a sorozat részei megjelentek, és csak ezután vágtam bele az olvasásba. Szerintem hamarosan veszem is le a folytatást a polcomról.

Részletesebb vélemény a blogomon:

https://konyvszenvedely.blog.hu/2021/10/31/kristina_ohl…

A 8 éves fiamnak vettem és mivel nagyon tetszett neki én is elolvastam, hogy tudjunk róla beszélgetni. Nem bántam meg, jöhet a folytatás :-)

Ezt a könyvet eddig is bőszen ajánlottam a boltban azoknak a gyerkőcöknek és szüleiknek, akik vevők voltak a kicsit borzongató történetekre.
De most, hogy olvastam is, pláne ajánlani fogom.
Hamar a végére értem (pár óra alatt kiolvastam), hiszen rövid. Leginkább azonban azért sikerült ennyire hamar befejezni, mert nagyon érdekelt mi fog történni.
Lehet, hogy nem én vagyok a célközönség, de kifejezetten élveztem. :D